Katonai laktanyába a szobákhoz van fürdőszoba vagy csak összesen 1 van az egész épületbe?

Én még a Varsói Szerződés honvédja voltam, századkörlet volt, szakaszhálókkal.

Negyvenen hortyogtunk, szörcsögtünk egy szobában, de nem volt senki álmatlan, úgy meg lettünk hajtva nap közben, hogy csak letettem a fejem és már húztam is a lóbőrt, főleg ha egy héten három 24 órás szolgálatot is leadtam.

A WC blokk előterében voltak a mosdók, hátul a WC fülkék, már nem emlékszem mennyi volt belőlük, pedig sikáltam eleget, a száz méteres folyosóval egyetemben, ami három méter széles volt, de szerencsére két irányból kellett felmosni, két emberes meló volt, reggel este automatikusan, meg ha kellett, például ha a század felvonult ez ebédlőből, de esős napok alkalmával szinte állandóan mosta valaki. Két ilyen blokk volt, a folyosó két végén.

A fürdők az alagsorban voltak, sima csövek, meg zuhanyrózsa, már amelyiken volt még, de mindig elszállt a beállítása, vagy jéghideg volt, vagy tűzforró, mert egy összefüggő rendszer volt és valaki mindig babrálta, hiszen a szakasz hetente egyszer zuhanyozott, de akkor is mindannyian, mert mindenhová együtt caplattunk, legalább is a kiképzés hónapjai alatt.

A saját büdösségét megszokja az ember, de a másoké már zavaró néha, akkor a mosdóban valahogy megcsutakolta magát az ember, ha rászóltak, már ugye, ha volt rá egy kis ideje, meg ereje hozzá a húsz kilométeres menetgyakorlat után teljes menetfelszerelésben.

Kimenők alkalmával persze snájdigul kellett kinézni, megvizitálták a zoknit, meg a nyakkendő csíptetőjét, de a borosta sem volt nyerő és még meg is szagolgatta az embert az ü.ti., aztán ha nem tetszett neki, visszazavart, Visszajövet már nem vizitáltak annyira, örültek, ha nem volt a baka olyan részeg, hogy menni se tudjon, csak valamelyik tisztest küldték esetleg ki, mert féltek, hogy lehányja őket valaki, tiszta véletlenségből.

Izzadtság, fegyverolaj szaga keveredett egyebekkel, főleg ha babfőzelék volt vacsorára, így az ablak télen, nyáron nyitva kellett legyen a körletben, de megkeményedik az ember testileg, lelkileg.

Akkor nagyon utáltam, de jót tett az, akkor lett férfi a nagyra nőtt kamaszokból, megemberesedett tőle mindenki.

Már nem olyan mostoha körülmények vannak mint régen.

5 emberes szobák vannak fürdőszobával amiben van több zuhanyzósarok

'Akkor nagyon utáltam, de jót tett az, akkor lett férfi a nagyra nőtt kamaszokból, megemberesedett tőle mindenki.'

Tisztelettel, ezt szerintem pusztán a nosztalgia mondatja veled :)

Nem nosztalgiázok, egyáltalán, csak világosan látom a távlatból.

Azt el kell még mondanom, hogy attól függetlenül, hogy békeidőben voltunk, iszonyatos felelősség volt rajtunk nap, mint nap, lényegében az ilyen fizikai megerőltetések, vagy a szivatás szinte felüdülést jelentettek.

Nehéz katonai teherautókkal, járművekkel közlekedtünk, voltak akik harckocsikkal, állandóan fegyverek voltak a kezünk ügyében, sokszor éles lőszerrel, robbanóanyagok, gránátok, a géppisztoly akkor is a nyakunkban lógott, ha csak terepgyakorlatra mentünk, gyakorlatilag szinte mindig velünk volt, lövészetek, őrségek, - de mindenki megállta a helyét.

A legnehezebb az volt, amikor már öregek voltunk és jöttek a kopaszok, azoknak kellett segítenünk, hogy bajuk ne essék, hogy majd át tudják venni a helyünket, példát kellett adni, hogyan jelentkezik az öreg, hogy vágja ki a vigyázzmenetet, magabiztosan, hibátlanul és nem azért ment a szivatás, hogy kitoljunk velük, hanem, hogy megtanulják mit, hogyan kell csinálni, ahogy velünk tették és hetek alatt katonát faragtak belőlünk.

Az apróságokért megtáncoltattuk őket, a nagy dolgokat elsimítottuk és azokat az öregeket akik csak szórakoztak az újoncokkal, mi magunk tetettük külön tőlük, mert akkor a tisztesek már a haverjaink voltak, vagy a soraink közül kerültek ki.

Nemegyszer volt életveszélyes helyzet, ez már csak ezzel jár, a lazaság, a figyelmetlenség, vagy fegyelmezetlenség mögött ott jár a baj, különösen hadgyakorlat esetén, amiben volt részem, de gondolj csak bele, fiatal suhancok rohangásznak életveszélyes eszközökkel, biztosíthatlak, annak fele sem tréfa, észnél kellett lenni, bánni az emberekkel, fegyelmezni olyanokat, akiknek éles fegyver is kerül a kezébe.

A honvédség egyáltalán nem játék, még ha sokan úgy is fogták fel, talán magam is, különösen eleinte, az első balesetig.

Na kérlek, amikor leszereltem akkor kaptam új lakást, állandóan rossz volt a lift, de egy irammal felsprinteltem a kilencedikre, akár többször is egymás után, mert elfelejtettem gyufát venni, meg sem kottyant és még csak nem is lihegtem egy kicsit sem és szinte libegtem a civil ruhában a nehéz katonai surranó után, meg hogy nem kellett állandóan mindenfélét cipelni.

Nagy kár, hogy nincs sorkatonaság, ez a véleményem.

'Nagy kár, hogy nincs sorkatonaság, ez a véleményem.'

Mert a kisebb méretű, de profibb módon kiképzett haderőké a jövő, a sorkatonákból összeálló tömeghadsereg a múlté.

'Na kérlek, amikor leszereltem akkor kaptam új lakást, állandóan rossz volt a lift, de egy irammal felsprinteltem a kilencedikre, akár többször is egymás után,'

Vajon mi lett volna, ha működik a lift...

Én is tudok fürgén közlekedni, ha kell és nem kellett hozzá katonai szolgálat.