Katonaságnál milyen esetbe bírálhatja felül egy magasabb rangban lévő katona parancsát az aki alacsonyabb rangban van?

Parancsba adta akkor az úgy van. És a parancsnak van egy bizonyos formája, papír alapú. Szóval ha őrizetbe kéne venni egy ezredest akkor a megfelelő paranccsal a kézben lehetne csak. (Egy ezredest (tisztet) őrizetbe venni bűncselekmény alapján rendőr vesz amúgy is őrizetbe. Vagy katonai ügyészség elrendelése alapján. Más esetben nem, mivel már fogda sem létezik nagyon a maradék laktanyákban...)

Sajnos sok fiatal mikor katonáskodásról álmodozik nincs tisztában azzal hogy a felettes parancsai szentek. Ez nem az az iskola ahol vissza lehet pofázni, mert akkor rövid úton a parancsnoki irodában majd a laktanyán kívül találja magát...

A parancsot nem lehet megdugni, mert akkor szaporodik!

A lényeg az, hogy a parancs lehet szóbeli, vagy írásbeli, és kötelező érvényű. Amennyiben a parancs bűncselekmény elkövetésére vonatkozik, a katona ezt jelenti a parancs kiadójának, és amennyiben az fenntartja a parancsát, írásba kell adnia. Ezután a parancsot végre kell hajtani, viszont a vele járó bűncselekmény elkövetésével a parancsadót fogják meggyanúsítani.

Egy katonát (mindegy, hogy tiszt, altiszt, tiszte, főtiszt (pl az ezredes) vagy tábornok) a katonai rendészet állít elő a rendőrség közreműködésével, bíró által aláírt papír alapján. Pont úgy, mint a civileket. Egy katona ugyanúgy lesz elfogva, mint egy civil, csak katrendész lesz ott. Elfogatóparancs esetén nem számít a rendfokozat, a parancs alapja nem a rf, hanem a bírói végzés.

Ezután a katonai ügyészség veszi át az ügyet, lefolytatják amit kell, kapásból duplázzák a büntetési tételt.

Ennél persze bonyolultabb a rendszer, de igyekeztem civilesen leírni.