Kezdőoldal » Politika » Hadsereg, hadvezetés » Szerinted hogy alakult volna...

Szerinted hogy alakult volna a történelem ha Károlyi nem szereli le azt az 1 millió magyar katonát aki haza jött az Első Világháború után?

Figyelt kérdés

Megúszhattuk volna Trianont kevesebb terület veszteséggel?

Szóval az akkori erőviszonyok a Kárpát Medencében:

Románok: nagyjából 1 millió katona

Csehek, Szlovákok: nagyjából félmillió katona

Szerbek: nagyjából félmillió katona, francia csapatokkal megtámogatva akik nem igazán akartak már harcolni



2016. febr. 14. 17:25
1 2
 1/14 anonim ***** válasza:
45%
Jó esély van rá, hogy nagyjából ugyanez lett volna a vége, esetleg a megszállások kicsit több vérrel jártak volna. A hadsereg ellátására és hadban tartására sem pénz, sem szándék nem volt már akkor, a katonák is unták az egészet, mert sokszor hullott már le a fák levele, mire nem is annyira győztesen hazatértek.
2016. febr. 14. 17:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/14 anonim ***** válasza:
6%
"Hej, ha az én galambocskám, Galuska Galagonyovics ezt megérhette volna... De nem érte meg, Dadus'...Hát ez az."
2016. febr. 14. 17:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/14 anonim ***** válasza:
95%

Egyáltalán nem volt 1 millió hadra fogható katonánk, a románoknak se volt 1, de a cseheknek se fél. Amúgy a hadsereg nagy része fegyvereit eldobálva, parancsnokait elhagyva kódorgott haza, a kisebbség volt az, aki rendezett körülmények között, az egységével érkezett meg.


Talán kedvezőbb békefeltételeket tudtunk volna kicsikarni, nem lett volna súlytalan Károlyi kormánya és kimarad a Horthy korszak.

2016. febr. 14. 17:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/14 anonim ***** válasza:
38%

1. Károlyi nem szerelte le a katonákat, hanem mentek maguktól is. Az 1 M -ból rengeteg volt a nemzetiségi, illetve azok akik egyszerűen a több éves katonáskodás borzalmaiba belefáradva egyszerűen hazamentek maguktól.


2. A jobboldaliak bármennyire is akarják áttolni a felelősséget Károlyira, Trianon mégis csak azért következett be, mert Ők belevitték az országot az I. Vh.-ba!(megszavazták az országgyűlésben, végig támogatták)



3. A hadsereget a Tanácskormány újraszervezte, a semmiből 200 000 fős haderőt toborzott és szerelt fel. Sikeresen visszafoglalták a Felvidéket, illetve megakadályozták, a nemzetiségek további nyomulását. Horthyék ellenben pedig, 1919 aug-1920 jún -ig gyakorlatilag nem tettek semmit, hogy reguláris haderővel fellépjenek.


4. A határok gyakorlatilag 1919 márciusában már fixek voltak.



5. Lehetett volna rosszabb is, ugyanis a románoknak (kezdetben)beigérték a Tisza vonaláig tartó határt, illetve Pécs környékét és Baranya nagy részét a szerbek nagyon sokáig megszállva tartották, azzal a céllal, hogy magukhoz csatolják.

2016. febr. 14. 17:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/14 anonim ***** válasza:

AZ agresszió csak olaj lett volna a tűzre és ez lett volna a vége:

[link]

2016. febr. 14. 17:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/14 A kérdező kommentje:

4# Ne beszélj butaságokat.

1, Emlékezz mit mondott Linderer Béla a Károlyi kormány hadügyminisztere:

"Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni!"

A magyar tábornokokat például Szurmay Sándort meg internálták. Károlyi azért szerelte le a hadsereget mert félt hogy a katonai ellenállás csak kedvezőtlenebb körülményeket teremt a békénél.

Julier Ferenc katonai szakíró így vélekedik:

"„Magyar szempontból bizonyára az lett volna a helyes, ha október 20.-a után minden magyar csapat a lehető leggyorsabban hazavonul, hogy megvédje az országot. De még a dinasztia érdeke is ezt parancsolta. Magyarország volt a monarchia harci akaratának és kitartásának legelső támasza, Magyarország volt a monarchia politikailag erősebb fele. A monarchia már a világháború alatt sem állhatott volna meg Magyarország nélkül. A világháború alkonyán pedig már csak Magyarország képviselt erőegységet. Ezért minden katonai erőfeszítésnek Magyarország védelmére kellett volna irányulnia. A nagy haderő azonban szinte megbabonázott állapotban várt az olasz fronton és ahelyett, hogy a megvédelmezendő területekbe visszasietett volna, ami közvetlenül október 20-a után, bár igen nagy anyagveszteséggel, de még tűrhető rendben - és bizonyára hasonlítatlanul jobb fegyelemben, mint 10 nappal később az ellenség nyomása alatt - megkezdhető lett volna, megérthető okok nélkül elfogadta az utolsó csatát, amelynek elvesztése alig lehetett kétséges. Csatavesztés a fegyverszünet és béketárgyalás előtt csak hátrányos lehetett.


November elsején jutottak hadvezetőségünk tudomására az október végén kért fegyverszünet megalázó feltételei. Az antant nem kívánt kevesebbet, mint a teljes leszerelést, a tüzérségi anyag felének átadását stb., és az átvonulási jogot a monarchia területén az antant-csapatok számára. Mindezt a hadvezetőség kénytelen volt november 3-án elfogadni, már csak azért is, mert a monarchia darabokra való oszlása ekkor már megtörtént és mert a magyar forradalmi kormány szomorú emlékezetű hadügyminisztere a magyar csapatok fegyverletételét követelte.


