Kezdőoldal » Politika » Hadsereg, hadvezetés » Miért volt kétféle címer is...

Pro Patria kérdése:

Miért volt kétféle címer is használatos Magyarországra?

Figyelt kérdés

Például Luxemburgi Zsigmond is egyszerre használta az Árpád-sávot és a Kettőskeresztet címerei között:


[link]


[link]


2012. jan. 2. 01:16
1 2
 1/12 anonim ***** válasza:
59%
Mert biztos ő is egy fasztista nácikok volt. :DDD
2012. jan. 2. 01:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 anonim ***** válasza:
Amúgy pedig: Az Árpád-sávos zászló az Árpád-házi uralkodók XI. századtól használt piros-fehér sávos lobogója. Nagy a valószínűsége annak, hogy e zászló Álmos nagyfejedelem által szervezett és létrehozott nemzetszövetségnek a központi zászlaja volt, amelyet a Vérszövetséggel szentesítettek. A piros az uralkodó, míg a fehér a főúri réteget képviselte, mert a hatalom e szövetség értelmében megosztott volt. Jellemző a magyar történetírásra, hogy nem tartotta fontosnak e zászló mibenlétének kikutatását és tudatosítását. A négy piros és négy fehér sáv pedig arról tanúskodik, hogy e szövetséget nem hét, hanem nyolc nemzet (törzs) kötötte. Erre lehet következtetni a fejedelmek számából is; Álmos, Árpád, Előd, Kund, Ond, Tas, Huba és Töhötöm. Összesen nyolc. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a szövetség szervezőjének, és választott nagyfejedelmének, Álmosnak ne lett volna saját nemzete, így katonasága. A legvalószínűbb, hogy a Kürtgyarmat nem egy nemzet (törzs) volt, hanem kettő; Kürt és Gyarmat, melyeket kis lélekszámuk miatt, hadászati célból egybe tettek, de a nemzetszövetségben - melyet vérszerződés név alatt ismerünk - teljes jogú szövetkezők voltak. Persze, más megoldás is elképzelhető, mint például a csatlakozó kabarok, vagy már a Kárpát-medencében lévő avarok és székelyek, mint a nyolcadik szövetkezők. (Radics Géza)
2012. jan. 2. 01:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 A kérdező kommentje:

Nagyon jó, csak épp nem arra válaszoltál, ami a kérdésem. Maradjunk a témánál, mert nem szeretném, hogy parttalan vita robbanjon ki.


Egyébként Álmos apja volt Árpádnak, vagyis nem valószínű, hogy két külön törzsük lett volna.

A nyolcadik törzs pedig elfogadott tény, a kabarokról van szó, akik meghódoltatott segédhadként voltak jelen.

(Az ilyenek mindig a peremvidékre voltak költöztetve határőrzésre, és csatában mindig őket küldték előre -> ez talán magyarázat a székelyek eredetére, akik nagyon "kint" élnek a magyarság köréből, és a középkori krónikák szerint mindig elől harcoltak, és több különböző írás szerint is rendszerint "hitványul megfutottak a harc elől", ami megint csak a kényszerrel harcrabírt segédhad elméletét támasztja alá.)


De maradjunk az eredeti kérdésnél, kérlek.

2012. jan. 2. 02:23
 4/12 anonim ***** válasza:
Mert a középkorban fontosak voltak a dinasztikus kapcsolatok, a házaknak fogadtak hűséget a hűbéresek sokszor, és minél több ilyen nagy, erős házzal álltál rokonságban, annál nagyobb volt a befolyásod, hatalmad.
2012. jan. 2. 09:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/12 A kérdező kommentje:
Jó, de miért volt két címer is ugyanarra a királyságra.
2012. jan. 2. 13:08
 6/12 anonim ***** válasza:

Mert a szülei sem egy házból származtak, ezért előnyt jelentett.


Ha valakinek anyai és apai ágon is erős a családja(nagybácsik,unokatestvérek,apák,fiúk) akkor nagyobb a hatalma. Az, hogy többet használt csak jelöli, hogy ő milyen családok tagja.

2012. jan. 2. 13:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 A kérdező kommentje:

Igen, de a Kettőskereszt, és az Árpád-sáv ugyanazt a királyságot, ugyanazt a dinasztiát jelöli. Miért volt tehát egyszerre két címer is használatos ugyanarra a családra, ugyanarra a királyságra?

A csehekre, horvátokra, stb-re csak egy címer volt.

2012. jan. 2. 16:26
 8/12 anonim ***** válasza:

A kettőskereszt, mint a királyi hatalom szimbóluma, III. Béla korában (1190 körül) jelenik meg, bizánci hatásra (III. Béla a császári udvarban nevelkedett). Nála jelenik meg először címerpajzson, pénzre verve.


A vágásos címer (Árpád-ház családi jelvénye) először Imre 1202-es aranybulláján jelenik meg, majd II. Andrásnál az 1222-es aranybullán. A korai előfordulásokban kilencszer, később hétszer vágott mezőben, hol a páros, hol a páratlan sávokban oroszlánokat ábrázolnak. Az oroszlánábrázolás és a vörös-ezüst vágás spanyol hatást mutat. A vágásos címer a XIII. században csak rövid ideig használatos, IV. Béla (1235-1270) pénzein újra a kettőskeresztes címerpajzs tűnik fel.


Az Árpád-ház kihalása utáni dinasztiaváltás kihatott a címerre is. Az Anjou királyok egyesítik az Árpádok vágásos pajzsát saját liliomos címerükkel, pecsétjük hátoldalára pedig az országot szimbolizáló kettőskeresztet vésik. Az 1380-as években a vágásos-liliomos címer állami jelképpé válik: rákerül az országalmára.


A kiscímer [szóval amikor már egyesül a kétféle címer] kialakulása a XV. századig nagyjából megtörtént.


[link]

2012. jan. 2. 18:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 anonim ***** válasza:
A címert nem az országra használták, az nem Magyarország címere volt, hanem az uralkodó címere. Luxemburgi Zsigmondnak (mint a legtöbb akkori uralkodónak) több címere is volt, mert külön jelölte az uralkodó családot, Magyarországot, annak egyes részeit, valamint a királyi méltóságát. Mivel akkor nem volt egy olyan standard címer, mint ami később kialakult, így a király több jogcímen több címert használt.
2012. jan. 2. 18:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/12 A kérdező kommentje:

18:04-as

Szóval a Kettőskereszt az ország jelképe volt, az Árpád-sáv pedig a királyi család címere?

2012. jan. 2. 19:15
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!