Oroszország miért nem avatkozott be, amikor Amerika 1999-ben megtámadta Szerbiát és Amerika miért nem lépett, amikor 2008-ban Oroszország megtámadta Grúziát?

De attól még, hogy egy országban szeparatista, illetve szeparatizmus ellenes harc, polgárháború folyik, ez önmagában nem jogosítja fel egyik nagyhatalmat sem, hogy beavatkozzon, ezért a nemzetközi jog szerint Amerika, illetve Oroszország volt az agresszor. Bár a grúziai háborúban a grúz hadsereg nem csak az oszétokat, hanem az ottani orosz békefenntartók bázisát is bombázta, ami miatt az oroszok önvédelemre is hivatkozhattak az ellentámadás során, de a válaszhadművelet jóval túlmutatott egy jogos önvédelem keretein, aránytalan, jogszerűtlen válasz volt.

A szerbek szakadárellenes hadműveletei során is sok túlkapás, emberiesség elleni bűncselekmény, háborús bűnök voltak, de a szeparatisták is ugyanilyen brutális terrorral viszonyultak a szerbekhez, a NATO megszállás után is folytak a szerb civilek elleni mészárlások, etnikai tisztogatások. De ezeket túlzás népirtásnak tekinteni, még a koszovói bíróságok szerint sem volt népirtás Koszovóban a délszláv háború során.

A NATO humanitárius beavatkozásként mutatta be a támadást, de annak nem volt hatékony, nem sikerült megvédeni a civileket, mivel a bombázásokkal csak korlátozottan tudtak fellépni a szerb hadsereg, rendőrség, szabadcsapatok ellen és azok inkább a szerb szerbiai katonai bázisok, infrastruktúra, erőművek, gyárak, utak, hidak megsemmisítésére irányultak, hogy az ország megbénításával gyakoroljanak nyomást Belgrádra a kapituláció érdekében. A bombázások során több mint félmillió ember menekült el Koszovóból és a háborúnak az addigi kb. 1000 halottja után további kb. tízezer civil vesztette életét a NATO hadbalépése után, a bombázások 78 napja alatt. Hatékony fellépést a civilek védelmére egy szárazföldi offenzíva jelentett volna - a britek is ezt szorgalmazták- de Amerika nem akart ilyenbe belefolyni, csak légi hadviseléssel, bombázásokkal kívánta megnyerni a háborút.