Az olaszok azonban a fegyverszünetet az elfogadás után csak 36 órával léptették életbe, aminek az lett az eredménye, hogy gyanútlan csapataink és hadtápalakulásaink jelentékeny része - több százezer fő - foglyul esett.


A balkáni arcvonalon már a magyar forradalmi kormány kötött fegyverszünetet Franchet d’Espèrey seregével, egész feleslegesen, minthogy az olaszokkal kötött megállapodás minden arcvonalra kiterjedt. Franchet d'Esperay aztán Horvát-Szlavonországnak teljes átadását, a Bácskának, a Bánátnak és Erdély déli felének kiürítését, valamint Mackensen havasalföldi seregének internálását követelte, ha ez magyar földön való átvonulása folyamán november 20.-ig az országot el nem hagyja.


A világháború után az ország még elegendő nyersanyaggal rendelkezett ahhoz, hogy tekintélyes védősereget tarthasson. Csak arra utalok, hogy a Károlyi-kormányzat több havi rombolása és területfeladása (tehát hadianyagvesztesége is) után a bolseviki uralom 1919 márciusa után, rövid idő alatt még 6 hadosztályra és 3 dandárra tagozott 110 000 főnyi haderőt tudott összeállítani, felszerelni, új ruhába öltöztetni és erős tüzérséggel felfegyverezni. Voltak repülőalakulatai és 30 és feles mozsarai.


Ha ezt a szervezési munkát nemzeti alapon álló kormányzat 1918 novemberében végzi el, akkor Magyarország mindhárom ellenfelével szemben elegendő és jó haderőt tud állítani. Semmi esetre sem szorul mai szűk határai közé. Vajon mikor tér vissza az 1918 végén elmulasztott kedvező alkalom?"


2, A magyar politika nem támogatta a Világháborút, Tisza István is élesen ellenezte a hadsereg felkészületlenségére hivatkozva. Később osztrák nyomásra (akiket meg a németek nyomtak) beadta a derekát.


3, A Vörös Hadsereg csak Felvidék felét tudta visszafoglalni, ellenben a románok ellen nem sok eredményt tudott felmutatni. Valamint a magyar bolsevikok hatalomra jutása nélkül nem is támadtak volna az országra sem. Emlékezz Magyarország ellen is ugyanolyan antibolsevista intervenció folyt mint szovjet-Oroszország ellen.

Horthy nemzeti hadserege meg mindössze jelképes 26000 főt számlált. Ezzel nem sok mindent lehetett csinálni.

2016. febr. 14. 18:03
 7/14 anonim ***** válasza:
91%

Tegyük hozzá, kérdező, amit a katonai műveletek eredményeként elértek -területnyereségre gondolok-, azt Kunék ostoba politikájának köszönhetően el is dobták.


Szerintem Kun Leninhez hasonlóan egy nagy álmodozó volt, akinek valószínűleg voltak jellemből fakadó erősségei, de nem mérte fel rendesen a reális viszonyokat.

2016. febr. 14. 18:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/14 anonim ***** válasza:
100%

Én annyit tennék hozzá, amiket idősek elmesélésből hallottam(aztán majd valaki kijavít).


1.Úgy tudom, hogy a K.u.K.-on kívül volt Magyarországnak valamilyen önálló honvédsége is, amely nem vett részt a háborúban. Ezek az egységek bevethetőek lettek volna.

2.A hazatérő magyar katonák nem mentek haza, hanem hazaérve jelentkeztek az alakulatokhoz tovább harcolni a románok és a csehek ellen. Ezt a "Magyarok és az első világháború" című dokumentum filmben több túlélő is elmondja (megtalálható a youtube-on).

3.Helyi idősek elbeszéléseiből hallottam, az akkori román hadsereg állapotáról. Arról, hogy a lovak és az emberek milyen csont soványak voltak, hogy az állatok a kerítéslecet, a gazdáik a félig rohadt almát és a burgonyát nyersen, pucolás nélkül tömték magukba és mindent vittek, ami mozdítható volt.

Egy helyi öreg bácsi szerint " Ha egy puskalövés eldördült volna, Regátig meg sem állnak a románok."

2016. febr. 14. 19:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/14 anonim ***** válasza:
90%

"A hadsereget a Tanácskormány újraszervezte, a semmiből 200 000 fős haderőt toborzott és szerelt fel. Sikeresen visszafoglalták a Felvidéket, illetve megakadályozták, a nemzetiségek további nyomulását. Horthyék ellenben pedig, 1919 aug-1920 jún -ig gyakorlatilag nem tettek semmit, hogy reguláris haderővel fellépjenek."


Az egyik balos kormány leszereli a haderőt, másik felszereli, de azt a 200 ezer katonát nem a kommunizmus fűtötte, hanem a hazafiság. Hála a kommunistáknak Magyarországot nem hívták meg a béke konferenciáknak, csak még több területet vesztettünk, soha nem foglalta vissza a Felvidéket csak az 1/3 Kassáig, majd pár hétig tarthatták meg és kivonultak. Kun Bélának hála a románok Budapestig bevonultak az országba, szóval tényleg nagyon visszatartották a nemzetiségeket.

Horthyról egy szó nincs a cikkben, ne jöjj már megint azzal.

2016. febr. 14. 20:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/14 Jeffrey Spender ***** válasza:
52%
#4: 46-os, neked miért kell ezt mindehova bevágnod, miután többször is megcáfolták ?
2016. febr. 14. 20:18
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!