Miért volt kétféle címer is használatos Magyarországra?
Például Luxemburgi Zsigmond is egyszerre használta az Árpád-sávot és a Kettőskeresztet címerei között:
Nagyon jó, csak épp nem arra válaszoltál, ami a kérdésem. Maradjunk a témánál, mert nem szeretném, hogy parttalan vita robbanjon ki.
Egyébként Álmos apja volt Árpádnak, vagyis nem valószínű, hogy két külön törzsük lett volna.
A nyolcadik törzs pedig elfogadott tény, a kabarokról van szó, akik meghódoltatott segédhadként voltak jelen.
(Az ilyenek mindig a peremvidékre voltak költöztetve határőrzésre, és csatában mindig őket küldték előre -> ez talán magyarázat a székelyek eredetére, akik nagyon "kint" élnek a magyarság köréből, és a középkori krónikák szerint mindig elől harcoltak, és több különböző írás szerint is rendszerint "hitványul megfutottak a harc elől", ami megint csak a kényszerrel harcrabírt segédhad elméletét támasztja alá.)
De maradjunk az eredeti kérdésnél, kérlek.
Mert a szülei sem egy házból származtak, ezért előnyt jelentett.
Ha valakinek anyai és apai ágon is erős a családja(nagybácsik,unokatestvérek,apák,fiúk) akkor nagyobb a hatalma. Az, hogy többet használt csak jelöli, hogy ő milyen családok tagja.
Igen, de a Kettőskereszt, és az Árpád-sáv ugyanazt a királyságot, ugyanazt a dinasztiát jelöli. Miért volt tehát egyszerre két címer is használatos ugyanarra a családra, ugyanarra a királyságra?
A csehekre, horvátokra, stb-re csak egy címer volt.
A kettőskereszt, mint a királyi hatalom szimbóluma, III. Béla korában (1190 körül) jelenik meg, bizánci hatásra (III. Béla a császári udvarban nevelkedett). Nála jelenik meg először címerpajzson, pénzre verve.
A vágásos címer (Árpád-ház családi jelvénye) először Imre 1202-es aranybulláján jelenik meg, majd II. Andrásnál az 1222-es aranybullán. A korai előfordulásokban kilencszer, később hétszer vágott mezőben, hol a páros, hol a páratlan sávokban oroszlánokat ábrázolnak. Az oroszlánábrázolás és a vörös-ezüst vágás spanyol hatást mutat. A vágásos címer a XIII. században csak rövid ideig használatos, IV. Béla (1235-1270) pénzein újra a kettőskeresztes címerpajzs tűnik fel.
Az Árpád-ház kihalása utáni dinasztiaváltás kihatott a címerre is. Az Anjou királyok egyesítik az Árpádok vágásos pajzsát saját liliomos címerükkel, pecsétjük hátoldalára pedig az országot szimbolizáló kettőskeresztet vésik. Az 1380-as években a vágásos-liliomos címer állami jelképpé válik: rákerül az országalmára.
A kiscímer [szóval amikor már egyesül a kétféle címer] kialakulása a XV. századig nagyjából megtörtént.
18:04-as
Szóval a Kettőskereszt az ország jelképe volt, az Árpád-sáv pedig a királyi család címere?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!