Mi lesz a sorsa Európában a szakadár, kicsi, korlátozott elismertségű országoknak?
Főként a '90-es évek szeparatista polgárháborúi folytán sok kis ország jött létre (Észak-Ciprusi Török Köztársaság, Koszovó, Hegyi-Karabah, Abházia, Dél-Oszétia), melyek nemzetközi elismertsége korlátozott, státuszuk vitatott.
Vajon milyen rendezés várható, mi lesz a sorsuk hosszú távon ezen országoknak?
Sok a bizonytalanság a politikában, nehéz megmondani, egyelőre nem látszik a megegyezés, politikai rendezés lehetősége egyik ilyen konfliktusban sem. Hosszú távon szerintem a következő forgatókönyvekkel kell számolni:
Észak-Ciprus esetében 50% az esélye, hogy a törökök és a görögök megegyeznek és egy föderáció keretében újraegyesül a sziget. 50% az esélye annak, hogy a görögök inkább hivatalosan is elutasítják a törököket és az egyesülést, elfogadják a szétválást, így a szigeten létrejön két nemzetközileg elismert ország a politikai, etnikai elkülönülés mentén, mint például Hispaniola szigetén Haiti és a Dominikai Köztársaság.
Koszovó függetlenedése már széleskörű nemzetközi elismertséget élvez, a régióban domináns NATO nagyhatalmak mind támogatják, így a szeparatizmus nem visszafordítható. Az EU nyomására valószínűleg Szerbia is lemond majd a déli területéről és rendeződik a helyzet, létrejöhet a megegyezés. Ennek nagy eséllyel valamilyen területcsere is része lehet a két ország között, Észak-Koszovó visszakerül Szerbiához, Szerbia pedig átadja az albánlakta Presevot Koszovónak.
Hegyi-Karabah esetében van talán a legsúlyosabb konfliktus, háborús feszültség. Hosszú távon, ha a nemzetközösség felkarolja az ügyet, talán van 50% esély egy békés rendezésre. A békét szerintem egy területcserés békemegállapodás biztosíthatná legjobban. Hegyi-Karabah örmény részét és egy összekötő korridort kapna Örményország, cserébe adna egy területet saját területéből délen Azerbajdzsánnak, biztosítva így egy korridort Nahicseván (és így Törökország) és Azerbajdzsán többi része között. Legalább 50% esély van arra is, hogy Azerbajdzsán (akár Törökország támogatásával) háborút indít és visszaszerzi Hegyi-Karabahot, az örmények pedig elmenekülnek, eltűnnek a térségből. Így lényegében nem változnának a nemzetközileg elismert, szovjet időkből származó országhatárok.
Abházia esetében történelmi jogalap és kedvező földrajzi elhelyezkedésének (tengerpart) köszönhetően adok legalább 50% esélyt arra, hogy nemzetközileg elismert független országgá válik a következő évtizedekben. 25%, hogy kiegyeznek Grúziával és egy föderáció keretében újraegyesülnek. 25%, hogy csatlakoznak az Oroszországi Föderációhoz.
Dél-Oszétia és Grúzia között éles a szembenállás, nagyon kicsi az esély, hogy hajlandók legyenek visszatérni Grúziához. Hosszú távon szerintem elismert, független ország lesz. A század második felében könnyen elképzelhető, hogy a Kaukázus átalakul, Oroszország visszaszorul, több kaukázusi állam (pl. Csecsenföld, Dagesztán, Kabard-Balkár Köztársaság, Észak-Oszétia, Ingus Köztársaság) kilép az Oroszországi Föderációból. Ebben az esetben Észak-Oszétia és Dél-Oszétia egyesüléséből létrejöhet egy független Oszétia.
A posztszovjet térségben ott van még a Dnyeszter Menti Köztársaság és a donyec-medencei Donyecki- és Luhanszki Népköztársaság. Ezeket még Oroszország sem ismeri el, inkább egy föderatív, széleskörű decentralizációs, autonómiás újraegyesítést támogat, így ezek valószínűleg majd újraegyesülnek Moldovával, illetve Ukrajnával. Transznisztra esetében nagy változást az hozhat a konfliktusban, ha Moldovát annaktálja Románia, ebben az esetben szerintem Oroszország is annektálná a Dnyeszter Menti Köztársaságot, de erre a forgatókönyvre kicsi az esély.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!