Mindig azt mondják, hogy 300 000 sztálingrádi fogolyból 5000 tért haza. De azt lehet tudni, összesen hány foglyot ejtettek az oroszok, s abból mennyi tért vissza?

Kezdjük ott, hogy nem 300 000 sztálingrádi fogoly volt, ez volt a Paulus vezette 6. hadsereg teljes élőereje, amikor 1943.februárjában letette a fegyvert az utolsó harcoló egység, akkor volt még 91 000 túlélő ebből. Ebből a 91 000-ből jöttek haza ilyen kevesen.

Ezt a számot mindig citálják, mint a szovjet kegyetlenségek bizonyítékát, de a valóságban a többi fogságba esett német és egyé tengelyhatalmi katona körében jóval kisebb volt a halálozási arány. A magyarázat ott van, hogy a hatodik hadsereg megmaradt katonái mire letették a fegyvert súlyosan alultápláltak és fagyási sérülésektől, betegségektől elgyötörtek voltak. Így mikor nekik ma szokásos amúgy sem nagy fejadagokat a szovjetek kiosztották nem volt lehetőségük abból újra erőre kapni és gyógyulni, meg a szovjet vendégszeretet valóban nem volt a legjobb, hogy finoman fejezzem ki magam.

Összesen 2.8-3 millió német és tengelyhatalmi katona esett szovjet fogságba, közülük a szovjet adatok szerint 356 000 haltak meg, hazatérésük előtt. A nem hivatalos becslések kb. egymillióra teszik a számot. Tehát nagyjából 30-35%-a a magát megadó és fogságba eső tengelyhatalmi katonáknak halt meg a háború vége előtt. De ilyen brutális halálozási arány mint a sztálingrádi hadsereg maradványai esetén, hogy közel 95%-os halálozás másutt nem volt.