Szerintetek hogy sikerült elérni a magyar vezetésnek 1919-ben, hogy a románok elfoglalják majdnem egész Magyarországot és kitűzzék a román zászlót a parlamentre?

9-es. Károlyi Mihályt szerintem értelmetlen védeni, minden komolyabb történész egybehangzó véleménye szerint elsősorban ő a felelős a területek elvesztéséért. Leszerelni egy hadsereget amikor körbe vagy véve ellenséges és területedre éhes szomszédokkal egyenlő az őrültséggel.

Az északi offenzíva épp hogy azt mutatta meg, hogy az lett volna az út, kár, hogy feladta az akkor vezetés a kemény harcok által elfoglalt területeket. Ha a végsőkig harcolt volna Magyarország a területeiért, teljes erőbedobással és minden emberi erőforrás felhasználásával, egész biztos, hogy ekkora veszteség nem érte volna.

Az, hogy az embereknek tele volt a micsodájuk a háborúval az nem magyarázat, szerintem. A románoknak, szerbeknek, szlovákoknak nem volt tele? Annyira nem, hogy más ország területét megszállták. Egy ország ,egy nép nem teszi le a fegyvert és hagyja magát megszállni csak azért mert nincs kedve már harcolni. Ha valóban így volt, akkor a legtöketlenebb nép volt a földön az őseink. Ez esetben teljesen megérdemelt a Trianoni területvesztés.

"Károlyi Mihály abból a célból, hogy Magyarország különválását Ausztriától tüntetően kidomborítsa, a hatalom átvétele után magyar részről külön fegyverszünet megkötését kívánta, noha Felső-Olaszországban már a monarchia összes csapatára nézve aláírták a fegyverszünetet, s ez méghozzá Magyarország területi épségét nem érintette. Károlyinak ez a lépése végzetes lett számunkra"

Horthy Miklós Emlékirataim-ból idézve.

Szerintem nem lehet a véletlen műve, hogy megannyi történész hazaárulónak titulálja Károlyit.

Én nem vagyok sem kommunista párti, sem szocialista párti, a baloldal tőlem fényévekre van, de mégis ez esetben azt kell mondanom, hogy inkább győzött volna a kommunista Kun Béla a románok ellen, jött volna meg az orosz segítség amire annyira számított. Egyébként jó kérdés, hogy az oroszok miért nem jöttek, más esetekben amikor a magyarok ellen hívták mindig pillanatok alatt megjelentek és beavatkoztak, de a magyaroknak valahogy sosem ment segíteni, még úgy sem, hogy a kommunizmus eszméjéért lett volna a harc. Ott hagyta a románoknak még Besszarábiát is.

Na most, hogy én mint laikus ne beszéljek hülyeséget, ezért belinkelem amit Julier Ferenc, az első világháború szakírója írt:

„Magyar szempontból bizonyára az lett volna a helyes, ha október 20.-a után minden magyar csapat a lehető leggyorsabban hazavonul, hogy megvédje az országot. De még a dinasztia érdeke is ezt parancsolta. Magyarország volt a monarchia harci akaratának és kitartásának legelső támasza, Magyarország volt a monarchia politikailag erősebb fele. A monarchia már a világháború alatt sem állhatott volna meg Magyarország nélkül. A világháború alkonyán pedig már csak Magyarország képviselt erőegységet. Ezért minden katonai erőfeszítésnek Magyarország védelmére kellett volna irányulnia. A nagy haderő azonban szinte megbabonázott állapotban várt az olasz fronton és ahelyett, hogy a megvédelmezendő területekbe visszasietett volna, ami közvetlenül október 20-a után, bár igen nagy anyagveszteséggel, de még tűrhető rendben - és bizonyára hasonlítatlanul jobb fegyelemben, mint 10 nappal később az ellenség nyomása alatt - megkezdhető lett volna, megérthető okok nélkül elfogadta az utolsó csatát, amelynek elvesztése alig lehetett kétséges. Csatavesztés a fegyverszünet és béketárgyalás előtt csak hátrányos lehetett.

November elsején jutottak hadvezetőségünk tudomására az október végén kért fegyverszünet megalázó feltételei. Az antant nem kívánt kevesebbet, mint a teljes leszerelést, a tüzérségi anyag felének átadását stb., és az átvonulási jogot a monarchia területén az antant-csapatok számára. Mindezt a hadvezetőség kénytelen volt november 3-án elfogadni, már csak azért is, mert a monarchia darabokra való oszlása ekkor már megtörtént és mert a magyar forradalmi kormány szomorú emlékezetű hadügyminisztere a magyar csapatok fegyverletételét követelte.

Az olaszok azonban a fegyverszünetet az elfogadás után csak 36 órával léptették életbe, aminek az lett az eredménye, hogy gyanútlan csapataink és hadtápalakulásaink jelentékeny része - több százezer fő - foglyul esett.

A balkáni arcvonalon már a magyar forradalmi kormány kötött fegyverszünetet Franchet d’Espèrey seregével, egész feleslegesen, minthogy az olaszokkal kötött megállapodás minden arcvonalra kiterjedt. Franchet d'Esperay aztán Horvát-Szlavonországnak teljes átadását, a Bácskának, a Bánátnak és Erdély déli felének kiürítését, valamint Mackensen havasalföldi seregének internálását követelte, ha ez magyar földön való átvonulása folyamán november 20.-ig az országot el nem hagyja.

A világháború után az ország még elegendő nyersanyaggal rendelkezett ahhoz, hogy tekintélyes védősereget tarthasson. Csak arra utalok, hogy a Károlyi-kormányzat több havi rombolása és területfeladása (tehát hadianyagvesztesége is) után a bolseviki uralom 1919 márciusa után, rövid idő alatt még 6 hadosztályra és 3 dandárra tagozott 110 000 főnyi haderőt tudott összeállítani, felszerelni, új ruhába öltöztetni és erős tüzérséggel felfegyverezni. Voltak repülőalakulatai és 30 és feles mozsarai.

Ha ezt a szervezési munkát nemzeti alapon álló kormányzat 1918 novemberében végzi el, akkor Magyarország mindhárom ellenfelével szemben elegendő és jó haderőt tud állítani. Semmi esetre sem szorul mai szűk határai közé. Vajon mikor tér vissza az 1918 végén elmulasztott kedvező alkalom?"

Nás Páng

Igen, ebből is az látszik, hogy az embereknek a harc árán visszaszerzett területek feladása mennyire meggyengítette a morálját, a honvédség szétzilálódott és nem volt képes a románokkal felvenni a harcot. A tanácsköztársaság is hibázott ez esetben, folytatni kellett volna amit elkezdtek, hiszen látszott, hogy eredményre vezethet, mivel a felvidék nagy részét sikerült visszafoglalni. Ehelyett szót fogadtak az antant felszólításának, aki azt ígérte, hogy ha visszavonulnak, cserébe a románok is azt fogják tenni. Természetesen mi visszavonultunk, a románok meg nem, ők nem fogadtak szót, de annyira nem, hogy még csak nem is maradtak helyben, hanem bevonultak diadalmasan Budapestre és kitűzték a zászlójukat az Országházra, és mi ma szégyenkezhetünk emiatt, hogy a románok, hogy elvertek és megaláztak bennünket. Mert senkit nem érdekelnek a részletek, hogy hogyan sikerült mint sikerült, mindenki csak annyit jegyzett meg, hogy a románok bevették fővárosunkat. Punktum. Ahogy megtették ezt 1945-ben is.