Szeretnék olyan munkát végezni amire büszke lehetek. Katonaság? Részletek alul:
Jelenleg szakács ként dolgozom, de egyáltalán nem vagyok elégedett így az életemmel. Mielőtt elkezdtem a szakmám tanulni kiskoromtól kezdve 10 évig sportoltam egy komolyabb magyar csapatnak az utánpótlásában (minitől-junior, ifi csapatig) mire elvégeztem a szakközépiskolát és "felnőttem" elég jó kondícióm volt de az adott sportágban a testi adottságaim (avagy magasság) miatt nem lett volna esélyem arra hogy kapkodjanak utánam a klubbok esetleg külföldön vagy épp magyarországon ahol jobban lehet keresni (igen ez nem foci), kellett a pénz úgyhogy jelentkeztem konyhára dolgozni majd szakács szakmára, a gyakszi helyemen ügyesnek véltek, hamar felajánlottak egy kis mellékest gyakorlat+suli mellett, itthon szükség volt a pénzre hát vállaltam a suli+gyakszi+pár nap 10 óra melózás, később már teljes fizetésért 16-18 órás teljes rendszeres munkaidőket (nálunk ez a természetes), szépen lassan azon kaptam magam hogy folyamatosan épülök le fizikailag, ugyebár egy zárt helyen olajos levegőben folyamatos robot munka mellett 16 órában 3-4 óra alvással nem hogy erősödik az ember hanem, hanem ellenkezőleg, főleg ha már enni sem bír a melegben, közben láttam hogy mindenki más évről évre egyre rosszabbul néz ki körülöttem, esnek össze kb. és ekkor rádöbbentem hogy nem akarom én ezt csinálni évtizedekig aztán pedig ha már teljesen összeomlottam fizikailag egy raktárban ücsörögni és anyaghányadokat számolni (pl egy üzemi konyhán) vagy egyfolytában ugyanazzal a 2-3-x emberrel összezárva lenni, főleg hogy ebben a szakmában szinte a szociális élet is megszűnik mivel mikor más szórakozik te akkor dolgozol, így kb. mikor elkezdtem, több oktatóm is elmondta hogy mára már barátaik sincsennek, én ekkor jót röhögtem rajta azt hittem csak ugratnak, de mostanság kezdek énis erre a sorsra jutni. Gondolkodtam hogy jelentkezem a rendészetire de a fizikai alkalmassági látván ami anno érettségi után simán ment volna ma már szinte esélytelennek tűnt (5km-t még lefutok de 75 kiló alá befeküdnék szerintem összecsuklanék súlyostól mindenestől) és meló mellett nincs időm még úgymond minimálisan is formába hozni magam ( ahoz legalább kéne 2-3 hónap szabadság). Úgyhogy elgondolkodtam azon hogy mi is érdekelne valójában, néztem a képzéseket de sem hegesztő sem más szakma nem tetszett, ha meg pincérnek át képzem magam akkor cseverből vederbe kerülök, annyi hogy legalább emberek közt lennék. Agyaltam még kicsit és rájöttem hogy kiskorom óta érdekeltek, tetszettek az egyenruhák, az egyenruhás munkahelyek, rendőrség, katonaság, nav stb. -(érdekesség képen egy konyhán is hierarchikus rendszer uralkodik, mindenkinek megvan a maga rangja.)- és arra gondoltam jelentkezni kéne a honvédelembe szerződéses katonaként ami később elrugaszkodási lehetőség lehetne más hivatásos szervhez, ráadásul emberek közt lehetnék, még több önfegyelmet tanulhatnék, büszke lehetnék arra amit csinálok, újra lenne kiállásom és nem úgy kéne mennem dolgozni mint aki minden nap meghal egy kicsit és sokkal izgalmasabb lenne az életem nem csak arról szólna hogy előkészítem, sütöm, tálalom. Ti mit gondoltok? Láttok ebben fantáziát? Mik a lehetőségeim?
21/F
Szia!
Én is szakács vagyok,nem sokat dolgoztam benne én sem.Én még külföldben láttam az esélyt,ott jobban megfízetnek és általában nem napi 14-16 óra,mivel ott jobban figyelnek erre és keményen megbüntetik őket.Ha beszélsz valami nyelvet,akkor próbálkozzál ott..Ha nem akkor tanuljál meg németül vagy angolul,amelyikhez jobban van kedved és jobban fekszik.Mára már a szakácskodásról én is letettem,láttam emberek magánéletét tönkre menni és egészségét,akit ismerek és vendéglátozik sokan közülük,vagy drogoznak vagy isznak.
Én is sokat agyaltam hogyan tovább,bár én idősebb vagyok nálad,de én megmertem lépni hogy ne csináljam ezt a szakmát.Te fiatal vagy,ha nem akarod ne csináld!!Én mindig azt mondom,hogy persze rendben a pénz kell,de nem minden áron!!Keressél olyan szakmát,amiben úgy érzed örömödet lelnéd.Én amikor besokaltam és rájöttem hogy nem akarok vendéglátásba dolgozni,akkor úgy voltam vele hogy akár még gyárban is elmennék dolgozni.Végül úgy döntöttem megcsinálom a targonca vizsgát,ez volt egy ugrás hogy viszonylag normális munkám legyen és ne kelljen hétvégén dolgoznom.Tudom ez sem egy nagy életcél,de úgy voltam vele,valamit dolgoznom kell és innen már lehetett szép apránként gondolkodni tovább.Mivel 8 órás munkám volt,hétvégém szabad volt,általában 7-17 ig dolgoztam,így volt idő tervezni.Fiatal vagy lépjél valamerre aztán majd megátod hogyan alakul.Keressél olyan munkát ami 8 órás és tudsz mellette tanulni és tudod magad képezni.Egyenlőre ne csak a pénz lebegjen a szemed elött.Fiatal vagy még,ha nincs kedved szakácskodni akkor ne csináld!
Én amikor besokaltam,akkor úgy voltam vele,hogy már elmennék akár újságot kihordani vagy postásnak is,csak szakácskodni ne kelljen.
A másik opció pedig az,hogy esetleg megprobálod magad külföldön szakácsként,itthon a vendéglátás egy hulladék,külföldön teljesen más,ott sem leányálom de viselhetőbb.Szóval ha gondolod tegyél még ott egy probát,aztán ha ott sem az jön amire számítottál,akkor képezd át magad.
Ausztriában dolgozik egy ismerősöm szakácsként, reggel 7-től kell este 10-ig, heti hat napban, délután van 2-3 óra csendespihenő. Ezért kap kb 2000 eurót. Mivel részletre vett egy lakást, kb a fele elmegy törlesztőre. Végeredmény: ugyanúgy rabszolga, semmi magánélet, és innentől valójában mindegy is mennyit keres.
Mindenki a vágyait látja a "külföldben", de a valóság messze nem olyan szép.
Mindenki a vágyait látja a "külföldben", de a valóság messze nem olyan szép.
Ebben egyetértek,viszont van akinek sikerül,van akinek nem.
Talán ami külföldben vonzó,az az hogy kiegynsúlyozottabban lehet élni és van lehetőség munkát találni.Itthin ez nem mondható el.Kint ha az ember dolgozni akar és beszéli az adott ország nyelvét,akkor jó esélyel talál is valami munkát magának,amit meg is fízetnek.Magánéletről annyit,ha valakinek ott sincs,akkor itthon sem volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!