Hirosima hogyan lehet ma egy világváros? Hiszen '45 után semmilyen épület nem maradt ott, csak kopár pusztaság, ma mégis létezik Hirosima, mint város. És hogyhogy nem halnak meg a lakói a sugárfertőzéstől?

Egy atombomba felrobbanásakor a fő sugárzást a robbanásból származó gamma sugárzás adja. Ez egy fényhez és rádióhullámokhoz hasonló anyagtalan energianyaláb, ami károsodást okoz azokban az anyagokban, amiken átmegy (ionizálja őket), de ha megszűnik a sugárforrás (véget ér a robbanás), akkor idővel lecsökken, majd eltűnik a sugárzás is.

A csernobili robbanás egy hagyományos tűzrobbanás volt, ami radioaktív anyagokat szórt szét a környéken. Ez alfa és bétasugárzást okoz. Az alfa és bétasugárzást alfa és bétarészecskék okozzák, amik gyorsan haladó atommagok (alfa) és elektronok (béta). Ezek anyagos sugárzások és ezek ellen könnyebb védekezni, mint a gamma sugárzás ellen, gyakorlatilag csak kerülni kell a sugárzó anyaggal való érintkezést és közelséget, viszont csak lassan múlik el az anyag sugárzó mivolta (amikorra lebomlik benne a sugárzó anyag többezer év is lehet) és ha a sugárzó anyag testre, vagy főleg testbe kerül akkor még a gamma sugárzásnál is veszélyesebb.

Sokan meghaltak(70 ezer azonnal összesen 140 ezer)

Sokan sugárfertőzöttek lettek.

Nem vállt porrá az egész város.

A sugárfertőzés egy idő után megszűnik, semmi sem sugároz örökké. Felezési idő.

Nukleáris fegyverek (akár fissziós, akár fúziós) használatakor a robbanás után ún. kihullás történik, ami a hasadó anyag egy részét, leányelemeit és egyéb (alfa részecskével, ill. neutronnal) dúsult izotópokat jelent. Ezek a bomlási soroknak, ill. egyéni élettartamuknak megfelelően bomlanak, ami által sugárzás szabadul föl. Ettől "piszkosak" a nukleáris fegyverek.

Tévhit, hogy a nukleáris fegyverek a gamma sugárzással pusztítanak, hiszen a nitrogén a látható fénynél/kemény UV-nél magasabb frekvenciájú EM sugárzást nagy arányban nyeli el. A nukleáris fegyverek a léglökő- és hőhullámmal pusztítanak (ugyanúgy, mint a hagyományos robbanófejek, csak nagyobb energiasűrűséggel). Itt most nem esik szó az elektronikus eszközök pusztításáról. Köszönhetően a nitrogén lágy röntgen (és afölötti) tartományban magas abszorpciójának (ill. magától értetődően a mikrohullámú és IR sugárzásnak) a robbanófej környékén a levegő nagyon magas hőmérsékletre (és így a kinetikus gázelméletből következően nagy sebességre, nyomásra) tesz szert, aminek egyenes következménye a léglökő hullám (a fissziós bombák kilométeres, a fúziós bombák 10 kilométeres területen pusztítanak). A levegőben nem abszorbeált mikrohullámú és IR sugárzás a gyúlékony anyagokat meggyújtja, ez a hőhullám. Az egyre modernebb nukleáris fegyverek (főleg fúziós töltetek) egyre tisztábbak lettek (míg a koraiak majdhogynem piszkos bombáknak minősülnek a néhány %-os hasznosulásukkal), a pusztítás mértékének elenyésző része tulajdonítható a radioaktív sugárzásoknak.

Négy fő (összesen 7-8-féle) radioaktív sugárzás létezik:

- alfa: hélium atommagok, 2 protonból, 2 neutronból állnak

- béta: elektronok

- gamma: nagy energiájú elektromágneses sugárzás

Az egyes izotópok egyedi felezési idővel, ebből következően aktivitással bírnak. Sokszor elfelejtik a félismeretekkel rendelkező emberek a kettőt összenézni. A magas aktivitású anyagok (amik sűrűn bomlanak, így erősen sugároznak egységnyi mennyiséghez viszonyítva) rövid ideig élhetetlenné tehetnek egy területet (ez a koncentrációtól is függ persze), azonban a magas aktivitás miatt rövid a felezési idő, tehát hamar töredékére esik vissza az összmennyiség - vagyis határérték alá csökken a sugárzása. Míg a nagy felezési idejű anyagoknak alacsony az aktivitása; ugyan sokáig sugároznak, de egységnyi mennyiséghez képest nem erősen. Ebből következően a sugárszennyezett területek bizonyos idő után újra lakhatóvá válnak.

Ad1) az elektromágneses sugárzás a robbanáskor nem nyalábban terjed (az a lézerfény, ami koherens), hiszen gömbszimmetrikus felületre merőleges, 1/r^2-es az intenzitás-csökkenés. Az elektromos és a mágneses tér egymáshoz képest Pi/2-vel eltolt szinkron szinuszos változása, melynek hullámhossza, amplitúdója, frekvenciája - praktikusan energiája van. A rádió hullámoktól a gamma hullámokig minden elektromágneses sugárzás.

Ad2) a gamma sugárzás nem "átmegy" az anyagon, hanem elnyelődik, éppen ezért ionizál (kilök egy elektront, kvázi szuper fotoeffektus).

Ad3) a robbanáskor a sugárzás azonnal elhal, ahogy a láncreakció véget ér (hiszen nincs olyan magátalakulás, ami létrehozná). Ami a robbanás után észlelhető, az már maradéksugárzás, amit a kihullás hoz létre. (Ez részben szemantika, hiszen a láncreakció az csak egy masszív és félig irányított, stimulált magátalakulás.)

Ad4) a természetes bomlások során is létrejön mindegyik sugárzási forma (nemcsak alfa-béta), ez izotópfüggő. Ugyanígy az izotóptól függ a felezési idő, nem pedig bomlási módtól.

Ad5) a piszkos bombát, mint elrettentő eszközt, legföljebb a terrorszervezetek ismerik, mint hatásos fegyvert, nincs rá történelmi bizonyíték, hogy bármely hatalom sorozatban gyártott fegyverként látott volna benne rációt (mint ahogy nem is volt benne). A piszkos bomba egy dologra jó, hogy valamely terület lakhatatlanná váljon, ami stratégiailag értelmetlen lenne (a hadászat terület alapú, mi értelme az ellenség területét elfoglalhatatlanná tenni), ellenben politikailag érdekes lehet (igen nagy nyomást gyakorolhat egy kormányra egy raklapnyi piszkos bombával fenyegetőző terrorszervezet).

Ad6) A város porrá vált, tessék gugliban rákeresni, csak az epicentrumban maradtak meg egyes épületek falai, mindenhol máshol bokáig ért a törmelék.

Ad7) A sugárfertőzés félrevezető önmagában, hiszen jelentheti a terület sugárfertőzöttségét (ezt sugár-szennyezettségnek hívjuk), ill. személy sf-ségét (ezt pedig sugárbetegségnek).