Miért van az hogy a régmúlt korok nagy csatáinak helyszínen jóval kevesebb a csontváz mint amennyiről a történelem könyvek írnak?

nem mindegy, hogy milyen földben vannak a csontok, vagy a test.

Ezért vannak sivatagban, mocsárban természetesen mumifikálódott testek. Nem tud mindenhol természetes módon mumifikálódni.

Ugyanez igaz a csontra is. Attól függ, hogy az a föld, amiben benne van, milyen összetételű, és milyen az időjárás, stb.

Nem véletlen mondják, hogy porrá leszünk, mert alapvetően a csontok is lebomlanak teljesen. Néha, ha megfelelőek a körülmények, akkor megmarad.

Nem olyan egyszerű ez, nem csak az eltelt időt kell figyelembe venni.

DinoszÓÓrusz csont sem maradt meg az összes, csak ami ehhez megfelelő földbe került.

A téma pontos körbejárása végett szívesen látunk mindenkit az ELTE-BTK Régészeti I tézetében. Egyébként:

Több válasz is helytálló volt, pl. a halál után a csontokkal történő mindenféle dolgot tafonómiának hívják amiből van biológiai, fizikai, kémiai is. Ez mind függ a környezettől de még az adott politikai helyzettől is. Mellesleg Mohácsnál nemrég tártak fel tömegsírokat, amik valószínűleg csak egy része az összes lehetséges maradványnak (érdemes a megjelent azt hiszem 2012-es vagy 2013-as publikációt olvasni, ha érdekel megpróbálom megkeresni, de nem ígérek semmit). A mezőgazdaság ugyanolyan romboló hatással van a csontokra, mint a környezet és nagyon sok esetben (főleg régebben) be se jelentették, ha találtak valamit. A publikálatlan ásatásokról pedig ne is beszéljünk. A másik fontos dolog, hogy pl. a középiskolás törikönyvek nem mindig helytállóak, a muhi csata sem a mai Muhi falunál volt... A folyószabályozások a 19. században eléggé megváltoztatták a települések elhelyezkedését is. A csontok pedig nagyon érzékeny dolgok: a túl savas, túl lúgos, nedves vagy éppen száraz talaj + időjárási viszonyok (kivéve az igazán extrém körülményeket, amikor mumifikálódás történik) nagyon könnyen tönkre teszik a maradványokat. Amikor épségben találunk meg valamit az a legritkább eset és nagy szerencse meg jó körülmények kellenek hozzá.

Épp ezek miatt fontosak a további kutatások, és látszik, hogy még nagyon sok minden megfelelő válaszra vár, de amint valamire választ találunk, felvetődik hat másik kérdés kb.

A számok meg annyira szubjektív dolgok:

Kezdjük ott, hogy Magyarország forrásanyagának kb a 80%-a elpusztult és ez mind az elmúlt három évszázadban, de leginkább a vh-k alatt. Ebből kifolyólag leellenőrizni, főleg az elbeszélés jellegű adatokat lehetetlen. A halottak száma, mind katonai, mind civil részről csak találgatás, hiszen azt sem tudjuk pontosan, hogy mondjuk 1240-ben vagy épp 1525-ben mekkora volt a lakosság létszáma, ami elengedhetetlen lenne a megfelelő számadatok vagy arányok közléséhez. Mind mind csak elméleti síkon mozgó számítások amik ugyan lehetnek igazak, de nagyobb valószínűséggel NEM azok.

Remélem valamennyire hasznos volt a válasz.

"

Olvasd el a "kitalált történelem" című oldalakat...Szinte minden ami "történelem", az kitaláció!!!

"

Ok. Rengeteg dolgot kitaláltal. De az igaz lenne, hogy sokkal kevesebb ember volt egy adott csatában, mint amiket leírtak?

Pár dolog!

Mindenki azt hiszi, hogy egy egy adott csatában aztán az utolsó szálig elpusztult egy hadsereg, ráadásul mindenki egy kupacban halt meg. Hát nem. Mai szemmel nézve szinte bagatell, pár száz fős veszteségektől összeomlott egy középkori sereg, aztán futott mindenki, amerre látott. A könnyű lovasság pl. egyszerűen lelépett. A török is nagyon gyakran nem megölte az ellenfelet, hanem hadifogságba vetette, elvitte rabszolgának. Lehet, hogy pl. a Mohácson bekerített magyar gyalogság-főleg a vezérek eleste után, egyszerűen megadta magát, nem pedig elesett az utolsó emberig. Ki tudja már? A halottakat kirabolták, lecsupaszították a győztesek, de a helybeli lakosság is. Aztán tették valahová. Sokat segítettek a dögevők. A farkasok pl. falkákban éltek még a középkorban. A madarak is ettek rendesen, illetve nyáron a legyek(pontosabban a lárváik!) könnyen letakarították a csupasz testeket. A korban bármilyen sírt csak kézzel ástak, felejtsd el az akkora gödröt, amibe belefér 10-20 ezer ember. Néhány tucatnyi emberes sírok viszont szoktak előkerülni. A legtöbb csatatér eleve sok négyzetkilométer. Volt hova tenni. És egyik sincs teljesen átkutatva. Ráadásul azóta lehet, hogy beépültek, utak, vasutak, buszmegállók stb. vannak rajta. Régészet, mint olyan nem régóta működik. A folyók évszázadok alatt megváltoztatták a medrüket, főleg a kis jégkorszakban marha nagy árvizek voltak, vittek mindent. Aztán meg minden dombból gátat építettek. Hány kunhalmot toltak el a dózerek Magyarországon? Vagy szántottak fel az egyre nagyobb traktorok? Nézte valaki, mi volt bennük? Manapság már kötelező nagyobb építkezések előtt a régészeti munka.