Hogyan lehet túlélni egy atomrobbanást?

"A Neutron bombának közel akkora ereje sincs mint elöbbi ketőnek, de viszont 10× akkora a sugárzása. Ez a tipus akkor jöhet jól amikor egy adot területet több évtizedig lakhatatlanná kell tenni és több száz évig sugárveszélyes zónává."

Kevered a kobaltbombával és a piszkos bombával. A neutronbomba egyáltalán nem tesz lakhatatlanná semmit néhány percnél hosszabb ideig. Harctéri fegyver, pl. 105 mm-es lövegből lőhető ki a gyalogság ellen. Hatása pillanatnyi. Évtizedekre vagy évszázadokra az ún. kobaltbomba szennyez be egy területet. Ilyen fegyver egyébként nincs (katonailag nincs értelme, ezért nem gyártják), csak elméleti lehetőség.

"Egy atom robbanást nem lehet túlélni! Iszonyatos erőkről van szó"

Lehet, hogy iszonyatos erőkről van szó, de pl. a hirosimai atomtámadást is túlélte az a néhány milliárd ember, akik egy bizonyos 3000 méter sugarú körön kívül éltek. Betonépületekben, árkokban, pincékben egyébként a hirosimai robbanást 500 méterre a hipocentrumtól is túl lehetett élni.

Te jó ég, mennyi hozzáértő van! :)

Uránbomba, meg kobaltbomba meg a többi... Hihetetlen.

Írok egy kis irományt erről, hogy tisztába tegyük a dolgot. (Anno sulikban is oktatták ezt, de az már régebben volt.)

Van 1, 2 és 3fázisú atomtöltet.

- Az egyfázisú a maghasadáson alapszik. Készülhet plutóniumból, uránból (U235-ös izotóp), meg még vagy tucatnyi féle hasadóanyagból. Ahhoz, hogy a robbanás (maghasadás) létrejöjjön, meg kell lennie az un. kritikus tömegnek (anyagtól függ, hogy mennyi, van, aminél grammokban mérhető). Ha ez nincs meg, akkor nem jön létre a láncreakció az anyagban, tehát nincs robbanás.

Emellett ahhoz, hogy beinduljon a láncreakció, kell lennie legalább egy neutronnak, ami belecsapódik, és beindítja az egészet.

Ha a kritikus tömegű hasadóanyagot egyben tartanák mindig, akor (a természetben lévő szabadon kóricáló neutronok miatt) bármikor robbanhatna. Így több darabban tárolják még a töltetben (bomba, rakéta, stb.) is.

Mikor robbantják, akor a több darabot egybelövik (általában hagyományos robbanóanyaggal), és az így már kritikus tömeget elért hasadóanyagba neutronokat zúdítanak. És máris létrejön a maghasadás és a láncreakció. Bumm.

- Kétfázisú ugyanez, csak az egyfázisú töltetet hidrogénburkolat veszi körül (értsd: nem normál hidrogén, hanem deutérium és trícium, a hidrogén két másik izotópja). A belső egyfázisú mag "felrobbanásakor" olyan erejű neutronok keletkeznek, melyek a deutériumot és a tríciumot fúzióra (magegyesülésre) késztetik. Ez játszódik le a Napban is. A fúzió során lényegesen nagyobb energia keletkezik, mint maghasadás során. Az első fázis itt csak a beindítást szolgálja.

- A háromfázisú voltaképpen pedig egy 2fázisú töltet, mely köré egy (általában) Urán 238-asból készült burkot tesznek. Az U238 alapból nem hajlamos a maghasadásra (voltaképpen sima tiszta uránérc, amit bányásznak), viszont a hidrogén fúziójakor létrejövő energia már akkora, hogy ezt is hasadásra készteti. Persze fő célja nem a rombolás növelése (arra a hidrogén mennyiségének növelése sokkal alkalmasabb), hanem a robbanás során ez az uránfém szétszóródik, és a szennyezést és a szennyezett terület méretét növeli.

A sugárzásról (mert úgy könnyebb lesz érteni a többit):

Sugárzás és sugrázás között is van különbség:

A. Alfa sugárzás: voltaképpen hidrogén atommagok (protonok) "röpködnek" szerteszéjjel. Pozitív töltésű, nagy (viszonylag nagy) tömegű részecskék. Mivel pozitív töltésűek, így elég hamar elnyelődnek. Pár centi távolságból már nem veszélyes. Viszont nagy tömege miatt erősen ionizáló (az atomok töltését módosítja - végeredményképp ha úgy vesszük, ez az ionizáló hatás okoz az emberi szervezetben elváltozást, rákot).

Egy vastagabb ruharéteg felfoghatja, mivel hamar elnyelődik (hamar beleütközik egy másik atomba). Viszont szervezetbe kerülve (pl. szennyező anyag, por benyelése esetén) igen roncsoló, mivel a szervezet sejteit ionizálja belülről. (Asszem pl. stroncium azért veszélyes, ha a szervezetbe kerül, mert elég erős Alfa sugárzást bocsát ki, emellett be tud épülni a csontokba, ha bekerül a szervezetbe. És ott akár évekig pusztít, tehát akár évekig hiába gyógyítják a rákot, meg ültetnek át csontvelőt, semmit nem használ. De lehet, hogy másik anyag, de én a stronciumra emlékszem. ... Régen tanultam. :) )

B. Béta sugárzás: elekronok (negatív töltésű részecskék) röpködnek. Kevésbé ionizáló, mivel tömege kisebb. Elnyelődni is hamar elnyelődik, bár mivel sokkal kisebb a rézsecskék mérete az előzőnél, így azért tovább röpköd. Alapvetően pár méter a levegőben, és már nem is gond. Ez is inkább a bőrre kerülve, vagy a szervezetbe kerülve veszélyes.

