Ha most azonnal megszólalnanának a légvédelmi szirénák Budapesten egy támadás miatt, akkor mit kellene tennem?

Anno az általánosban nekünk még "tanítottak" olyasmiket, hogy mit kell tenni egy ilyen támadás esetén. A tananyag szerint homokzsákokat kell feltornyozni az ablakok előtt. Nagyon röhögtünk, mert a legtöbben az osztályból a 3. emelet felett laktak, volt aki a tizediken. Légó sziréna, nekiállunk homokzsákokat töltögetni és mire felér az ablakig már vége is a háborúnak.

Amit a valóságban tehetsz, hogy imádkozol azért hogy vagy az első bomba rád zuhanjon és ne is tudj semmit az utána következőkről vagy hogy messzire elkerüljön. A valóságban figyelni kell mit mondanak be a rádióban vagy éppen a sziréna mellett bekötött (már ahol van ilyen) hangszóró rendszeren keresztül az utcákon.

De a megszokott eljárás nagyvárosban háborús támadás esetén: meghalni.

Most ezen én is elméláztam nő létemre,mivel külkerületi vagyok a metrótól 20 perc buszozásra mire eljutnék oda nem férnék be a szerelvénybe(aztán örstől 2 megálló gyalog?,vagy otthon maradok)...A 17.kerületben pl. egy árva bérház nincs aminek a pincéje alkalmas lenne a túlélésre,a tévé,rádió előtt a neten már előbb szétterjedne a hír,hogy honnan,hová,miből és mennyi,talán lenne 10 percem arra,hogy a sokk után elbúcsúzzak mindenkitől,beleértve a félkaromat,féllábamat...a panel pincéjénél pedig még a sík terület is jobb,ahol legalább integethetek nekik,hogy "ide engedjétek gyerekek"...Aki központi helyen lakik,rendőrség,tűzoltóság,katonai létesítmények közelében szerintem előbb elköszönhetnek maguktól,talán vidéken és erdő közelében élők egyedül akik nagyobb eséllyel élnek túl egy ilyesmit...Ha arra gondolok,hogy a nagyim egy bombázás alatt szülte meg anyámat egy belvárosi óvóhely wc-jében,akkor én már most leköszönök..ők sokkal keményebbek voltak,a legtöbb tizen-huszonéves körében pedig komoly tömeghisztéria alakulna ki...

Aztán mi lesz azután?,romok alatt,energiellátás hiányában is elkezdenek hullani a túlélők,télen a fűtéshiány,víz,áram, mire helyreáll az élelmiszerellátás is rengeteg halhatnak éhen a nagyvárosokban egy totális bombázás után..engem pl, úgy kellene összevakarni a spar elől,mint aki arra vár,hogy kinyisson,vagy legközelebb nem jövök a politika kategóriába,ne stresszeljetek.. :)

A seregben nekünk az őrmester azt tanította, hogy atomtámadás esetén le kell feküdni, mintha laza vigyázzállásban lennénk, mert egyenes hullát könnyebb szállítani.

A tisztek viszont mindenfélére tanítgattak, volt értelmes is köztük, meg mosolyogni való is bőven.

A 2. vh. idején vidéken földbunkerokat kellett ásni minden kertben, kis falukat nem bombáztak nagy erőkkel, a városokban ahol meg lehetett, kialakítottak óvóhelyeket, amennyire lehetett, biztonságossá téve, persze tonnás bombáknak nem állt ellen, de azért meglepően sokan átvészelték az ostromot, sokkal, de sokkal több lehetett volna az áldozat.

Most sem lenne másképpen, egy bombázás nem kezdődik csak úgy el, szerintem lenne idő annak megszervezésére, hogy valami biztonságot, túlélési reményt adjanak az embereknek.

Háború esetén nem a városba kell menni, hanem inkább ki onnan, mert nyilván a nagy népsűrűségű helyeket bombáznák elsősorban.

A metro leállna és a teljes alagút lenne lényegében az óvóhely, amíg be nem tör a víz, vagy be nem omlik, az állomások nem a legjobbak, de valamennyire azok is védenek.

A katasztrófavédelem tart légó helyeket, valamennyire karban is tartják, például cserélik a tűzoltó készülékeket, ha lenne rá ok, akkor nyilván rendbe hoznák, feltöltenék vízzel, élelemmel, meg modernizálnák is, mert például áram, internet, kommunikációs lehetőség az van, csak nincs berendezve, mert szétlopnák.

De szerencsére a szirénák nem szólalnak csak úgy meg, ahhoz előzmények is kellenek, amik remélem soha nem jönnek el.

Attól függ, hogy hol vagy éppen...Biztosnak veszem, hogy előzmények nélkül nem történik ilyesmi...Szóval fel tudsz készülni.

A legjobb a kitelepülés, vidékre. Csak ésszel, ne a nagy trafóállomás, pályaudvar vagy erőmű mellé...

Hagyományos támadások esetén pedig minden komolyabb stratégiai céltól való elpucolás. Pl, le a hidakról, vagy a nagyobb felüljárókról...Pályaudvarok, buszvégek, minisztériumok, etc. szintén kerülendők. Sok épületnek van pincéje, gyakran középületeknek is. Anno ezeknek nagy vasajtaja volt és vastag vaslemez burkolatot lehetett hajtani az ablakokra. Sok helyen ma is megvannak. Na, ezek óvóhelyek voltak anno.

Mondjuk ez inkább pszichológia. Ha például gyalog futsz lefelé pl. a Lánchídról(mert dugó van) olyan jó érezni, hogy éppen megmenekülsz. Úgyis kicsi esélyed van elfutni egy szuperszonikus sebességgel zuhanó siklóbomba elől, de jólesik.

Mélygarázsok. Az sokfelé épült mostanában. A semmitől jobb. Vagy a Vár alatt számtalan pince és barlang van. Pl. a Sziklakórház múzeum, az valaha pont óvóhely volt...Kőbányán pedig a sörgyárnak van egy hatalmas föld alatti rendszere, követ bányásztak ott anno.(Innen kapta a nevét a hely).

De sok pince van a budai oldalon is...Néhány lakótelep pedig föld alatti közmű alagutakkal rendelkezik...