Ki volt az erősebb egykoron? CCCR versus Nato

Nem akarták, hogy a két tömb között háború törjön ki. Az 50-es években a VSZ szárazföldi csapatai erősebbek voltak a NATO erőknél, de a NATO nukleáris fölénye miatt a VSZ nem támadhatott volna (nem is akart támadni).

A 60-as években mindkét oldalnak erős nukleáris ereje volt. Kb. 1965-től kezdve semmi értelme nem lett volna egy háborúnak az atomveszély miatt. Az amerikai stratégia a MAD (kölcsönös biztos megsemmisítés) volt, tehát az, hogy olyan nagy legyen a várható veszteség mindkét oldalon, hogy ez kizárja a háború lehetőségét.

A késő 70-es években kezdték ezt felülvizsgálni amerikai részről és vizsgálták a háború megnyerhetőségének kérdését. De igazából a háború a hidegháború végéig egy mindenképpen elkerülendő dolognak számított, nem volt realitása, hogy kitör.

A Nyugat külpolitikája a feltartóztatás volt, a SZU-é pedig Hruscsovtól kedzve a békés egymás mellett élés vagy más néven a békés verseny. A békés verseny azt jelenti, hogy a két világrendszer nem háborúzik, hanem gazdasági és ideológiai versenyben győz a jobb. Tehát mindkét oldalnak olyan volt az alapvető beállítottsága, hogy nem akartak támadni. Az atomháború egyébként is szárazföldön a védőknek ad előnyt, legalábbis ezt mutatták a 60-as évekbeli szimulációs gyakorlatok.

Tehát nem volt realitása egy kelet-nyugati háborúnak, ha arra sor került volna, akkor pedig nemigen értelmezhető a "győztes" és a "vesztes". Ha csak a szárazföldi erőket nézzük, akkor a szovjetek valószínűleg előrenyomultak volna, akár az Atlanti-Óceánig, de csak nagyon feltételesen. A valóságban nem lehet tudni, hogy egy Közép-Németországban atomgránátokkal vívott csata után mennyi maradt volna a seregből.