Mi a különbség a vezérkar, a törzskar és a parancsnokság között?

A helyzet az, hogy minden vezérkar, törzskar, parancsnokság, de nem minden parancsnokság fedi ezeket.

Vezérkara egy fegyvereserőnek, pl.: NATÓ, egy ország fegyveres erejének pl.: szárazföldi haderő, légierő,stb.van. Vagy, egy hadseregnek van vezérkara, élén a vezérkari főnök áll. A XIX. században magyarországon "Táborkarnak" nevezték.

Törzskara, egy hadosztálynak, hadtestnek, ezrednek, zászlóaljnak van, élén a zászlóaqlj-, ezred-,hadosztály-, hadtest törzsfőnök áll.

Feladat szempontjából hasonló a hatáskörük, de létszám, és intézkedési jogkörük csak saját szervezeti egységükre, az alárndelt ezredekre, zászlóaljakra vonatkozik, mig egy vezérkar intézkedési jogköre az egész szervezeti egységre kiterjed aminek az élén áll.

Egy századnak, szakasznak már nincs ilyen szervezeti megnevezése, ott a vezetők csoportját század parancsnokságnak nevezik, külön, a kidolgozó személyzetet irányító beosztásnincs ezt a század parancsnok látja el, tagjai a századparancsnok, a századparancsnok helyettes, szakaszparancsnokok, és a szolgálat vezető.A szakasz, raj parancsnok pedig egyszemélyi felelős, legfeljebb helyetese van állandó, vagy alkalom szerűen megbízott, beosztott rajparancsnokok közül.

Ennek oka, hogy a raj, a szakasz, a század olyan egy fegyvernemi szakfeladatot lát el pl.: lövész, hiradó stb. ahol a szakterületek összehangolása átlátása nem szükséges, mert mindenki közel azonos képsettségű.

Egy zászlóaljnál már az azonos fegyvernemű elegységeken kívül már megjelennek a zászlóalj működését segítő egyéb szakalakulatok, pl.: egy lövész zászlóalj lövész századai melett megjelenhet utász szakasz, hiradó szakasz, ellátó osztag (élelmezés) egészségügyi személyzet, stb.. Ezek munkájának öszzehangolása a törzskar és a törzskari főnök feladata, hogy már önálló, viszonylag nagyobbterületű akciót tudjon végrahajtani az alegység, a nagyobb egység, ezred keretein belül. vagy magasabb egység esetén. Például egy hadosztálynál egy hiradó zászlóalj lehet hadosztály közvetlen alakulat, de agy összfegyvernemi ezrednél az aknavetős szakasz, vagy a harckocsi szakasz is ezred pk. közvetlen egység, nem az adott századok alá van rendelve.

Egy hadtest, hadosztály esetében már az önálló fegyvernemi ezredek összehangolása a feladat, kisebb tözsel és törzs közvetlen szakasz-, század szintű alakulatok bevonásával pl.: hiradó század, vegyvédelmi század, stb., mert ezekből nem kell sok, de nélkülük meg áll az élet és ezt az életet hangolja össze a törzskar alárendeltségi rendben.

Egy hadseregnek, de adott esetben egy hadosztálynak már más, vele egy nagyságrendű egységekkel is együtt kell működnie, ahol a függőleges alá, fölé rendeltségi viszony melett már megjelenik a másik hadsereg, fegyvernem , fegyveres erő azonos egységeivel való egyeztetés öszzehangolás szükségessége, mert különben részekre szakadna egy hadművelet.

Példa erre a Dóni katasztrófa, ahol a szövetséges hadseregek vezérkara között nem volt öszzhang, a tartalék felhasználása (Crámer hadtest és I. magyar pc. ho. alkalmazása tekintetében).

Az erdmény sajnálatosan isnmert.

Öszegezve minden katonai egység vezetési csoportja az adott szint szerinti parancsnokság, aminek része a kidolgozás,feladat meghatározást ellátó törzskar, vagy vezérkar a vezetési szinttől függően.

A törzskar alá feölé rendeltségi viszonyban hangolja össze a taevékenységet a szakterületek között, a vezérkar parancsai szerint saját szervezeti egységére lebontott részt tovább bontva, az alárendelt szakterületek részére.

A vezérkar vagy tábor kar, részben önálló döntéseket hoz, és azt dolgozza ki alárendeltségi szintekre bontva, de oldal irényban egyeztet összehangol a többi hadszintérrel, hadsereggel, szövetségessel stb.

Jellemző példa erre Buda vár 1686 évi ostroma, ahol a Gellért hegyi oldalról támadó csapatok parancsnoka a Bajor választó volt, tehát hadszintér parancsnok.

Azonban szövetséges is egyben, bár alá volt rendelve Gróf Serényi János Károly parancsnoksága alatt több császári ezred is, mint beosztott alakulat.

Igy a bajor választó, a táborkarán belül szövetségesi egyeztetésre kényszerült, mig hadszintér tekintetében Lotharingiai Károly főparancsnokkal, és egyben hadszintér parancsnokkal (Vizi városi,vagy másnéven Bécsi kapu hadszintér) is egyeztetésre kényszerült, amit, akkor a hadi tanácsban tudott érvényesíteni. Viszont mindannyian föggtek a bécsi Udvati Haditanács (vezérkar) döntéseitől, és utasításaitól.

Úgy is fogalmazhatunk, hogy egy vezérkar hadászati (Stratégiai) feladatokat dolgoz ki, egy törzs kar harcászati (taktikai) feladatokat dolgoz ki, és minegyik egyben a parancsnokság része, az adott szerv ezési szinten.