A NATO milyen eszközökkel és mennyire hatékonyan tudja hatástalanítani az SZ-300 légvédelmi rakétarendszert?

Ha HARM-ot indítanának, azt másodlagos terelő jelforrás felhasználásával egyszerűen eltérítik, vagy a keresőfejet aktívan zavarják. A lokátor-elleni rakéták nagy gyengéje, hogy elárasztják őket különböző hullámhosszú és erősségű jelekkel. Az új HARM rakéták EHF keresőfejet alkalmaznak, mely képek az útközben kikapcsolt radarokat is megtalálni. Az EHF hátránya, hogy miliméteres hullám-ellentevékenységgel meg lehet zavarni. Az oroszok pedig tökig fel vannak fegyverkezve zavaró berendezésekkel.

Jelenleg az oroszoknak van a világon a legnagyobb és legerősebb többlépcsős-integrált légvédelmi rendszerük.

Ahhoz, hogy HARM rakétákkal lehessen ellenük vitézkedni, ahhoz SEAD (Supression Of Enemy Air Defences) légibevetéseket kellene repülni. Hogy azok el is találják a célt, ahhoz aktív és passzív ellenzavarást is kellene végezni párhuzamosan. Az pedig háborús cselekedetnek minősül és az Orosz légierő nyilván nem fogja tétlenül nézni. Mivel ezek tömegesek, ezért több tucat repülőgépet kell egyszerre bevetésre küldeni, illetve háttérzavarónak alkalmazni. Ha pár üteget még ki is tudnának lőni, elég sok saját gép elvesztése mellett, akkor is nagyon rövid idő kérdése, hogy az oroszok ellenzavarásba menjenek át, illetve bemérjék az ellenük irányuló zavaróforrásokat és kilőjék őket. Ha pedig kitisztul a radarkép, akkor vége a dalnak. Ahhoz, hogy ilyen vállalkozás kivitelezhető legyen, ahhoz SEAD bevetések százaira van szükség.

A SEAD-nak egy nagy hátránya van. Nem lehet légi fölény nélkül kivitelezni. Ha nem tudod hatástalanítani az ellenséges légvédelmet, illetve a légierejük kilövi a bombázóidat, akkor ember és eszköz pazarlás az egész. A SEAD Achilles-sarka, hogy az ellenséges légierő ne tudjon mozogni. Ezt pedig hogyan valósítod meg az oroszok ellen, akiknek 17 millió négyzetkilométeren ki tudja hány katonai repterük és repülőgépük van.

A zavarást hamar kivédik, és onnantól az S-300-as és a többi más légvédelmi rendszer rááll a támadókra és leszedi őket, mint a cseresznyét.

Mivel az oroszok tudják, hogy nagyobb számú és nagyon modern légierők törhetnek rájuk, ezért a földi légvédelmük gyakorlatilag áthatolhatatlan. Ha nem akarják, oda egy légy nem megy be.

Kölcsönös tűztámogatás: Ennek a lényege, és az oroszok ezt az elvet a mai napig alkalmazzák, hogy hiába lősz ki, egy vagy több üteget, az őt támogató üteg közben leszed téged. Mivel a nyugatiak minden áron igyekeznek elkerülni, hogy bármi saját veszteséget szenvedjenek, ezért nem mennek bele nagy emberi és anyagi veszteségekkel járó, minimális eredményeket felmutatni képes akciókba. Ha a rakéták tüze ellehetetleníti a nagy magasságú csapásméréseket mi a teendő? Le kell menni egészen alacsonyra,és terepkövető repülésekkel támadni. Ennek az a hátránya, hogy a mai repülőgépek zöme, képes földközeli manőverezésre, de nincs akkora páncélzata, ergo nem akkora a harci túlélő képessége, hogy csöves-légvédelmi fegyverek, ágyúk és gépágyúk tüzének ellenálljon. Erre az oroszoknak a 2000-es évek óta többek között egy igen elmés szerkezet is a rendelkezésükre áll, ez pedig a Pantsir-S1. Ennek is EHF rendszerű radarja van. Kifejezetten nyugati közepes és alacsonytámadó repülőgépek lelövésére kifejlesztve.

De nem az S-300-astól kell itt félni. Az S-400-as, és az S-500-as rakéta még furfangosabbak. Nyugaton az S-400-asok vannak rendszeren. HARM-al nem kilőhetők. Miért? Mert van egy olyan rendszerük, ami érzékeli, hogy rakétát indítottak rá, és egy célzott ellen sugárral zavarja/bénítja a rakéta célzórendszerét. Persze ez lehet sikeres és lehet sikertelen is.

Ha nincs nálunk a légi fölény(totális) tehát nem tudunk, csak nagy veszteségek árán előre haladni, mit lehet tenni.

Lehetséges, hogy műholdas meghatározás alapján nagy távolságról robotrepülőgépeket indítani a támadandó célra. Előnye, hogy nem kell a drága repülőgépeket és pilótáikat beküldeni. Hátrány, hogy lassúak, látszanak a radaron, és ebből fakadóan nem túl nehéz kilőni őket egy modern légvédelem számára.

Dróntámadás. Drónokkal, mivel kicsik, távirányításúak, nehezebb észrevenni őket, mint a sima repülőgépeket. Ugyanakkor nem lehetetlen, és a drónok nagy hátránya, mint ez már egy párszor kiderült, hogy az adatforgalmazásába bele lehet turkálni és meg lehet hekkelni kvázi.

