Szerintetek lehetséges megépíteni egy repülőgép-hordozó (anya) tengeralattjárót és egy repülőgép-hordozó (anya) léghajót (vagy repülőt)?
Ott voltak például a japán I-400-asok.
Amúgy meg szerintem baromság mindkettő. Nem érik meg a pénzüket. Sokkal hatékonyabb fegyverek is vannak olcsóbban.
A japán I-400-asok szétszerelt (félig összerakott) hidroplánokat szállítottak, 1-2 darabot.
Én olyanra gondolok, mint egy repülőgép-hordozó anyahajó, több gép fel tud róla szállni, csak megy a víz alatt is.
Egyik rosszabb ötlet mint a másik.
a tengeralattjáró repülőgép-anyahajó hatalmas lenne, gyakorlatilag képtelen lenne elrejtőzni, hatalmas lenne az ellenállása, a felszínen rendkívül kiszolgáltatott lenne és nehézkesen merülne, tengeralattjáró üzemmódban pedig az összes pilóta és a teljes kiszolgáló személyzet csak ülne és malmozna. Rengeteg hátránya van és semmi előnye.
Léghajó esetén már maga a szerkezet tömege kivitelezhetetlenné teszi az ötletet.
Az első világháborúban volt olyan, hogy 4-5 darab repülőt rögzítettek egy zeppelinre.
Az úgynevezett "égi trapéz" nevű szerkezettel rögzítették a gépeket. A repülőgép-hordozó léghajók nemcsak elindítani, hanem fogadni is tudták a gépeket, amelyhez egy igen ügyes szerkezetre volt szükség (és persze gyakorlott személyzetre mind a léghajó, mind a repülőgép részéről). Az „égi trapéznak” hívott indítószerkezet a kétfedelű gép felső szárnyán elhelyezett keresztrúdra csatlakozó kampóból, az azt tartó mechanizmusból és egy vezetősínből állt. Indításkor a repülőgép még a fedélzeten elindította a motort, majd felgyorsult a léghajó belsejében kialakított „felszállópályán”, amely a hangár kijáratában végződött, (a kijárat a léghajótest aljába vágott T-alakú nyílás volt). Amint a gép „kiesett” a lyukon, a kampó leakadt róla, és a vadászgép készen állt a bevetésre.
Visszaszállni a repcsinek a zeppelinre nehezebb volt. A pilótának meg kellett közelítenie a trapézszerkezetet, és úgy kellett manővereznie, hogy a kampó beakadjon a már említett keresztrúdba. Mindezt persze menetközben, nem feltétlenül a legjobb időjárási viszonyok között. A léghajó tehát a szó szoros értelmében „lehorgászta” a repülőgépeket. Amikor ez sikerült, a trapézszerkezet automatikusan behúzta a vadászgépet a hangárba. A visszaemlékezések szerint az iménti manőver gyakran nem sikerült elsőre.
Aztán akartak tervezni ilyet is később az amcsik, 1931-ben:
A kérdésre a válasz, szerintem mindkettőt meglehetne építeni, de felesleges.
A repülőgéphordozó tengeralattjárónak fel kellene emelkednie a felszínre, és csak úgy tudná a repcsiket indítani. Viszont egy ilyen tengeralattjáró irdatlanul hatalmas lenne és tetű lassú. A felszínre emelkedés és a merülés is lassú lenne. Elképzelhető, hogy nem is tudna olyan mélyre merülni. Lényegesen lassabban tudnák indítani a repülőket.
Megépíteni a mai technika körülmények között bármelyiket lehet, csak értelme nem igen van.
Repülőgép hordozó tengeralattjáróval a 60 as években voltak kísérletek "amfiba hajóként, vagy amfiba repülőként" ismerték őket. Értelem nem sok volt.
A tengeralattjáró feladata a rejtőzködés. Egy semmiből felszálló repülőgép kész bukta.
"A japán I-400-asok szétszerelt (félig összerakott) hidroplánokat szállítottak, 1-2 darabot."
nem szétszereltnek hanem összehajtogatottnak nevezném őket
mint kb szinte mindegyik hordozóról indítható típusnak, szárnyai, farok stb le-be hajthatóak voltak
"Én olyanra gondolok, mint egy repülőgép-hordozó anyahajó, több gép fel tud róla szállni, csak megy a víz alatt is."
i-400 a 2 darabrepülő nem egy :D tehát több darab
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!