Határon túli magyarok helyzete egy esetleges Magyarországgal vívott fegyveres konfliktusban. Magyarként Magyarország ellen?

Sok tévét néznek egyesek...

(Egy napon belül itt lenne egy sereg ENSZ békefenntartó, és az EU mindkét országnak úgy megszorongatná a mogyoróit, hogy ideig nem az lenne a gondunk, hogy kivel háborúzzunk, hanem hogy rendezzük az államcsőd utáni helyzetet...)

Magyarként NEM soroznának be a magyarok ellen.

Ha mégis, magyarként NEM küldenének a frontra.

NEM tudnál megszökni.

Ha meg is tudnál NEM vennének be a Honvédségbe, hanem menekülttáborba kerülnél.

Ha be is vesznek NEM küldenek a frontra, ahol "szlovák kémként" mindent átláthatsz.

Szóval értékelem a lelkesedésedet, de nem valószínű, hogy sokat látnál abból a háborúból.

Érdekes diplomáciai bonyodalom lenne...

Az egyik fél agresszor, tegyük fel Mo. Tehát fegyveresen fellépünk egy azonos katonai szövetségben (NATO) lévő tagországgal szemben. A NATO beavatkozik az agresszor ellen, mert a szövetség tagját érte támadás, tehát B-52-esek szarrá bombázzák Tápiószecsőt. És ekkor merül fel a bibi,hogy bizony az agresszor is szövetségesünk. Mi a megoldás ilyenkor?

A másik érdekes dolog még az EU szerepe. A Lisszaboni Szerződéssel szorosabbá válik a tagállamok kapcsolata. Nagyvonalakban mondhatjuk azt, hogy olyasmi lesz mint az USA. Gondolj csak bele, Alabama és Tennessee háborújába, Obama bácsi mit szólna? Ez itt természetesen erősen fals példa, mert számba kell venni az USA esetében már nem annyira befolyásoló, nyelvi (magyar-szlovák), kultúrális, identitásbeli különbségeket. Az országok rossz kapcsolatát, a diplomáciai lobbit stb...

Több mint valószínű, hogy mielőtt az első tank áthaladna a határon, olyan nemzetközi nyomást gyakorolnának a felekre, hogy nem lenne tényleges konfliktus.

A kérdésre válaszolva az előbb már leírták, hogy mi történne egyébként, politikailag megbízhatatlanná nyilvánítanák a magyarságot (nem tiltja semmilyen egyezmény), és internálnák északra.

Az már megint más kérdés, hogy két ilyen, viszonylag kicsi ország esetében ne gondoljunk évekig tartó háborúra. Túl kicsi a hátország, ahhoz hogy max. pár hónapnál hosszabb háborút bármelyik ország finanszírozni tudjon. Úgyhogy, mielőtt az első magyarokkal teli vonat megérkezne a Tátrába, azzal a lendülettel fordulhatna is vissza.

Viszont felmerült bennem is egy kérdés, ilyen esetben a vegyes házasságokból született gyermekekkel, a magyar nevű szlovákokkal, szlovák nyelvű magyarokkal mi történne?

Mennének ők is a levesbe, és majd a háború után bocsánatot kérünk, vagy van olyan összetartó nép a szlovák, hogy végeznének valami gyors szűrést? Várom a véleményeket.

A felvidéki magyarság hivatalosan még a mai napon is háborús bűnösként van nyilvántartva...erről ennyit...

Rambóskodnék :) Szóval, megvárnám amíg besoroznak /ha nem, akkor azt mondom majd, hogy hithű tót vagyok, valamit majd bekamuzok/...rögtön tankistának jelentkeznék és az első adandó alkalommal szétlőném a pozsonyi várunk mellett rondító tót parlamentet és visszatűzném a magyar zászlót a várfokra.

Soha nem harcolnék a Hazám ellen...

("nyugtalan")

Kérdező magadnál vagy te??

Matyar seregbe átállni?Én Szerbiából származom,viszont matyarországon élek,de ha kitörne valami háború,akármilyen én tuti irtanám a matyarokat.... :)