1848-ban amikor Móga kergette Jelacicot az osztrák hatát felé, utána miért akart Bécsbe a forradalomhoz menni seregével?

Azért, hogy a magyar erőket a bécsi forradalmárokkal egyesítve kedvezőbb helyzetet teremtsen a Habsburgokkal kötendő politikai megegyezéshez.

Fontos, sem a bécsi forradalmárok, sem a magyarok (akkor még) nem akartak szakítani a császári házzal. Csak ilyen -olyan engedményeket (az áprilisi törvények betartása a magyaroknak, az osztrákoknak liberális alkotmány stb. )akartak kierőszakolni az udvartól.

Így van, egymás megsegítése, a közös cél, azaz a polgárosodás érdekében. Ha a bécsi forradalom sikerrel jár, az nekünk is kedvezőbb feltételeket teremt. És szolidárisak is voltak, hiszen átérezték a küzdelmük okát.

(Abban egyébként, hogy kell-e szakítani az uralkodóházzal, a tisztikar is megosztott volt.)

Emellett pedig Jelačić üldözése és teljes felőrlése is a célok között szerepelt, érthető hadászati okokból. Viszont túl sokáig tartotta vissza a magyar honvédsereget az a vita, hogy szabad-e a honvédeket az ország határain kívül bevetni, vagy ez áthágná az alapelvét, azaz hogy csakis védelemre használják. Mire megszületett a döntés, már nem volt mód a kivitelezésére.

Ugyanez volt a szándék a tavaszi hadjárat után, amikor szintén Bécs felé menekült a támadó sereg, és a magyarok afelé üldözték, hogy felőröljék azt. Akkor pedig azért nem valósult meg, mert Buda bevételét fontosabbnak tartották.

Mind a kettő elszalasztott lehetőség volt a győzelem kiaknázására, így időt adtak a támadóknak a sorok rendezésére és a megerősödésre.

Szia

Jo a kerdes, elegge osszetett lesz a valasz ra. :)

Az igzasag az, hogy szerintem nem akart o a forradalomhoz menni seregevel Becsbe.

Felsorolok par dolgot ami erre utalhat.

1. Jellacic tamadasat ekkor meg nem ugy kezelte a magyar kormany, orszaggyules es kozvelemeny mint egy osztrak tamadast. Ugyanis kozvetlen bizonyitek nem volt ra. A magyarok ezt lattak csak ekkor:Jellacic maga melle allitotta a horvat hatarorzaszloaljakat, felfegyverezte a horvat lakossagot, es a horvat foldon levo osztrak katonai vezetoket is megnyerte a maga igazanak, ami abbol allt, hogy a magyar kormany szuntesse be az osztrak kormanyzastol valo kulonallasat.

Miert fontos ez? Mert amikor Jellacic atlepi a magyar-osztrak hatart Becs fele, az ekkori nemzetkozi katonai szokas szerint Moganak felszolitast kellett volna koldenie az osztrakokhoz, hogy azok mint betolakodot fegyverezzek le a horvat sereget. Ezt gyorsan meg lehetett volna csinalni, es mivel ugysem fegyvereztek volna le oket, 1-2 nap hataron valo vesztegles utan mar jogilag is bevonulhatott volna Jellacic utan a magyar sereg, latva azt, hogy az ellensegeinket nem fegyverzik le osztrak foldon. Ezt viszont Moga nem tette.

2. A hatarhoz erve a magyar kormany orszaggyules is hezital. Szinte naprol napra valtoztatjak velemenyuket,mit tegyenek Mogaek. Moga ezt, es a tisztikar hezitalasat is arra hasznalja, hogy ellenerveket sorakoztat fel a betores ellen. A legnyomosabb ok szerinte a csapatok gyakorlatlansaga, es a letszamunk. En ezt el is ismerem, de mint gyozelemre (es mint katona mire masra) hadakozo vezer, azert amikor mar hallani lehetett arrol, hogy Windisch-Gratz Csehorszagbol csaaptokat dob at Becs ala, legalabb meg kellett volna probalnia csatat vivni Jellaciccal, amig az egyedul van. Ehhez akarat kellett volna.

3. Es amikor megjon a sokadik vegleges, most mar az elhatarozo parancs a hataratlepesre Schwechatnal ugy vallal csatat az egyesult Jellacic-Windischgrazt sereg ellen, hogy peldaul az elovedbe (amit egyebbkent Gorgey vezet) ujonc nemzetor csapatokat allit. Gyakorlo katonakent valoszinuleg tudta, hogy ezek a csapatok hogyan fogjak allni az ellenseges tuzerseg tuzet. Hosszabb ideig sehogyan sem. Meg is fut mind a gomori, a honti majd vegul a nogradi zaszloalj is. Pedig elozoleg Gorgey is megjegyzi Moganak, hogy nem igazan okos dolog az ujoncokat tetlen aldogaltatni a becsapado agyugolyok kozott. Jol le is tolja Moga a fiatal ezredest, hogy hogy mereszel neki tanacsokat adni.

A csata kesobbi szakaszaban, delutan 2-3 ora korul a centrumban levo,es csak a rohamparancsot varo gyori, mosoni, soproni nemzetorokkel is ugyanez tortenik, eztan adja ki Moga az alltalanos visszavonulasra a parancsot. Miutan Guyon a nap elejen a balszarnyon rohammal beveszi Mansworth falut, es minden jol kezdodik...

Moga szerintem nem is akart "okos" lenni. Mert ha nyer Schwechatnal akkor utana mi is a helyzet? Felszabaditjuk Becset! Megdontjuk a torvenyeket onkenyesen, kenye-kedve szerint hasznalo, a polgarosodast elbol elutasito elnyomo Habsburg dinasztiat! Ez tul sok lehetett neli mar. Az oreg, a cs. kir. seregben megoregedett,a rangjait a dinasztiatol kapott, es most a regi bajtarsak ellen harcolo katonanak.

Nem hiaba volt mar kesz hetekkel a Schwechati csata elott Gorgey tabornoki kinevezese. Erezhettek Kossuthek is, hogy Moga hadvezetese nem az orszag erdekeit szolgalja.

Ha a forradalmi Becsbe akart volna menni seregevel, akkor joval hamarabb, az elso hataratlepesi parancs utan atkel a Lajtan es megprobal segiteni a Becsieknek, csatara kenyszeritve, es a becsiekkel harapofogoba fogva a visszavonulo Jellacicot. Nem engedve neki, hogy csehorszagbol erositeseket kapjon.

Udv.