Régen hogyan kommunikáltak a hadvezérek az anyaországgal?
Például mikor Hannibál Itáliában hadakozott, akkor haza kellett mennie, mert odahaza Scipio megtámadta karthágót.
Honnan értesült Hannibál arról, hogy haza kell mennie? Nehezen tudom elképzelni, hogy galambokkal üzengettek, mert a hadsereg az egy mobilis egység. Ma még itt vannak, aztán jövőhéten talán 200 kilométerrel odébb. Honnan tudná a galamb, hogy épp hol állomásozik a sereg?
Ahogy fent is írják - lovas futárokkal. Ha fontos üzenet volt, akkor komplett futárcsapat, egy kisebb alegység vitte az üzenetet. S nem kellett vágtázniuk, a seregek eleve lassan haladtak - a lassú szekerekhez igazodott a mozgásuk. Sokszor úttalan-utakon, nehéz terepen. Akkoriban ugyebár még nem volt autópálya.
#8 40 km-t teljes felszereléssel meg lehet tenni, de pár nap után teljesen lestrapálódnak az emberek. S nem túl jó úgy csatába indulni... Idegen terepen, alakzatban viszont nem hozható napi 40 km, legfeljebb 20-25 km-t érdemes haladni.
200 km váltott lovakkal megtehető, de nem hosszútávon! Még váltott lovakkal is csak pár napig hozható ilyen menetteljesítmény.
# 11
Nem hozható a 40 km naponta alakzatban?
Érdekes, mert a hadtörténeti szakirodalomban mindenhol a napi 40 km szerepel a római légiók menetteljesítményeként.
Caesar serege a galliai hadjárat során pedig 60 km napi menetteljesítményt is produkált.
#14 akkor Caesar serege csupa szupermenekből állt :) Erőltetett menetben, teljes menetfelszereléssel 32 km a "penzum", de ilyen tempó 3 nap alatt teljesen kimeríti az állományt. 60 km-t teljes felszerelésben legfeljebb az elit katonák képesek megtenni, s ők sem napokon keresztül.
Ja és a szekerek is szuper teljesítményűek voltak, mert ugyebár a menetoszloppal annak is lépést kellene tartani. Hiába szalad előre 30 km-t a gyalogos állomány, ha nap végére az ellátmányt szállító logisztika nincs a táborhelyen. Kint alszanak a mező közepén étlen-szomjan. A nehéztechnika mozgatásáról nem is beszélve.
Amúgy megjegyzem, menetoszlop =/= alakzat! A menetoszlop nem tud támadás esetén azonnal formációba rendeződni.
# 17
Miféle szekerek?
Éppen azért nevezték "muli Mariani" (Marius öszvérei) névvel a mariusi nagy katonai reformok után a római légióst, mert Marius megszüntette a trént, maguk a légiósok vitték a felszerelést.
A római menetoszlop, háborús körülmények esetén eleve úgy vonult, hogy gyorsan képes legyen alakzatba állva felvenni a harcérintkezést. Előtte felderítők és elővéd haladtak.
#18 s mennyi felszerelést tud a nehéz fegyverzete mellett elvinni valaki? S mennyi ellátmányt, vizet, élelmet, sátrat? Alapfelszereléssel csak laktanyától-laktanyáig mész, de nem komplett műveletre, hadjáratra.
Mondom, menetoszlop =/= alakzat! Ha már eleve arra készülve halad, hogy bármikor harcérintkezésbe kerül akkor kompletten felszerelt, nem cipel magával felesleges dolgokat (pl. plusz élelmet, sátrat, málhát) s teljes oldalvéddel halad. Az meg nem sima menetelés.
# 19
Szerintem szakirodalmat kellene olvasni a római hadseregről. Mert a szekeres példából kiderült, hogy alapvető dolgokkal sem vagy tisztában.
Ezt nem bántásként írom, vannak kiváló szakkönyvek, el kell olvasni és azután véleményt alkotni.
A római hadsereg légiós nehézgyalogságának napi 40 kilométeres menettávja TÉNY. Az is tény, hogy külüöleges esetekben, mint Caesar galliai hadjárata idején, akár napi 60 km-t is megtettek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!