Miért akar valaki katona lenni? Ha senki nem menne
katonának, vajon megszűnnének a háborúk?
Katonából már így is egyre kevesebbre lesz szükség, ahogy terjednek a drónok. Már mindenhol fejlesztenek, tesztelnek, sőt, korlátozottan akár már használnak is drónokat a hadviselésben. Persze ezekhez meg operátorokra lesz szükség. De olyanokra, akik sosem teszik a lábukat harcmezőre. Ha megcsappanna a katonának jelentkezők száma, legfeljebb gyorsulna a folyamat és több pénzt szánnának fejlesztésre, esetleg teljesen automatizált rendszerekre.
[link]
[link]
[link]
2016. ápr. 7. 12:21
Hasznos számodra ez a válasz?
Nem, mert nem a katonák okozzák a háborút, hanem a háborúk okozzák a katonákat. Ha ezt a paradoxont meg akarod érteni, olvasd el a Nyugaton a helyzet változatlan - Erich Maria Remarque - gyönyörű könyvét. Amikor tábornokok eldöntötték, ki, hol öldököl,bementek a gimnáziumokba kirángatták a kölköket a padból - és mentek nyomorékká lőni egymást. Csak a világ szépsége, a tanulás, a szerelem érdekelte őket, nem is értették, miért kell lőni a túloldalon azokat akik szintén ifjúk voltak, szerelmesek..
[link]
2016. ápr. 7. 12:31
Hasznos számodra ez a válasz?
3/19 A kérdező kommentje:
Oké, ezzel tisztában vagyok, hogy a háborúk okozzák a katonákat, ez nem is paradoxon ha jobban belegondolunk. De én úgy értettem, ha egyszerűen az emberek nemet mondanának arra, hogy háború esetén hadba vonuljanak, akkor mi lenne? (Most tekintsünk el tőle, hogy ilyen úgy se lenne, csak elmélkedés szintjén.) A politikusok állnának neki harcolni? Azt megnézném. :)
Tudod, ameddig valamit el lehet venni tőled, addig mindig jöhet valaki aki el akarja venni. És ha nem véded meg magad, el is veszi. A béke, a jog és az emberiesség csak addig működik, ameddig erővel fenntartják.
2016. ápr. 7. 15:12
Hasznos számodra ez a válasz?
Nincs olyan, hogy "ha már senki nem akar katonának menni", mert sok állam ma is sorozott, és nem önkéntességen alapuló haderőt tart fenn, akár itt, Európában is. Ez tehát csak az önkéntes haderőkre hathatna - ami természetesen kiszolgáltatottá tenné őket a sorozott hadseregekkel rendelkező államokkal szemben.
De nem is lenne így, hogy "ha majd senki nem akarna" katonának jelentkezni, mert ebben az esetben vagy sorozás lenne, hogy meglegyen egy bizonyos létszám, vagy pedig a jelenséghez igazodva olyan fizetést és/vagy kedvezményeket ajánlanának, hogy de, lenne annyi jelentkező, amennyi az előírt keret.
2016. ápr. 7. 16:31
Hasznos számodra ez a válasz?
Afrikában és az arab országokban nem reguláris haderők vívják a háborúkat, hanem önkéntesen tobzódó szabadcsapatok, hány éves vagy kérdező, hogy ennyire naiv kérdést összehoztál ?
2016. ápr. 7. 17:11
Hasznos számodra ez a válasz?
Azért nem, mert akár katona egy illető akár nem, mindig lesznek olyan emberek, akiket más emberek ölésre tudnak buzdítani másokkal szemben. Az ember ilyen. Tehát például ha én egy kalasnyikovval átlövök a szomszéd házba, az meg visszalő rám egy M249-essel és órákig pazaroljuk a lőszert egymás kinyírására, akkor mi lényegében kis apró helyi háborút vívunk egymás ellen, holott én mondjuk villanyszerelő vagyok a szembeszomszéd meg hentes. Csak mittudomén, ellopta a csirkepörköltemet és ezt akarom rajta megbosszulni. De rengeteg példát lehetne hozni.
2016. ápr. 7. 17:56
Hasznos számodra ez a válasz?
A feudális kor alattvalói sorából éppen szabadulva, a polgár szívesen vállalta magára a nemesség eddigi kötelességét: az ország védelmét. Örömmel vonult hadba Napóleon trikolórja alatt, már nem királyért, hanem „pour patrie et liberté” – a „hazáért és a szabadságért”. Dédunokáik is lobogó zászlókkal indultak az első világháborúba, nemzetük győzelméért. Csak amikor a háborúnak nem akart vége szakadni, unta meg a polgár a hadakozást. A második világháborúba még nemzeti jelszavakkal bele lehetett ugratni, de a háború utáni gazdasági prosperitás jólétpolgára már sikanírozásnak tartja a gyakorlatozást a seregben! Először Nagy-Britannia szüntette meg az általános hadkötelezettséget a 60-as évek elején. Az Egyesült Államok a vietnami háború után szervezte át hadseregét zsoldos hadsereggé. A jól működő szabad piacgazdaság még elég szolvens egy hivatásos állomány finanszírozására, de olcsóbb is az államháztartás számára. A kisebb létszámot kompenzálja az intenzívebb kiképzés és a modernebb haditechnika nagyobb tűzereje. A politikusoknak is biztosabb a zsoldos hadsereg. A zsoldos katona nem mérlegel háborús bevetése értelmén. Az urak a zsoldost oda küldik, ahová kedvük tartja, amíg a polgárnak joga van tudni, miért szólítják fegyverbe! Nem csupán saját kényelmességén múlik, hogy a polgár nem hajlandó saját hazájáért síkra szállni. Az államhatalom esztelen háborúi éppúgy megteszik a magukét a dekadencia érdekében. Ne felejtsük, hogy az általános védkötelezettség egyben a demokrácia záloga. A zsoldos hadsereg idővel állam lesz az államban, de a polgár akkor már nem polgár, csak alattvaló!
2016. ápr. 9. 21:18
Hasznos számodra ez a válasz?
Az önkéntes haderő messze nem "zsoldos sereg".
Fizetést mindenki kap, az orvos, a tűzoltó is, sőt, a sorozott katona is. Önmagában a bérjuttatás még nem tesz "politikailag megbízható", "bárhova küldhető és erről semmit nem kérdező", "nem átlag-polgár" emberré senkit.
2016. ápr. 9. 22:11
Hasznos számodra ez a válasz?
10/19 A kérdező kommentje:
Nem tudtok elszakadni a valóságtól. Úgy értettem a kérdést, képzeljünk egy egy olyan utópisztikus világot, ahol a nép nem akar katona lenni, nem akar harcolni és megtagadja a sorozást akármi is történjék. Mondjuk a gyilkolni bűn szellemében.
Akkor hogy vívnák meg a háborúkat a politikusok?
Jacque Fresco szerint "a művelt emberiség nem fogja támogatni a háborút." Ebből indultam ki, hogy mi lenne ha "művelt emberiség" lennénk. Oké, tudom, hogy ez utópia, de én is csak ilyen szinten kérdeztem.
Kapcsolódó kérdések:
válasza: