Miért volt sikertelen az olasz hadsereg a Második Világháborúban?

Kérdező ennyi erővel a franciák gallok, svédek és társaik vikingek, angolok kelták, magyarok hunok?

Elég megnézni a magyar történelmet, 1 tatárjárás után elfogyott a nagyja magyar, felkellet tölteni mindenféle egyébbel, utána jött a török, megint felkellet tölteni megint egyébbel. Ezért nincs a magyarokban egyébként összetartás mert tényleg annyifélék vagyunk.

Különben is nézz meg egy rómait a képeken, meg nézz meg egy olaszt, mint ha egy svédet meg egy cigány hasonlítanál össze...

A 10-ik válaszolóval hasonló véleményen vagyok. Olaszország 1935-től 1945-ig, 10 éven át, szinte folyamatosan harcban állt (Abesszínia, spanyol polgárháború, Albánia és végül a II. vh). Amikor az olaszok mélyen bekeveredtek ebe a spanyol polgárháborúba, már mindenki tudta, hogy a végső győzelem előtt nem fejezik be a műveleteket spanyol földön. A II. világháborús szereplés gyökerei ide vezetnek: a spanyol polgárháború hatalmas összegekbe került Itáliának: ha megnézi valaki az olasz haditechnika fejlődését akkor láthatja az 1937-es év második felétől 1939 majdnem derekáig tartó űrt (durva megközelítéssel: 1938), amikor a szárazföldi és légi haditechnika fejlesztése igazából szünetelt (spanyol polgárháború: 1936-39, tehát megvan az összefüggés). Tény, hogy Németország is jelentősen benne volt a spanyol polgárháborúban, de az olaszok a németeknél gyengébb ipar és gazdaság ellenére is nagyobb támogatást nyújtottak Franconak. Ezt a másfél-két éves lemaradást az olaszoknak hosszú évekbe telt behozni (amit a vh-s szerepvállalás még nehezebbé tett 1940-től): a tüzérség 1941-re, a páncélosok terén 1943-ra, a vadászgépek terén 1942-re és bombázók terén is csak 1942-re sikerült valamelyest utolérni a német vagy szövetséges minőséget, DE a mennyiség terén ez már lehetetlen lett volna. A haditengerészet igen ütőképes és erős volt, itt néhány "apróság" hiányzott (pl.: repülőgép hordozók, radarok). Valódi jó radarokat a nagy hadihajók 1942-ben kaptak, az olaszok repülőgép-hordozója (Aquila nevű)kis híján elkészült... a világháború utolsó napjaira...

Lehet még találni okokat, hogy az olaszok miért nem voltak igazán hatékonyak a háborúban: tagadhatatlan, hogy a katonák gyengébb kiképzést kaptak, a parancsnokok között kevés volt az igazán tehetséges, kezdeményező készségű egyén. Emellett a hagyományos olasz megosztottság (észak-dél) is közre játszott, a király és a monarchista körök/katonák/parancsnokok/politikusok nem rajongtak a tengelyért.... Emellett a minden téren elpuskázott 1940-es lehetőségek.

A 13-as vagyok.

Még valóban a lazaság is közre játszott, pl.: 1940-ben miután hadba léptek a hadügyminisztérium megtartotta békéidéi szokását, hogy délután 2-kor "zártak".

Az olaszok nemcsak a második világháborúban voltak sikertelenek, amióta létrejött az olasz egység 1861-ben, de még előtte sem tudtak önállóan katonai sikereket elérni. Az olasz egységben nagy szerepe volt a franciáknak és a poroszoknak is. Talán Líbia 1911-es megtámadása és legyőzése volt kivétel.

Az olaszok és a Római Birodalom népei nem egy és ugyanaz a nép. A Római Birodalom hadseregét a Birodalom különböző részeiről érkező katonák alkották. Ez a hadsereg az állam fénykorában azért volt sikeres, mert egyfajta poroszosan fegyelmezett, jól képzett katonaságból állt, többé-kevésbe jó vezérkarral.

Az első világháborúban egyáltalán nem voltak sikeresek. Sőt, kudarcok sorát szenvedte az olasz hadsereg az Isonzónál. A háború kitörésekor az 1882-ben létrejött Hármas szövetség (Német Birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia, Olasz Királyság) tagja volt, de 1915.május 23-án, mikor belépett a Nagy Háborúba, elárulta a szövetséget. Másfél év alatt tizenegyszer próbálkoztak áttörni az Isonzónál, a több fronton harcoló, gondokkal küzdő Monarchia ellen, de Svetozar Borojevic remek védekező taktikájával, jóval kevesebb katonával, mint az olaszok mindannyiszor visszaverték a támadásokat. Még az a gyenge osztrák-magyar hadsereg is képes lett volna az olaszokat megverni önerőből, ha nincsen megosztva a hadserege és nincs gond az élelmezéssel. De persze a történelemben nincs ha.

A második világháborúban előtt, az 1930-as években az olasz technika jónak volt mondható, ők az 1920-as évektől tudtak támaszkodni saját hadiiparukra, fejleszteni, mivel győztes államok közé tartozott. Azonban 1922-ben a Mussolini került hatalomra és egy igen arrogáns, nagyzoló emberke volt. Látható különböző korabeli felvett korabeli beszédében. Ez a nagyképű hozzáállás a hadseregre is igen jellemző volt. Nem hiába volt az Észak-afrikai és görögországi kudarc. Görögországban a katonailag nem túl erős, nemzeti viseletben harcoló, "szoknyás" görögöktől szenvedett szégyenletes vereséget. Mindannyiszor a németek húzták ki őt a sz@rból.