Svájcra milyen hatással volt a II. Világháború?

Kifejezetten jó hatással volt Svájc gazdaságára a háború , Svájc akkor indult el a felemelkedés útján.

A háborúban a nácik és a gazdag zsidók is Svájcba vitték a vagyonukat , ezeknek a pénzeknek az egy részét a svájciak egyszerűen eltették ( és befektették ).Régen Svájc mezőgazdasági ország volt , a középkorban katonáskodással foglalkoztak , kevés volt az ipar , nem voltak gazdagok.

Svájcban nem bombáztak , az üzemekben

( ahol kényszermunkások is dolgoztak ingyen ) hadianyagot termeltek és vitték Németországba.

A városok tele voltak titkosügynökökkel , akik szórták a pénzt , adták vették a híreket.Akinek volt pénze , az ide menekült és az életéért sok ember hajlandó volt fizetni.

A háború után szóba került Svájc háborús felelőssége , de Európa újjáépítéséhez pénz kellett , ehhez a tőke Svájcban volt , ők finanszírozták az újjáépítést , úgyhogy megúszták....

Befektettek az iparba és a turizmusba ( hegyek, sí ), a bankszektorba és jól meggazdagodtak....

Miután Európa újjáépült az összes adócsaló meg pénzmosó itt nyitott számlát , egészen a 2000- es évekig ragaszkodtak a banktitokhoz.....

2006- ban még arról vitáztak , hogy mi legyen azokkal az alvó számlákkal , amiken 50 éve nem volt mozgás , mert a tulajdonosokat megölték a 2. világháborúban ....

".... de őket magukat nemigen érintette a háború."

Nem tudom, hogy a "nemigen"-be bele fér-e az, hogy

mivel az északi svájci-német határ elég kanyargós és a bunkó amerikai bombázópilóták 1-2 svájci települést is megszórtak 1944-45-ben bombákkal - mert felülről nem tudták eldönteni hol is húzódik a határ - és lett néhány svájci áldozat is ?

Svájc igen komolyan kereskedett a háborúzó felekkel. A németek elsődleges partnerek voltak, azonban lehetősége volt a szövetséges országok által gyártott áruk beszerzésére is.

Kb. 1943-ig -hangoztatták ugyan, hogy nem tesznek kivételt - azonban adtak bizonyos "előnyöket" a németeknek. (pl. a fegyverek amit nem saját maga gyártott, alapvetően német volt) Néha a szövetségesek tiltakoztak is, hogy a semlegesség nem annyira semleges, azonban kellőképpen féltek Hitlertől, aki burkoltan meg is fenyegette Svájcot, hogy megszállja, ha akadékoskodik.

1943 után a svájci politikusok megérezték az idő szavát és jó érzékkel vették észre, hogy Németországnak már kisebb gondja is nagyobb annál minthogy Svájccal háborúzzon. Ettől kezdve határozottabban kezdték akadájozni a német titkos akciókat és "gazdasági tevéenységet, és egyre határozottabban mertek kiállni a "semlegességért"