A románok miért nem támogatják a székely Autonómiát?

"Mi lenne az ott élő többi nemzetiségivel, vagy a vegyes házasságban élőkkel?"

Miért, a Romániában élő, nem román nemzetiségűekkel mi van? Egy ország vagy autonóm terület etnikailag teljesen soha nem homogén, de ettől még nincsenek halálra ítélve a kisebbségben élők sem. Az ott élő románoknak is meglenne minden joguk pl az anyanyelven való tanulásra és minden másra.

#17

Spanyoloknál van is baj belőle bőven.

Az 55% onnan jön, hogy nem megfelelően értelmezik Székelyföldet és a határokat. A történelmiSzékelyföld a középkorban 7 székből állt: Sepsi-, Kézdi-, Orbai-, Csík-, Udvarhely-, Maros- és Aranyosszék. Aranyosszék exklávé volt, a mai Kolozs- és Fehér megyék határán, nem volt fizikai összeköttetésben a többi székkel. Később, a vármegyésítés során Sepsi-, Kézdi- és Orbaiszék összevonásával létrehozták Háromszék vármegyét, emellett létrehozták Csík- és Udvarhely vármegyéket, durván ugyanazokkal a határokkal, amik korábban a székelyek is voltak. Maros székhez hozzácsatoltak jelentős román lakossággal rendelkező területeket, és létrehozták Maros-Torda vármegyét.

Amikor Erdély román kézbe került, először rajonokra tagolták, majd később megyékre. Voltak olyan próbálkozások például, hogy Háromszék nyugati részét hozzácsapják Brassó megyéhez, így több mint százezer magyar került volna egy román többségű megyébe.

Végül a következő történt: Háromszék vármegyéből létrehozták Kovászna megyét, Csík- és Udvarhely vármegyék egyesítésével Hargita megyét. Ezek a megyék többnyire az eredeti határok szerint lettek létrehozva, viszont voltak települések, amiket más megyékhez csatoltak, és voltak olyan, eredetileg nem székelty területek, amelyeket Kovászna és Hargita megyéhez csatoltak.

Létrehozták Maros megyét is, amelynek Marosszék kb. 40%-át (a megye nyugati része) teszi ki.

Na itt kezdődik a probléma.

Néhányan úgy emlegetik ma Székelyföldet, mint 3 megyét (Kovászna, Hargita és Maros), pedig igazából csak 2 és fél (vagy még kevesebb) megyéből áll. Mai értelemben legtöbben teljes Kovászna és Hargita megyét Székelyföld részének tekintik, még azokat a román többségű részeket is, amelyek eredetileg nem voltak Székelyföld része. Ez viszont szerintem rendben van, ezek a területek nem olyan óriásiak. Viszont egész Maros megyét Székelyföld részének tekinteni elég nagy ferdítés..

Na és akkor nézzük a magyarok körülbelüli arányát:

Kovászna megye: 75%

Hargita megye: 80%

Maros megye: 40%

Akik az 55%-ot kaptak, azok a teljes Maros megyével számoltak. Ha viszont csak Maros SZÉKet számoljuk bele (ahol a magyaroktöbb mint 60%-ot tesznek ki, akkor Székelyföld magyar lakossága olyan 75%-ot tesz ki.

Ez nem azt jelenti, hogy minden település 75%-ban magyar és 25%-ban román, mert vannak olyan települések (főleg a történelmileg is román települések), ahol nagyrészt vagy akár teljesen románok élnek, és van sok olyan település is, ahol keresve se találsz románt.

Általánosságban elmondható, hogy a városokban több román van (kommunizmus alatti betelepítések stb.), mint a környező falvakban. Egyébként Marosszéken azért van viszonylag sok román, mert Marosvásárhelyre (Székelyföld legnagyobb városa) ezrével telepítettek be románokat.

Az 55% tehát tényleg irreális, a 75% reálisabb. És egyébként ezt nem kitaláltam, hanem székely vagyok, és tapasztaltam.

P.S.: Aranyosszéket ma már nem tekintjük Székelyföldnek.

A kérdésre válaszolva pedig, azért nem szeretnének a románok székely autonómiát, mert nem megfelelően értelmezik az autonómia fogalmát, és féltik az ország területi egységét, pedig nagyon sok, Romániánál sokkal fejlettebb ország megoldotta az autonómia problémát (Finnország, Olaszország, Spanyolország-tudom, nem a legjobb példa, se mégis).