Ha sikerült volna 1848-1849-es szabadságharcot megnyernünk és elszakadnunk Ausztriától, hogy alakulhatott volna a történelmünk?

"Ha nincs az orosz megszállás, legyűrjük az osztrákokat, ezt nem én mondom, hanem hadtörténészek."

Melyik történész állít ilyet?

Mellesleg Miklós cárt nem zsarolták, hanem alig várta, hogy az európai forradalmak leverésében tevékenyen beavatkozhasson. Franciaországba ment volna legszívesebben.

Én is kíváncsi lennék, hogy kik azok a hadtörténészek, akik ezt állítják...

Az, hogy 48/49-ben jobb stratégiával és/vagy a cári intervenció elmaradása esetén katonai győzelmet lehetett volna aratni az egy olyan délibáb, amely ugyan nagyon benne van a köztudatban, de semmi alapja nincsen. 48-49-ben a Honvédség legnagyobbrészt nemzetiségi népfelkelők, a különféle határőrezredek és az osztrák tartományokból sebtében összeszedett semmiféle katonai tapasztalattal nem rendelkező katonasággal állt szemben. Figyelembe véve azt, hogy a kezdetben hasonlóan tapasztalatlan és sokkal rosszabb felszereltségű honvédek és nemzetőrök tavaszra majdnem az egész ország területét az ellenőrzésük alá hajtották, vitathatatlan, hogy ez egy hatalmas teljesítmény volt. De nem szabad elfelejteni, hogy az "igazi", jól képzett császári haderő, az igazán nagy tekintélyű katonai parancsnokokkal együtt (pl: Radetzky vagy Haynau, hogy ismertebbeket említsek) ezalatt Észak-Itáliában harcolt - és nyert. Ez a sereg 49 tavasz végére érkezett Magyarországra és naivitás azt gondolni, hogy a Honvédség végső győzelmet tudott volna aratni a már egyesített császári-királyi haderő felett. Még akkor is az, ha egy Görgei-féle katonai zseni vezeti a hadműveleteket.

A valós erőviszonyokat jól jelezte az is, hogy - a magyar kormány haderejét ekkor már távolról sem lebecsülő - bécsi hadvezetés eredetileg csak egy néhány ezer fős segédcsapatot kért az oroszoktól. Az hogy végül egy 200 ezres hadsereg érkezett és pár hét alatt letarolt mindent, az pusztán a cár erőfitogtatása volt Ferenc József és egész Európa számára.

Nem tőlem kérdezted, de szerintem a legjobb és leghitelesebb Görgey Artúr visszaemlékezéseit elolvasni. Egy katonai - és emellett természettudományok terén is - zseni, ellentétben Kossuthtal nem az elmélet és a szónoklat volt az ő terepe, hanem a gyakorlat.

Ő világosan leírja, hogy azt a háborút katonailag Ausztria ellen nem lehetett megnyerni! Magyarország csak azért küzdött, hogy az alkotmányát, melyet a törvényes király szentesített, elfogadtassa, magyarul a kivívott törvényeit az új uralkodó elfogadja. A katonai sikerek azért kellettek, hogy Ausztriát rákényszerítsék az áprilisi törvények elfogadására. Minél jobban telt az idő, annál reménytelenebbé vált a helyzet. Kossuth követett el egy végzetes hibát, amikor a szabadságharcnak egészen más irányt szabott a trónfosztással, gyakorlatilag ezzel már reménytelenné vált a helyzet, mert még a nemzetközi szimpátiát is elvesztette az ország. Görgey ezt nagyon jól leírja.

Szerintem ironikus módon azon bukott el a háború, hogy túlnyertük magunkat. Ausztria nem engedhette meg , hogy a birodalmi hadsereget egy szedett-vedett "lázadó csorda" (Windischgraetz után) megszégyenítse. Innentől kezdve csak az lehetett a cél, hogy megsemmisítsék a felkelőket, és a megtorlás is borítékolható volt(hiába csak 1849 augusztusában döntötték el véglegesen).

Igen, Görgei emlékiratai tényleg nagyon jók ebből a szempontból - meg egyébként is jó olvasnivaló. :) Persze azt nem szabad elfelejteni soha, hogy a benne leírtak ugyanúgy egy szubjektív nézőpontot jelenítenek meg, de tény hogy sokkal inkább valós képet ad, a kor emberének a 48/49-es eseményekhez való viszonyulásához, mint mondjuk Kossuth vagy Petőfi művei.

Kifejezetten szakirodalomnak, én a Hermann Róbert nevével fémjelzett "1848-1849: A szabadságharc hadtörténete" című kötetet ajánlanám. Nagyon jó alapot ad mind az eseménytörténet, mind az egyéb, a harcokhoz kapcsolódó dolgok (ellátás, felszereltség, egészségügy, a seregek szervezeti felépítése, a nemzetiségek szerepe, az emigráció működése) megismeréséhez. Az egyes tanulmányok végén található szakirodalom jegyzékek pedig segítséget nyújtanak abban, hogy valamelyik minket érdeklő résztémában jobban elmélyedhessünk.