Magyarország miért utasítja el állandóan a katonai semlegességet?
Mindig próbálunk valamelyik nagyhatalom védőszárnya alá kerülni, pedig szerintem egy semleges ország is lehet életképes és sikeres.
-A magyarság önként kiállt Ausztria és Németország mellett, támogatta a Szerbia elleni inváziót 1914-ben.
-A vesztes háború után ismét elkötelezte magát a német-olasz katonai szövetség mellett, ennek is széles támogatottsága volt az országban.
-Majd a varsói szerződéshez csatlakoztunk, igaz ebben nem volt választása az országnak. De például az 1968-as Csehszlovákia elleni invázióból szerintem kimaradhattunk volna, ha ragaszkodik ehhez a magyar vezetés. Nekünk nem volt érdekünk a részvétel.
-A rendszerváltás utáni demokráciában 1997-ben népszavazáson a magyarok túlnyomó többsége támogatta a csatlakozást a NATO-hoz. Az összes párt támogatta/ja ezt, kivéve a Munkáspárt és a MIÉP. Úgy tudom jelenleg a Jobbik is ellenzi a tagságot. Az ország az afganisztáni tálibok elleni háborúhoz is önként csatlakozott, ezt is az összes nagyobb párt támogatta, igaz nem harcoló alakulatokat küldtünk oda.
Igazából sehol nem volt választásunk, ha belegondolsz.
Az I. vh-ban abszolút osztrák fennhatóság alatt voltunk és próbáltuk elkerülni a háborút, a II. vh-ban szintén be kellett lépnünk, ugyanis a németek rákényszerítettek, ráadásul csak úgy tarthattuk meg a visszakapott területeinket és abszolút úgy nézett ki '41 nyarán, hogy a németek győznek.
Utána a Szovjetunió szintén kényszerített mindenre, majd a NATO egy olyan szervezet, amire szükségünk van.
Nem utasítja el, mert nem is ajánlják fel neki. A semlegességhez nagyhatalmi garancia kell, amit nem osztogatnak minden sarkon.
Egyébként Afganisztánban van harcoló magyar alakulat, csak nem nagyon kapunk róla információkat.
"-A magyarság önként kiállt Ausztria és Németország mellett, támogatta a Szerbia elleni inváziót 1914-ben."
Amennyiben magyarság alatt a magyar állami szerveket érted. Hidd csak, hogy az ugyanaz, hidd csak.
"A vesztes háború után ismét elkötelezte magát a német-olasz katonai szövetség mellett, ennek is széles támogatottsága volt az országban."
Nem volt nehéz dolga Hitlernek abban, hogy megtalálja azt a mézesmadzagot (a határrevíziót), amelyre a magyar főfők nem mondhatnak nemet, mert akkor hazaárulóknak kiáltotta volna ki őket egy egész ország, és az valószínűleg nem tett volna jót a hatalmuknak. Persze, a háború sem tett jót, de ezt előre nem lehetett látni.
"De például az 1968-as Csehszlovákia elleni invázióból szerintem kimaradhattunk volna, ha ragaszkodik ehhez a magyar vezetés. Nekünk nem volt érdekünk a részvétel."
Ember, diktatúra volt, pont le volt sz.rva, hogy nekünk mi az érdekünk (na persze nem mintha most a nagy demokratáinkat jobban érdekelné). Kádár bácsi érdekeinek éppen az felelt meg, hogy jó nagyot benyaljon a szovjeteknél, és erre a prágai felkelés kiváló alkalmat szolgáltatott.
"A rendszerváltás utáni demokráciában 1997-ben népszavazáson a magyarok túlnyomó többsége támogatta a csatlakozást a NATO-hoz. Az összes párt támogatta/ja ezt, kivéve a Munkáspárt és a MIÉP."
Két jelentéktelen párt kampányolt ellene, mindenki más mellette. A NATO-tagságra a nép úgy tekintett, mint a nyugativá válás feltételére.
Magyarország nem tud egy olyan hatékony védelmet önmagától sem megszervezni, sem kivitelezni, sem finanszírozni, mint amit a NATO révén kap.
Sokkal olcsóbban tudunk sokkal magasabb szintű védelmet biztosítani az országnak a NATO-n belül, mint arról NATO-n kívül valaha is álmodozhatnánk-
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!