C. Gamma sugárzás: Voltaképpen a második legerősebb elektromágneses sugárzás. Olyan, mint a rádióhullámok, a mikrohullámok, az infravörös (hő), a látható fény, az UV (ibolyán túli sugárzás), vagy a röntgen sugárzás. (Sorrendben írtam - egyértelműen ezek közül a röntgen a legerősebb, és a rádió a leggyengébb.) Ezek leginkább csak a hullámhosszukban különböznek, na meg az energiájukban. A gamma sugárzás a röntgennél is erősebb, egyedül az űrben meglévő kozmikus sugárzás nagyobb erejű nála. A gamma képes falakon, vékonyabb fémrétegeken is áthatolni. Ionizálni nem tud annyira, mint az előző kettő, mivel hullám, de azért elég erős így is. (Gondoljunk arra, hogy az erős UV bőrrákot okozhat, röntgenezni pedig évente elvileg egyszer lehet csak az embert. Ez viszont annál jóval erősebb.)

D. Neutron sugárzás. Gyakorlatilag szabad neutronok röpködnek jobbra-balra. Mivel semleges töltésű, így elég erős áthatoló képességgel rendelkeznek (nem nyelődik el egykönnyen). És mivel tömege nagy (akkora, mint az alfa), így roppant ionizáló. Persze a neutron energiájától is függ, hogy mennyire. Méteres falakon képes áthatolni. Gyakorlatilag nem sok minden van, ami ellenáll neki (vastag ólom, esetleg bórtartalmú anyagok, stb.)

Amiről a hozzáértők írtak hozzászólásaikban neutronbomba kapcsán, az voltaképpen egy kétfázisú atomtöltet (köznapi nevén hidrogénbomba), mely pár átalakításon átesik. Így a rombolóereje lényegesen kisebb lesz (persze az esernyő az ellen sem véd). Viszont lényegesen nagyobb fokú neutronsugárzás jön létre. A lényege, hogy viszonylag kis fizikai pusztítással minél több élőerőt semmisítsen meg. Mivel igen nagy energiájú és nagy mennyiségű neutron képződik, így a környéken az élőlények hipp-hopp elpatkolnak, míg a hagyományos pusztítás (hő, lökéshullám, stb.) nem lesz olyan nagy, tehát idővel a fizikai javak többsége megmarad a területen.

Hogy hogyan lehet túlélni?

Fogós kérdés. :)

A hőhatás és a lökéshullám ellen a távolság és a vastag dolgok (nem ruha) védenek. Pl. betonépítmény, bunker, föld alatt lehetőleg.

A sugárzás ellen szintén. Minél vastagabb, és minél messzebb van az epicentrumtól, annál jobb. Neutronsugárzás ellen nem árt, ha ólomréteg is van a falban.

Ha valakit nyílt felszínen kap el, annak érdemes hasravágódnia, lehetőleg valami tereptárgy, fal, akármi mögé, vagy gödörbe. Szemet becsukni, eltakarni, földbe nyomni, mivel a villanás simán megvakítja az embert. Ha a villanás elmegy (igen, becsukott szemmel is látni fogja az ember a fényt), utána fület befogni (hangos lesz), és várni.

A lökéshullám 2X fog érkezni (már ha elér minket). Oda, majd vissza (ha szerencsénk van, akkor elég távol vagyunk tőle, hogy elérjen. Ha nem, az gáz, mivel egyből be fog borítani minket a szennyező anyag. (Ha van gázálarc, az jó, mert legalább nem nyeljük be a radioaktív port - lásd Alfa és Béta sugárzás.) Ha fel is kap minket, akkor már régen rossz. :)

Ha ez megvolt, utána felpattanni, és futni onnan, minél messzebb. Lehetőleg a ruhát ledobni, mert valszeg rakódott rá szennyezés. Majd ha már jó messze vagyunk, azonnal fürdeni, meg jódtablettát zabálni, stb.

Túl lehet élni, ha az ember nincs túl közel. A hidegháború alatt mindkét fél tesztelte a hatását saját katonákon. És a fentebb írtak betartása (persze megfelelő távolság esetén) jelenthette a túlélést.

Persze egészségesnek így sem nevezhető a dolog. De ha valaki látott már sugárszennyezés miatt megbetegedett és szenvedő embert, az nyakamat rá, hogy a fentieket be fogja tartani. Annál kínosabb halálnem nem sok van a világon...

Ui.: butaságot írtam. A kétfázisú töltetnél nem a neutronok indítják be a fúziót, hanem az óriási hő.

A háromfázisúnál a 3. fázist indítják a létrejött nagy energiájú neutronok.

Bocsi, tényleg régen volt. ;)