A konkrét kérdés, hogy milyen eszközökkel, nos konkrétan mindennel. Gravitációs-légibombáktól kezdve, siklóbombákon és a robotrepülőgépeken(amit tévesen cirkálórakétának hívnak)át a radar-elleni rakétákig, mindennel ki lehet lőni egy légvédelmi üteget. Csak precíziós fegyverek jöhetnek szóba. Vagy bevállalni az alacsonytámadást, "buta"bombákkal, rakétagondolákkal és gépágyú-konténerekkel. Az egész rendszert majdnem lehetetlen megsemmisíteni. Darabjait meg lehet semmisíteni, de attól még az egész működő képes marad. Mire el jutnál odáig, hogy már magának a rendszernek a működőképességét veszélyeztesd, addigra alig marad bevethető repülőgéped. Az elemek meg védik egymást, mint annak ideén az amerikai bombázó kötelékek.

Az eszközök rendelkezésre állnak, a nagyon modern fegyverek és célzókonténerek. Csak a hatékonyság nem lenne nagy.

Hogy lehet, egy ilyen integrált légvédelmet megsemmisíteni. Vagy precíziós támadások sokaságát hajtod végre, lépésről-lépésre, ami lassú és elég időt hagy az ellenségnek a válaszcsapásra, vagy túlterheled a légvédelmet. Minden légvédelem túlterhelhető. Csak a mértéke a kérdés. Az orosz légvédelmet is túl lehet terhelni és meg lehet semmisíteni, csak nagyon sok repülőgép és pilóta elvesztésével kell számolni. És ami a nagyon fontos nem megy egyik percről a másikra. Tehát a közkedvelt NATO-doktrína a gyorsan lecsapunk, mindent szétlövünk, és már ott sem vagyunk és onnantól kezdve a légtér a mienk elv nem alkalmazható. Az ilyen támadásoknál, mint például 1990-ben Irakban, vagy Szerbiában a gyorsaság fontos szempont volt. Nem lehet az időt húzni, mert az ellenség reagál. És akkor lehet hogy veszteségeket szenvedünk. És azt el kell kerülni. Például a Jugoszláv légvédelem képes lett volna jó időre feltartóztatni az amerikaiakat és érzékeny veszteségeket okozni nekik, ha az ország egységes lett volna. Csak kilenc év háborúskodás annyira legyengítette az országot, hogy a nyugatiak szinte zavartalanul garázdálkodhattak.

Ezt nem lehet megcsinálni az oroszok ellen.

Haditerv: Honnan akarsz és tudsz támadni? Támadás lehetséges Lengyelországból, Romániából, Magyarországról és Szlovákiából. Ha Ukrajnában nyugati haditechnika jelenne meg, az oroszok abban a pillanatban a földbe tapossák az országot. A három balti ország. Hátrányuk az, hogy kicsik, mindhárom ország a határ menti orosz légvédelem számára átfedhető több száz kilométer távolságból is. Tehát ha nem lövik ki a reptereiket abban a szent pillanatban, akkor is mihelyt a nyugati gépek 100 méter fölé emelkednek látszani fognak az orosz radarokon és még csak a reptér fölött lesznek, mikor már megy rájuk a légvédelmi rakéta. Lehetséges támadni a felsorolt országokból, azonban Ukrajna vagy Belorusszia felett már össze kéne csapni az Orosz légierő egységeivel és gyaníthatóan a fehérorosszal is. Nem jutsz el a gépeiddel az orosz határig. Oda a meglepetés és a SEAD-nak egyből annyi, lehet menni anyagháborút vívni.

Ellentámadás: Nyilván az orosz nem hagyná, hogy a nyugatiak az ő portájukon parádézzanak. Mit tudnak tenni. A nyugati fegyverekkel ellentétben, amik a modernitásra, a sebészi pontosságra és a gyorsaságra helyezik a hangsúlyt az oroszoknak ebben az esetben van két olyan fegyverük, illetve egy berendezésük melyek támadását lehetetlen elhárítani.

Az egyik ilyen az OTR-23, vagy R-400 Oka, harcászati ballisztikus rakéta. Ereje abban áll, hogy nem tudsz reagálni a támadására. Az INF szerződés keretein belül ugyan a nagyobb hatótávolságúakat ki kellett még az akkor Szovjetuniónak vonnia, de a 450-550 Km hatótávolságúakra ez nem vonatkozott, ez volt egy kiskapu a szerződésben. Ilyen rakétákkal gyakorlatilag percek alatt kilőhető az összes ellenséges repülőtér.

Vympel R-77: Ez egy BVR légiharc-rakéta. Ha érdekel olvasd el a jellemzőit, beszédes. Előnye még, hogy távolabbról tüzel, mint akár az AMRAAM vagy a Meteor.

Hibini: Erről keveset tudni, és én se nagyon találtam róla nagyon anyagot, pedig néztem angol és orosz nyelvű helyeken is. Ez feltehetően egy zavarókonténer, onnan vált ismertté, hogy ezzel kapcsolták le egy amerikai hadihajó Aegis és Phalanx légvédelmi rendszerét a Fekete-Tengeren. Ha ezt tudja, akkor nyilván komplexebb hálózatok is lekapcsolhatók általa. Mivel a hadihajók fel vannak szerelve elektromágneses impulzusokkal való támadásokra, ezért ez az eszköz szerintem nem ennek az elvnek a mentén halad. És ha ez így van, tehát valami eddig nem ismert technológiát tartalmaz, akkor az elég veszélyt jelent önmagában is.

Mivel az oroszok tudják, hogy a légtér nem az övéké, ezért abból főznek, amijük van. Ez pedig a világ leg nehezebben feltörhető légvédelme. De ilyen nem történik, mivel a háború egyrészt egy drága mulatság, nem is éri meg, másrészt senki nem fog egy atomhatalom ellen vonulni, mely a világ egyik legerősebb hadseregével rendelkezik.