Kína, Oszmán Birodalom, Oroszország miért nem kapcsolódott be a 16-19. századi globális gyarmati versenybe, mint Spanyolország, Portugália, Anglia, Franciaország, Hollandia, Dánia, Németország, Belgium, USA?

Oroszország beszállt, Szibériában gyarmatosított.

A törököknek már 3 földrészre kiépített gyarmamtbirodalmuk volt, annak megtartásáért küzdött.

Kínának csak annyi ereje volt, hogy saját gyarmatosítása ellen küzdjön, az sem sikerült teljesen.

A gyarmatosítás alapvetően üzleti kaland volt, amihez kellett egy erős polgári réteg. Történelmi okokból kifolyólag ez a felsorolt országokban nemigen volt meg ebben az időszakban. Tulajdonképpen jó helyen kellett lenni jó időben, ez ekkor Nyugat-Európában volt meg épp.

Persze ennél jóval komplexebb a dolog, de ott a Wikipedia és a Google mindenkinek.

Kína gyakorlatilag bezárkózott a nagy fal mögé, befelé fordult és saját problémáival volt elfoglalva.

Oroszországnak nem volt meleg tengeri kikötője, már a cárok is szerettek volna a Kaukázusban dél felé terjeszkedni és nyomultak is fokozatosan az orosz török háború idején, de csak akkor, amikor erre módjuk nyílott. Perzsia végképp lezárta az utat a számukra.

Valójában ahogy írták, kelet felé terjeszkedett Oroszország, a hideg vizű, fél éven át lezárt kikötőik miatt nem fejlődhetett ki olyan tengerész kultúra, mint a nyugat Európai népeknél.

Az Oszmán birodalom is számos nehézséggel küzdött. Hajóhadát a Földközi tenger térségére fejlesztette ki, ahol a gyakori szélcsendes időszakok miatt főleg evezős gályák voltak használatosak. Ezek nem voltak alkalmasak az óceáni hajózásra. Elmulasztották a vitorlázat fejlesztését és mire észbe kaptak, a portugálok, hollandok, spanyolok megelőzték őket, végül a britek, franciák lettek a gyarmatosítás fő nyertesei, az egymással történő versengésük során olyan hajózási technikát tudtak kifejleszteni, amivel lehengerelték a világot.

A tengeri hegemóniát féltékenyen őrizték, Lepantónál szétzúzták az oszmán hajóhadat és mint tudjuk, egymással is gyakorta háborúskodtak a birodalomépítések közepette.

Az oszmánok a keresztény világban nem jutottak, nem juthattak olyan szintre az óceáni hajózásban, mint ellenfeleik, pedig főleg India vonzotta őket, de elkéstek, ami azzal is kapcsolatban van, hogy az Iszlám megmerevedett ekkorra és elvesztette technikai, tudományos téren korábban meglévő előnyét.

A reneszánsz olyan fejlődési lehetőséget biztosított a keresztény világ nyugati részének, ami páratlan a történelemben.

A tengeri hajózás valójában egy versenyfutás volt, egy öngerjesztő folyamat, ami számos változást idézett elő, gazdasági, társadalmi és technológiai szinten.

A gyarmati kereskedelemre épülve kialakult a polgárság, a hatalmas ásványkincsek, amik özönlöttek az anyaországokba óriási gazdagságot hoztak, fellendítették az ipart, nem beszélve a mezőgazdasági növények bővüléséről, az óriási területek, amikre biztosítva volt helyben az olcsó munkaerő, hihetetlen lehetőségeket biztosítottak.

Mindez felgyorsította a társadalmi folyamatokat, a változás iránti igényt, amíg az előzőleg fentebb említett országokban továbbra is álmos lassúsággal zajlott az élet, egyszerűen kiszorultak a komoly gyarmatosítás lehetőségeiből.

Mindhárom ország megragadt a despotizmus légkörében, a császári Kína, vagy a cári Oroszország a feudalizmusában, nem beszélve a szultáni Oszmán Birodalomról, ahol a reneszánsz nem indulhatott be a maga elsöprő lendületével, így lemaradtak, későn kapcsoltak és nem is tudtak erőforrásokat fordítani a gyarmatosításra, amikor még lehetett volna, később meg már nem volt mód, mert a versengő nyugati hatalmak nem engedték.

Kína elkényelmesedett, megszokta hogy nincs konkurenciája.

Az oroszok a Távol-keleten gyarmatosítottak. Az oszmánoknak is voltak gyarmataik.

Erről a témáról oldalakat lehetne írni, miért, ezért ha tudsz angolul ajánlom figyelmedbe az alábbi könyveket:

[link]

[link]

Emellett vegyük még figyelembe, hogy Európában erős népességnövekedés kezdődött, ezt a népességet a korlátozott földterületek és nyersanyagkészlet egyre kevésbé tudta megtartani. Ezért máshol néztek nyersanyag és termőföld után, illetve fejlettebb technikákat vezettek be. Gondolj bele, Anglia pl.lassan felélte az erdőit, pedig fa nélkül sem hajózás nincs, de építkezés sőt tüzifa sem. Segített az ipari forradalom,pla szénbányászat, a vasipar-Viszont a gyarmatosítás új lehetőséget adott nekik pl, anélkül hamarosan egy válság következett volna be...Na ez a kényszer nem volt meg pl az oroszoknál, ott volt a piszok nagy Szibéria, tele erdőkkel, területekkel, új földekkel, és ásványkincsekkel.

Kissé hasonló helyzetben voltak a törökök is. Kína a bezárkózást választotta, ahogy Japán is, pedig ők egy időben európai segítséggel elkezdtek modern(európai mintára épült!) hajókat építeneni, egy Togukawa sógun követeket küldött minden európai udvarba, körbehajózták a Földet, etc.(Vörös Fóka hajók...) Kedvező helyzetük miatt(voltak mondjuk ezer kilóméterre a honi bázisok, az angoloknak vagy spanyoloknak meg a fél világot megkerülve kellett volna seregeket küldeni) ki tudták volna ebrudalni a Fülöp-szigetekről pl a spanyolokat, vagy akár a hollandokat is jól megizzasztották volna. Ezeken a vizeken a nőtt fel később a Kelet-Indiai társaság! Szóval volt ott mit keresni. A következő sógun már bezárta a kapukat, minimális külső kapcsolatokat tartottak fönt(A hülye...)

Kína erősen beleszájalt a környező területek dolgaiba, több háborút vívtak Koreában, Vietnamot is lerohanták párszor(azok meg jól elkenték a szájukat, de meglepő, igaz...)