A japánok miért támadták meg az USA-t? Miért nem a Szovjetunió elfoglalásában segédkeztek?

A japánoknak már korábban voltak incidenseik a szovjetekkel és sorra pórul jártak. Nem mellesleg, Szibéria keleti része elég fejletlen volt, így nem láttak benne akkora értéket.

Aztán ott volt a másik tény, hogy az amerikaiakat a japánok rettenetesen lenézték. Még a náciknál is jobban. Abban hittek, hogy a Pearl Harbor-i támadás után az amcsik majd a padlón csúszva fognak náluk békéért könyörögni, mert azok csak nyámnyila, gyáva emberek és nem tudnak háborúzni. Hát, nem így lett.

Mondjuk való igaz, hogy tényleg több esélyük lett volna a Szovjetunió ellen, ha összedolgoznak és Japán leköti a szibériai hadosztályokat. Csak hát nem volt meg az a magas szintű együttműködés a két nép között és mind a kettő annyira el volt szállva magától, hogy azt hitték, simán legyőzik maguk is az ellenségeiket.

Ahogyan az #1-es is írta, korábban simán vereséget szenvedtek és ezért nem segítettek.

Erről beszélt:

[link]

'Csak hát nem volt meg az a magas szintű együttműködés a két nép között és mind a kettő annyira el volt szállva magától, hogy azt hitték, simán legyőzik maguk is az ellenségeiket.'

Ezért sem értik a történészek, miért hívják tengelyhatalmi szövetségnek a köznyelvben, mikor a felek közt az angolszász oldalon is több kooperáció volt.

https://www.youtube.com/watch?v=rx3Ze98VlVs

:DDDDDDDDDDDDDDDDD

Mivel Japánban lényegében semmiféle érdemleges mennyiségű ásványkincs nem található, mindenképpen vagy nemzetközi kereskedelemben kellett ezt beszerezniük, vagy pedig ásványkincsekben gazdag gyarmatokat kellett elfoglalniuk.

Az USA mindenképpen tervezte a hadbalépést valahogyan, ugyanis ugyanarra fájt a foga, mint japánnak-a gyarmatokra. Ugye, számos olyan gyarmat kódorgott 41-ben a világban,aminek az anyaországát már elfoglalta Hitler hadserege, ezeket kellett volna valahogyan úgy benyelni, hogy nehogy a gonosz tengely kezébe kerüljenek.

Japán ellen olajembargó volt,(ennyit a nemzetközi kereskedelemről) szóval valamit tenniük kellett, mert egyébként nagy égés lett volna, ha csak egy puskalövés nélkül megadják magukat. Pearl Harbour idején már csak fél évre való tartalékuk volt. Szibériában van ugyan bőven ásványkincs, de az olaj és gázmezők kitermelése zömmel jóval a háború után kezdődött, infrastruktúra akkor még alig volt arrafelé. Kínában már zajlott a háború teljes erővel, viszont erős volt az ellenállás Kínai részről, Mandzsúriában volt olaj, de hamar kiderült(1939-ben) hogy elég nehéz lesz megvédeni a Vörös Hadsereg komolyabb támadásaitól. Ott volt Holland Kelet India, Malajzia, az jött szóba...Ezt persze az amerikaiak nem akarták.

Csak hát azt beadni az amerikai közvéleménynek, hogy megyünk megvédeni Churchill gyarmatát-nem hangzott túl meggyőzően.

Ha meg mindenképpen háborúzni akartak az amerikaiakkal, akkor egyszerűen hadat kellett volna üzenniük( ultimátum jelleggel, hogy bele ne avatkozzatok a brit gyarmatok elfoglalásába, mert ihaj-csuhaj lesz!), és kész, látszólag semmit nem csinálni. Ekkor ugyanis az amerikai flotta nagy bölcsen kirohant volna Pearl Harbourból, hogy megvívja az "Új Jütlandi csatát"-terveik szerint valahol Truk környékén-és áttörve a Fülöp szigetekhez egyesüljön az ottani erőkkel. Persze, a hírszerzésnek halvány sejtelme nem volt sem Truk tényleges kiépítettségéről, sem egyébről. Nem csak a japánok nézték le az amerikaiakat, hanem az angolszászok is mindenkit, aki nem protestáns fehér férfi volt. A japánokat kis sárga majomnak hívták. Fel sem merült senkiben, hogy ezek bármit is tenni mernek a nagy és dicső fehér ember ellenében. Anthony Eden brit külügyminiszter pl.úgy vélte, Pearl Harbourt és a Z-erő elleni támadásokat a Luftwaffe követte el, hiszen a japánoknak sem pilótáik sem gépeik nincsenek erre a célra.

