A világháború (k) után Európában miért a másik ország tönkre tétele volt a cél?
Az első világháborúban a szokásos módszerekkel tönkre tették több szempontból az országokat: gazdaságilag, katonailag, stb.
A második világháborúban ez volt az egyik ok, hogy sok ország, köztük Mo. is belépett. A terület (vissza) szerzés.
Azután vége a második világháborúnak, és ismét teljesen tönkre tették gazdaságilag a veszteseket.
Ezzel szemben az USA a vesztes Japánnak hiteleket, modern gépeket adott ( és ezzel Japán jól gazdálkodott ). Így az USA lekötelezte Japánt és egy erős szövetségesre tett szert.
Tehát Európában sokkal inkább a rombolás és a széthúzás a jellemző, hiába vannak különböző törekvések ( jelenlegi Európai Unió ), túl nagy a széthúzás.
De miért nem vagyunk / voltunk ( elvégre a háború utánra irányul a kérdés ) képesek összefogni és tisztességesen bánni a másikkal.?
2# nem én vagyok a hülye, ők tudnak gazdálkodni ( pl.: németek ), mi nem. Erről senki nem tehet, hogy mi lopunk, ők meg nem ( annyit ).
De a háború után őket is tönkre tették, sőt két részre szakadt az ország ( NDK, NSZK ).
"De a háború után őket is tönkre tették, sőt két részre szakadt az ország ( NDK, NSZK )."
Ha lenne agyad, akkor tudnád, hogy nem azért lett feldarabolva az ország, mert tönkre akarták őket tenni, hanem mert így oldották meg, hogy az ellenséges nyugati és keleti blokk egyaránt részesedjen Németországból.
Azért ez egy nagyon összetett kérdés, több olyan tételt boncolgat amik egymástól teljesen elkülönülő ügyeket boncolgat. Az, hogy egy háború alatt tönkreteszed a másikat az egyértelmű törekvés arra, hogy legyőzd. A győzelemhez 3 dolog kell: pénz, pénz és mégtöbb pénz. Ha egy ország gazdasági forrásai kimerülnek, az veszít. Az I. vh után a vesztes országoknak jóvátételi pénzt is kellett fizetnie, hisz ők robbantották ki a háborút. Persze ezt nem is volt olyan egyszerű behajtani rajtuk, hisz romokban hevertek, pl Németország elveszítette a legiparosodottabb területét.
Az USA-Japán kapcsolatot nem érdemes Magyarországra (vagy bármely európai nemzetre) vonatkoztatni. A japánok fanatikusak voltak. Nemcsak a csatákban, hanem a munkavégzés területén is. Nem létezett xy hosszúságú műszak, reggel bementek dolgozni és addig maradtak amíg nem végeztek. Ezzel a mentalitással a 60-as évek második felére robotizálták szinte a teljes iparukat. Az USA 71-ben 1 millió db robot üzembeállítására adta ki az utasítást. Viszonyítási alapul: nálunk ezekben az időkben (vagy kicsit később?) került üzembe az első és sokáig egyetlen robot, mely vasúti rakodórobotként szolgált. A 2. ipari forradalom egyik kulcsfigurája az USA volt (Németország mellett) és Japán ezzel az iparilag fejlett országgal dolgozott együtt. A 90-es évekre az USA teljes lakosságának csak 2%-a dolgozott a mezőgazdaságban, annyira automatizálták. Japánra viszont az jellemző, hogy az újabb generációk már kevésbé elszántak elődeikhez képest, több szabadidőt akarnak, stb.
A háború után Magyarország gyakorlatilag szovjet megszállás alá került. Ezen nincs mit szépíteni. Lehet magyarázni, hogy így volt jó meg úgy volt jó, de a lényeg, hogy ebben a szövetségben ki volt adva, melyik országnak mivel kell foglalkoznia. Magyarországot pedig ráépítették a nehéziparra és a gépgyártásra, amihez igazából semmi forrásunk nincs.Az a kevés bánya nem tudna kiszolgálni egy 60-as évekbeli győri vagongyárat pl.
Németország az 50-es években a Vas- és acélgyártás szövetségével pedig bebiztosította mai helyzetét. Erről nem is írnék többet.
Szóval szerintem ez 3 nagyon különböző oldal, mert az egyik a Csendes-óceáni ipari "szövetségről" szól, a másik a Nyugat-európai dolgokat boncolgatja ami az EU előde , mi viszont Kelet-Európa népe vagyunk, és egy mára már megbukott szövetség tagjai voltunk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!