Mi fog történni azzal az országgal aki egy háborúban tiltott fegyvert használ?

A kérdést annyival egészíteném ki, hogy ez nem csak a Közel-Keleti háborúzások indokaként szokott szólni, hogy Szaddám / Kadhafi / Asszad tömegpusztítókat tart és használ és ezért le kell őket törni, hanem hogy a Hidegháborúban mind a NATO, mind a VSZ az atomfegyverek mellett a vegyifegyvereket is halmozta, tüzérségi lövedékekbe és légibombákba töltve, és dolgoztak is ki harceljárásokat alkalmazásukra, és alkalmazták is volna őket idejekorán, addig atom csak legvégső esetben, fenyegetés részeként jöhetett szóba.

Vagy a taktikai atom alkalmazása is kérdéseket vet fel.

Két féle háború van. Ha valaki helyi konfliktusban ilyet csinál, akkor belép a nemzetközi közösség, azaz általában az USA, és jól odaver annak, aki használta.

Egy világháború szintű konfliktusban nyilván más a helyzet, ott annyi történik, hogy a használó esetleg elveszít szövetségeseket, vagy mozgósít maga ellen országokat. És a háború végén ezért extra büntetést kap. Ha viszont nyer, vagy jó békét tud kötni akkor gyakorlatilag nem kap semmit.

A háború emberek között zajlik. Büntetni isten tud (ha van). Ember akkor, ha van hozzá hatalma. Tehát az erős azt használ amit akar, a gyenge meg azt, amit engednek neki.

Pár ezer év alatt nem tanultad meg?

Minden attól függ, mi a háború végkimenetele. Ha a tiltott fegyvert használó fél veszít, akkor minden létező alkalom ki fog derülni, mikor használták - még az is, amikor nem. És ezeket nagyon súlyos büntetést fognak kapni, mindenféle politikai és katonai vezetőt fognak nemzetközi bíróság elé állítani és kivégezni, ha ugyan önerőből el nem hunytak a háború során.

Ha a genfi egyezményeket bármilyen módon megsértő háborús fél győztesen kerül ki a konfliktusból, akkor mindez elmarad. Nem történt semmi, ha pedig mégis, akkor azt a vesztesek provokálták ki, kénytelenek voltak megtenni, hogy elkerüljék a további, még nagyobb vérontást. És természetesen nagyon sajnálják, de nem volt más választásuk. Az áldozatok családjai talán kapnak egy kis alamizsnát 30-40 év múlva, ha még lesz belőlük valami és már nagyon pedzegeti a nemzetközi sajtó a témát.

#4:

Akkor szokás a Politikai és Katonai vezetőket bíróság elé állítani, egyrészt ha a végsőkig eljutnak, vagyis megostromolnák és elfoglalnák Moszkvát / Párizst / Washingtont, másik meg ha "csak" harctéren, egymás katonái ellen alkalmazzák a taktikai atomot / légibombákba és tüzérségi lőszerekbe töltött ideggázokat és végül a szegényített urániumos páncéltörő lövedékeket, civileket nem terrorizálnak velük, akkor nem sértenek semmilyen szabályt, vagy még a tiszta harctéri használat sem engedélyezett ?

Azt is tegyük hozzá, hogy azokat az egyezményeket egyrészt régen hozták, másrészt nem mindenki ratifikálta.

A genfi egyezményt pl. sem a Japán Birodalom, sem a SZU nem írta alá, utóbbi már csak azért sem, mert akkor még nem is létezett...Japánt talán meg sem hívták, nem nézték annyiba...

Vagy ott van a taposóakna-tiltás, még jó, hogy a világ egyik jelentős fegyveriparral és haderővel bíró állama sem írta alá pl. Ettől kezdve aztán marhára számít...

Elvileg vannak harctéri használat tiltások is. Pl. ezért acélköpenyesek vagy magvasak a katonai lőszerek, mert a lágy ólomból készült lövedékeket betiltották. Ezt nagyjából mindenki betartja. Mondjuk, ha az ellenséges államot nem ismered el pl, illetve az ellenfelet terroristának minősíted, akkor az már belbiztonsági-rendőri akció, ott használhatsz mindenféle vicces dolgot, meg is tudod magyarázni, hogy a lövedék így nem üti át a gonosz terrormókust és nem sebesít meg ártatlan civilt...

Illetve hát vannak olyan új technikák, amik nem voltak ismertek az éppen aláírt egyezmény idején, akkor meg hogy vonatkozna rá?

A lényeg az, hogy győzni kell, aztán majd jól ráfogod a vesztesre a saját dolgaidat is...

A nemzetközi humanitárius jog elvei megkövetelik a hadviselő felektől, hogy megkülönböztessék a harcolókat és a nem-harcolókat, és megtiltja az olyan jellegű hadműveleteket, amelyek során ez a követelmény nem teljesíthető.

Számos elemző és nem kormányzati szervezet, így például a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (International Committee of the Red Cross - ICRC) álláspontja szerint a tömegpusztítók vagy egyes hagyományos fegyverek, mint a kazettás lőszerek a nemzetközi szokásjog alapján tiltott fegyvernek minősülnek, elsősorban azért, mert hatásuk megkülönböztetés nélkülinek minősül. Ezzel szemben ellenérvként az szokott szerepelni, hogy a használat módja dönti el, hogy ez a fegyver mennyiben jogellenes: katonai élőerő, illetve harceszközök elleni alkalmazása tökéletesen megfelel a hadviselési szabályoknak.