Az amerikaiak mit kerestek vietnámban?

Belekeveredtek, aztán megszívták.

Lényeg:

Vietnám francia gyarmat volt. A második világháborúban a franciáknak kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy odafigyeljenek a gyarmataikra. Vietnámban elterjedt a kommunizmus eszméje, egy Ho Si Minh nevű vietnámi kommunista vezető mozgalmának köszönhetően.

Ő a Viet Minh alapítója, és 1946-ban gerillaháborút kezdeményez a franciák ellen Vietnám felszabadításáért.

1949-től a kommunista Kína és a SzU támogatásával a gerillaháború átváltozik hagyományos háborúvá.

Hét évnyi harc után a Vo Nguyen Giap tábornok vezette Viet Minh az 1954. március 13. és május 7. között zajlott Dien Bien Phu-i csatában végső vereséget mért a francia gyarmati csapatokra.

A vVietnamban zajló háború ekkorra már népszerűtlenné vált a francia lakosság körében, de Franciaország belpolitikai helyzete miatt nem tudott elszakadni a konfliktusból. Az USA a kommunizmus terjedését megakadályozandó komoly politikai és pénzügyi támogatást nyújtott (1954-re már a költségek 80%-át az USA állta).

Az 1954. július 21-i genfi konferencián Franciaország elimerte Vietnamot, és az országot kettő részre osztották egy DMZ-vel a 17. szélességi fok mentén. Északon megalakult a Viet Minh ellenőrzése alatt álló, Ho Si Minh vezette Vietnami Demokratikus Köztársaság.

A déli "antikommunista" országrészben a francia gyarmati hadsereg álomásozott. 1955-ben az Észak-Vietnam, Kína és SzU által támogatott Vietkong (Nemzeti Felszabadítási Front) felkelést robbant ki délen. Az USA katonai tanácsadókat küld Dél-Vietnamnak. Azonban Ngo Dinh Diem miniszterelnök elragadta a hatalmat Bao Dai császártól, majd kikiáltotta a Vietnami Köztársaságot és megtagadta az 1956-ra kitűzött országos választások megtartását. A franciák 1956 végére kivonultak Vietnamból, és átadták a katonai feladatokat a dél-vietnami hadseregnek. Ezt a hadsereget jöttek kiképezni az amerikaiak.

Az amerikai katonai létszám 1962-ben elérte a 4000 főt, 1964-ben a 16000 főt, de az USA még ekkor is csak kiképzőként és tanácsadóként volt jelen Dél-Vietnámban, ahol több belső konfliktus is zajlott az időszakban. Ezek a konfliktusok egyre inkább a kommunista befolyás erősödéséhez vezettek, amit az USA kiképzési, segítségnyújtási, és tanácsadói tevékenysége sem tudott megállítani.

Az 1964-es megkérdőjelezhető Tonkini incidens után az USA először avatkozott be nyíltan, az Észak-Vietnam elleni bombázások megkezdésével.

1965-től pedig folyamatosan növekedett az USA katonai jelenléte, és egyere inkább belesodródott a háborúba.

Ami eleinte pénzügyi és politikai segítség volt a franciáknak, így alakult át katonai tanácsadássá és kiképzéssé, végül háborúvá.

A többi ismert.

A vietnamiak szerint ez a háború egy nagy háború volt 1946-tól 1975-ig.

Nyugati szemléletű történészek kettő fő részre osztják:

- 1946-tól 1954-ig, Dien Bien Phuig az Első Indokínai Háború (franciák vs.Viet Minh)

- 1955-től 1975-ig a Második Indokínai Háború (Dél-Vietnám és később az USA vs. Észak-Vietnám és Vietkong)

Ebből szorosan véve az 1964-es Tonkini incidenstől 1975-ig tartott az általánosan Vietnami Háborúnak nevezett konfliktus, amiben az USA már nyílt hadviselő félként vett részt.

19:33!

Azon kívül, hogy megállítsák azt a kommunista förmedvényt, ami miatt mi is szívtunk 40 éven keresztül, valóban semmi közük nem volt.

"Azon kívül, hogy megállítsák azt a kommunista förmedvényt ami miatt mi is szívtunk 40 éven keresztül"

Én meg pont úgy emlékszem, hogy nekik köszönhetően szívtunk negyven évig a kommunizmus miatt, de majd kijavítasz.

"Csakhogy a jenkiknek, és egész Nyugat-Európának nem volt bátorsága a II. világháború után, hogy szembeszálljon a szovjetekkel!"

A jenkik sejtették, hogy a SZU-nak vannak atomfegyverei, és nem szerettek volna belemenni egy esetleges atomháborúba egy diktatórikus vezetésű és emiatt erkölcsileg megbízhatatlan óriáshatalommal. Vietnam viszont kis falatnak tűnt.

"Én meg pont úgy emlékszem, hogy nekik köszönhetően szívtunk negyven évig a kommunizmus miatt, de majd kijavítasz."

Ezt kérlek fejtsd ki bővebben, mert nem tudom, mire gondolsz éppen.

#22:15

Ugye nem haragszol, ha erre azt mondom, hogy ez egy hatalmas nagy marhaság????

Tanulj egy kis történelmet! Mikor a szovjetek elfoglalták Kelet-Európát, az még a 2. világháború idején volt. A vietnami háború jóval később volt, azaz a kelet-európai helyzeten SEMMIT nem változtatott volna, ha az amerikaiak nem háborúznak ott.

Előbb tájékozódj, és utána irkálj...

Pedro