Hogyan teljesíthetett volna a Messerschmitt Me-109TL és az Me-262HG. III ha kikerültek volna a háborúba?

Jól teljesített volna, de attól még nem fordította meg volna a háború menetét. Ha a németek ezt előbb bevetik azzal csak annyit értek volna el, hogy a szövetségesek is rástartolnak a hasonló technológiára. 5:1-hez arányban verte az ellenséges gépeket, tegyük hozzá, hogy a háború közepére a szövetségesek légi fölénye ennél nagyobb volt...

OFF: a Tigris előbb született mint a Panther, kifejezetten a T-32-esek ellen. Sosem volt belőlük 150-nél több egyszerre hadrendben, szóval nem mondhatjuk, hogy nagyon erőltették volna, ellenben nagyon is hatásos volt, bizonyítottan megesett olyan, hogy egyetlen Tigris lőtt állított meg 60 valahány T-34-et. Valamelyik német harckocsi ász oldalán olvastam wikin, utána lehet nézni. A Panther meg gyakorlatilag egy T-34 másolat nagyobb ágyúval és vastagabb páncéllal. Egy nehéztankot csináltak az oroszok közepestankjából. A Tigris 55 tonna körül volt, a Panther 45, a T-34 meg a Sherman 30. Mi ez, ha nem nehéztank? Meg nem mellesleg, ha már berendeznek egy gyárat Tigris gyártásra, akkor nem 2 perc azt átállítani Pantherre, a Tigrisről meg bátran kijelenthetjük, hogy az egész háborúban megállta a helyét, végig fel tudta venni a versenyt az ellenséges harckocsikkal. A Tigris 2-nél hatványozottan kijöttek a Tigris gyengéi, de védekezésre ez is tökéletesen alkalmas volt, a veszteségeik döntő többségét a légierőtől és az üzemanyaghiánytól szenvedte, tankkal alig lőttek ki belőle.

Az Me 262 HG-k (Hochgeschwindigkeit-ami nagy sebességet jelent ) első változata az Me 262 V9 volt amely meg is épült. Abban különbözött a hagyományos Me 262-es vadászgépektől hogy alacsony felépítésű pilótafülkével látták el. A típus végsebessége úgy 975 km/h-ra rúgott. (viszonylag könnyű lett volna gyártani hiszen alig tért el a hagyományos Me 262 változattól).

[link]

A HG II és HG III változatról már nehezebb konkrétumot mondani hiszen ezek a típusok soha nem épültek meg. Az viszont biztos hogy a HG II jóval könnyebben megvalósítható változatot jelentett (gyakorlatilag a szárny nyilazása és a hátsó vezérsí kialakítása tért el az eredeti Me 262-től míg a HG III radikálisan eltért az eredeti konstrukciótól)

HG II:

[link]

HG III:

[link]

Amúgy a 262-esnek volt rakéta póthajtással ellátott változata Me 262 C néven amelynek már 1000 km/h felett volt a sebessége, de csak néhány prototípus épült. Éles harcban ezek a változatok nem vettek részt.

Me 262 C: [link]

Amúgy a legkomolyabb potenciál nem az Me 262-ben volt hanem az Me 163-ban, az más kérdés hogy a németek ezt nem igazán tudták kiaknázni ( mire elkészült a javított, Me 263-as variáns addigra eldőlt a II VH sorsa).

Me 263:

[link]

Az Me 263-nál már java részt sikerült kiküszöbölni az Me 163-as hibáit.

Me 263:

-Buborék alakú pilóta fülke (jobb körkörös kilátás)

-A törzset megnyújtották + megnövelték az üzemanyag kapacitást

-Behúzható futóművek használata a hidraulikus csúszótalpak helyett (ez már eleve csökkentette volna a baleseti statisztikát hiszen a legtöbb Me 163 leszálláskor semmisült meg, mivel az üzemanyag tartályokban megmaradt hidrogén-peroxid ill. egyéb gyúlékony elegy ütés hatására könnyen felrobbant)

Azt sem szabad elfelejteni hogy a típust légvédelmi célokra használták volna, ahol a rövid hatótáv kevésbé jelent problémát + azt se felejtsd el hogy a típus félelmetes teljesítménnyel rendelkezett:

*150-160 m/s-es emelkedő képesség (csak az 1950-es évek közepén megjelenő vadászgépek voltak képesek hasonló emelkedési sebességre)

*Magas végsebesség/cirkálósebesség ( a Cometben volt Mach vészjelző, mivel a típus nagyon rövid idő alatt képes volt közel hangsebességre gyorsítani)

*Kiváló manőverezőképesség ( az Me 163 magasabb orsózási sebességgel rendelkezett és szűkebb volt a fordulóköre mint egy P-51-es Mustang vadászgépnek)