Kezdőoldal » Politika » Hadsereg, hadvezetés » 1890 és 1940 között a hadsereg...

1890 és 1940 között a hadseregek miért forgó-tolózáras ismétlőpuskákat használtak más típus helyett?

Figyelt kérdés

[link]


Két dolog velük kapcsolatban:

-Általában alacsony volt a tárkapacitásuk.

-Hosszú idő volt viszonylag ismételni velük kézzel.


Miért nem használtak olyan alsókulcsos ismétlőpuskákat, amiket már a vadnyugaton is használtak az 1800-as évek második felében? Ezekbe

-Több lőszer is fért (10-15 körüli már akkor)

-Gyorsabb volt velük ismételni


[link]

(Itt a jobb oldali puskák)


Néztem pl. az 1878-as orosz-török háborúban a törökök rengeteg ilyen Winchester puskát rendeltek az USA-ból és használták is őket sikerrel az oroszok ellen. De aztán miért nem terjedtek el? Pedig az előnyei jól láthatóak azt gondolom a forgó-tolózárasokhoz képest.


2016. febr. 27. 13:09
1 2
 11/18 A kérdező kommentje:

Igazat adok jó pár dologban.


A Winchester félékbe lehet több lőszer fért, de lassabb volt újratölteni őket.


A szerkezet bonyolultságával, érzékenységével, sérülékenységével kapcsolatban is tök igaz lehet amiket olvastam. Ha a másikat tábori körülmények között könnyebb karbantartani és megbízhatóbb, akkor az a jobb.


Ha meg még olcsóbb is volt a forgó-tolózáras, akkor az már csak önmagában egy döntő érv lehetett.


A lőtávolságokról pedig annyit, hogy az már az első világháborúban sem nagyon számított. Lehet el lehetett lőni a puskákkal 700-1000 méterre, de amikor megkezdődött az állóháború, akkor ez már nagyon felesleges dolog volt. Pont azért terjedtek el a géppisztolyok, sörétes puskák és a II. világháború után a köztes lőszerek, mert nem volt szükség az itt tárgyalt puskák hatalmas lőtávolságára egy átlag katonának. Az alsókulcsos ismétlők által tüzelt lőszerek is elegendőek lettek volna hatótávolság alapján a lövészárokháborúkba.

2016. febr. 28. 15:20
 12/18 Salamon Bálint ***** válasza:
Mert a háborúban a puskalőszert lövő fegyverekre volt szükség a lőtáv miatt, nem pedig a pisztolylőszert tüzelő winchesterre.
2016. febr. 29. 21:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/18 A kérdező kommentje:
A lőtávolságokról pedig annyit, hogy az már az első világháborúban sem nagyon számított. Lehet el lehetett lőni a puskákkal 700-1000 méterre, de amikor megkezdődött az állóháború, akkor ez már nagyon felesleges dolog volt. Pont azért terjedtek el a géppisztolyok, sörétes puskák és a II. világháború után a köztes lőszerek, mert nem volt szükség az itt tárgyalt puskák hatalmas lőtávolságára egy átlag katonának. Az alsókulcsos ismétlők által tüzelt lőszerek is elegendőek lettek volna hatótávolság alapján a lövészárokháborúkba.
2016. márc. 1. 07:26
 14/18 anonim ***** válasza:

"Lehet el lehetett lőni a puskákkal 700-1000 méterre, de amikor megkezdődött az állóháború, akkor ez már nagyon felesleges dolog volt. Pont azért terjedtek el a géppisztolyok, sörétes puskák"


Nem 1000 méterre kellett lőni, de így is több 100 méterre pontos lövést tudtak vele leadni. Ezzel szemben a géppisztolyok, főleg a koraiak kifejezetten közelharc fegyverek voltak, de még a 2.vh-ban is 50-70m körüli hatásos lőtávjuk volt.


A lövészárok háború meg kicsit külön téma, mert ott a katonák legnagyobb része az előtt meghalt tüzérségi tűzben, vagy géppuska tűzben, hogy egyáltalán ellenséget látott volna.


"nem volt szükség az itt tárgyalt puskák hatalmas lőtávolságára egy átlag katonának."

Hatalmasra nem is, viszont megfelelő távolságra, és tűzerőre akkor is szükség volt, ezt a puska tudta. Pont ezt a távolságot és tűzerőt fedi le a mai gépkarabély kategória. A géppisztoly pedig megmaradt közelharci fegyvernek.


De akármennyit beszélünk róla, a világháborúkig a tolózáras puska volt a legegyszerűbb opció a hadseregek felszerelésére.

2016. márc. 1. 07:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/18 A kérdező kommentje:

14:


Egyetértek!

2016. márc. 1. 09:54
 16/18 anonim ***** válasza:
Sok mindent elmondtak az előttem szólók, azonban van egy nagy hátránya az alsókulcsos, előágytáras puskáknak. Mégpedig az hogy alapvetően a pisztolyokhoz kifejlesztett henger alakú töltényhüvellyel rendelkező, peremgyújtásos lőszert tüzelt. A modern palack formájú hadilőszerekkel nem alkalmazható ez a megoldás, mivel fennáll a veszélye, hogy a lőszer az előtte lévő lőszer csappantyúját benyomva "tárrobbanást" okoz.
2016. márc. 6. 11:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/18 A kérdező kommentje:
16: Ez a modern hadilőszerek formája miatt van? Mert a szintén központi gyújtású sörétes lőszereknél meg nem áll fent ez a veszély. Tehát a lőszerek "hegyes" vége okozná ezt, erre gondolsz?
2016. márc. 6. 12:16
 18/18 anonim ***** válasza:
Igy van. A sörétes lőszernél nincs hegyes csúcs, ami nekiütközne az előtte lévő lőszer csappantyújának. Emellett a sörétes lőszer hengeres formájú, tehát egy csőben viszonylag stabilan áll (hasonlóan a XIX. századi pisztolylőszerekhez) A palack alakú (hátul széles elől keskeny) hadilőszer viszont össze-vissza mozogna, a hegye pedig ki tudja éppen merre áll.
2016. márc. 6. 16:49
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!