Lehetségees, hogy egyszer lesz egy hadsereg az EU-nak is?

Reméljük, hogy lesz, ez a cél - s nem az, hogy fenntartsuk azt a terméketlen és tehetetlen Nato-t. Arra nincs szükség, mert amiért létrehozták (Varsói Szerződés) már megszűnt. Az észak-atlanti együttműködés is egy nagy marhaság, az USA Ázsia felé orientálódik.

Viszont ez EU-nak szüksége volna közös gazdaságpolitikára és katonapolitikára.

A NATO az észak-atlanti együttműködés. Másrészről 4-5 éve már fölmerült egy eu-s zászló alatt tevékenykedő 50-60.000 fős "gyors reagálású" hadtest fölállítása, de annyira nem tudtak a jogi formákban megegyezni, hogy annyiban is maradt.

Nem mellesleg az EU-nak sokkal súlyosabb belső gondjai vannak, mint egy olyan látszat sereg fölállítása, amely annyit ér, mint fing a szélben. (lásd: etnikai terrorizmus, multikulturalizmus, demográfia, gazdaság)

A személyes véleményem különben az, hogy egy egészséges Európában elég könnyen lehetne egy néhány milliós közös hadsereget összedobni, ami jó arányban állna akár az USA, FÁK, Kína seregeivel.

Hát akkor ugyanazt mondjuk...

> nem tudtak a jogi formákban megegyezni...

Nem, mert noha már le is tették a gyors reagálású hadsereg alapjait (közös német-francia egység), az USA beleavatkozott, neki érdeke, hogy a Nato-n keresztül mások dolgozzanak az ő érdekeiért és ne sokat önállóskodjanak. Ő ugyanis azt sem tudja hol áll a feje - nem könnyű világrendőrnek lenni...

> az EU-nak sokkal súlyosabb belső gondjai vannak...

Hát persze, főleg ha a tagállamok hadereje Afrikába és Ázsiába van kiküldve védeni a távoli és idegen "szövetségest", ahelyett, hogy itthon végezné a dolgát.

>elég könnyen lehetne egy néhány milliós közös hadsereget összedobni...

Éppen erről van szó, neki is fogtak, de a nagy testvér lefújta. Így maradunk másodhegedűsnek a Nato-ban, ahelyett, hogy intézzük a saját portánk bajait.

Nem értünk egyet, nem a nagytesó fújta le, hanem az, hogy a tagállamok nem tudtak megegyezni. Nem mellesleg kicsit nehézkesebb szeparált államok közötti egységet megszervezni, mint egy jóval homogénebb közegben (USA), az enyém kizárólag demográfiai értelemben vett milliók voltak.

Líbiában pedig a saját érdekét védi az EU, éppen az USA-val szemben. Aki előbb ráteszi a kezét/nem engedi rátenni a másik kezét a szénhidrogén-ellátásra, az felügyeli déleurópa sorsát, így az EU-ét is. Márpedig az USA igen nagy retyóban van, így ami erőt kiszív az EU-ból, az neki további heteket, hónapokat jelent. Ámbátor Líbiában az azonnali EU-s jelenlét miatt ettől a lehetőségtől elesett.

Nem hinném, ugyanis az USA-val, Kínával csak akkor lenne versenyképes, ha a tagállamok lemondanának a nemzeti hadseregükről, és a haderejüket teljes egészében az EU szempontok alapján fejlesztenék tovább. Itt egy példa:

az USA, lévén önálló nagyhatalom meg tudja csinálni hogy a légierejében külön vadász, bombázó, felderítő stb. egységek vannak. Az európai kis országok azonban a korlátozott erőforrásaik miatt igyekeznek olyan gépeket beszerezni, amelyek ha korlátozottan is,de képesek mindhárom feladat végrehajtására. Ennek eredményeképpen az EU-nak lenne egy rakás többfeladatú gépe, amikkel nem képes mondjuk olyan profi bombázást végrehajtani, mint a másik két ország.Ha viszont a tagállamok specializálódnak erre vagy arra a fegyvernemre, azzal a saját katonai erejüket csökkentik drasztikusan amire nem minden ország lesz hajlandó. Ezért szerintem kizárt egy ütőképes összeurópai haderő.

Közel sem zárja ki az összeurópai haderő léte a nemzeti hadseregekét. Az közös irányítás, fejlesztés, szervezés alatt egyértelműen működőképes lehetne. Lehetne, ha

1) meglenne a fejlődő gazdaság - nincs meg

2) rendezett lennének a demográfia és az etnikai viszonyok - nem azok

A föltételek teljesülésekor a tagállamok saját hadseregükön fölül önkénteseket küldhetnek, mondjuk X-Y%-ban, ami biztosítja a megfelelő emberanyagot.