Ez esetben a demokrácia bajnokai ugyanúgy belefuthattak volna a teljes Japán anyahajó-flottába(amit valszeg ugyanúgy nem tudtak volna lokalizálni, mint ahogy a Pearl Harbour ellen induló kötelék is csak a bolygó egyharmadán hajókázott át észrevétlenül). Ráadásul a kikötőben elsüllyesztett hajókat szinte mind kiemelték, és újra hadrendbe állították. Nyílt tengeri csatában ez mind végleges veszteség lett volna, valszeg a két anyahajójukkal eggyütt...esetleg ráment volna egy japán hordozó, vagy néhány kisebb egység.

Ha meg mindenképpen Pearl Harbourban akarták még letolt gatyával elkapni az amerikaiakat(mint ahogy 1967-ben Izrael tette az egyiptomiakkal)akkor 1967 mintájára az első két támadást követnie kellett volna a többinek és a szárazföldi akcióknak.

Vagyis hordozók és gyors kísérőik mellett csatahajókat és csapatszállítókat is kellett volna küldeni, addig veretni Pearl Harbourt, ameddig minden laktanya romba dől, minden olajtartály ég, minden kikötői berendezés rommá van verve (ez nem történt meg, ugye)illetve levadászni a két gyanútlanul hajókázó amerikai hordozót, valamint partra szállni és elfoglalni a szigetet. Pearl Harbour ugyanis végig a háború alatt az amerikai flotta legfontosabb támaszpontja volt. Innen indultak pl.a midwayi csatába is. Most ha a sziget elesik, vagy földi harcok színtere lesz, ez a lehetőség megszűnik. Indulhattak volna Los Angelesből. Illetve muszáj lett volna visszafoglalni a Hawaii szigeteket.

Egyébként nem hogy a németek és a japánok közt nem volt semmiféle komoly együttműködés, hanem a Japán szárazföldi hadsereg és flotta is inkább tűntek ellenségnek mint ugyanazon ország két külön haderőnemének. Még a fegyverek kalibere sem volt egységesítve. A sereg 75-ös légvédelmi ágyút használt, a flotta 76-ost. A sereg 20-as gépágyút, a flotta 25-öst. A flotta repülői Browning 13,2x99 lőszeres géppuskát és 13x64mm klón Mg131-et, a hadsereg repülői angol-olasz 12,7x81mm géppuskát használtak például. De minden más lőszer is különbözött náluk...

A japán ipar szinte a semmiből nőtt ki és vált jelentőssé a 19. század végétől. Viszont az ország nagyon szegény ásványkincsekben, ezért már az első világháború előtt is megkezdték a gyarmati terjeszkedést.

A katonai vezetés szintjén a második világháború előtt két tábor alakult ki: az egyik a szárazföldi hadsereg fejlesztését propagálta, amiből adódott, hogy a terjeszkedést esetleg a SZU rovására kell folytatni, a másik csoport viszont a tengeri haderő fejlesztését indítványozta, ami a környék gyarmattartóival való összeütközést jelentette volna: Franciaország, Egyesült Királyság és előbb-utóbb az USA.

Több orosz-japán határincidens történt, amit már fentebb is linkeltek, ebből azt a következtetést vonták le, hogy az oroszokba beletörne a bicskájuk, így az utóbbi csoport nyert és a flották kezdték fejleszteni.

Egyébként pedig szinte semmilyen gyakorlati kooperáció nem volt a tengelyhatalmak között, még európai szinten is eléggé ment mindenki a saját haszna után, Japán pedig a világ másik felén van.