A szovjet katonák miért bírták sokkal jobban a hideget a németeknél a második világháborúban?

#11 ja a germán területen is van mondjuk -10 egy kemény télen, Oroszországban meg -40 fok. Nagyon nem mindegy!

Tény ami tény, az ott élők szervezte jobban adaptálódott a szélsőséges időjáráshoz, nem csak genetikailag, de "neveltetés" útján is (nem először láttak ilyen zord időt, hozzászoktak, tudták hogy kell védekezni ellene).

A másik a felszerelés. A német téli felszerelést nem ilyen időre tervezték, az oroszt viszont igen. S ugyanígy az orosz katonai felszerelések (járművek, fegyverek stb.) is jobban voltak méretezve az extrém hidegre mint a németeké.

# 13

Ha az orosz katonák szervezete adaptálódott a szélsőséges időjáráshoz, akkor hogyan sikerült halálra fagyniuk ?

[link]

Ez is egy mítosz, hogy az orosz felszerelést az extrém hideg hőmérsékletre tervezték.

Az oroszok is nyári / enyhe őszi / enyhe téli felszereléssel próbálták lerohanni az extrém fagyos Finnországot.

#14 adaptálódott szervezet nem azt jelenti, hogy bármit kibír, csak azt, hogy jobban bírja! A négerek is le tudnak égni a napon, s tudnak hőgutát is kapni, de mégis jobban bírják Afrikát mint az egyszeri fehér ember.

A téli háborúba elégtelen felszereléssel küldték ki az embereiket, pocsék hadvezetés mellett.

A Vörös Hadsereg téli hadviselésének feljavulása a 39-es finn téli háború fiaskójának a következménye lett, mert ez akkor sokkolta az oroszokat. Annak több oka volt, például számos délvidékről származó egységet küldtek a finnekre, , mivel nem sokat tudtak válogatni, hiszen nem sokkal előbb foglalták el kelet-Lengyelországot, ahol erősen indokolt volt a katonai jelenlét és már szerveződött a Baltikum megszállása is. Ezek aztán nem állták a sarat, sokan megfagytak, mert nem tudták mit kell tenni ellene.

Az okok keresése számos eredményt hozott, ekkor javították fel jelentősen a téli ruházatot, a felszerelést bevezetve a pufajkát, a vattakabátot és valósággal mániájuk lett a téli hadviselés teljes átalakítása. Azt maguk is tapasztalták, hogy a hideg jó szövetséges lehet a gépesített egységek megállításában.

Arra hamar rájöttek, hogy egy moszkvai sem bírja sokkal jobban az extrém hideget, mert igazából a mínusz harminc, negyven fok az, ami a hadseregek mozgását megbénítja. Ekkor természetesen az orosz lakosok is csak annyit tartózkodnak a szabadban, amennyit feltétlenül muszáj és iparkodnak haza a jó melegbe.

Csakhogy a katonáknak éppen ekkor adódhatnak elhalaszthatatlan feladataik, meg nekik a puszta fagyos földön kell túlélniük a csontig ható hideget nemegyszer és keresték a túlélésre a lehetőségeket.

Hamar felfigyeltek a szibériai lövészekre, ugyanis náluk olyan hosszú ideig tarthatnak a kőkemény fagyos időszakok, hogy nem várhatják ki a meleg lakásban, ki kell gyakran menniük és a fagyhalált kockáztatva végezniük kell a dolgukat

Előbb egy brosúrát állítottak össze, amit telente már a háború előtt is osztogattak a katonáknak és ez hozott is némi eredményt, de végül szétszórtak néhány szibériai lövészből álló egységet, meg soroztak is be túlkoros tapasztalt öregeket, vadászokat, akik évszázados tapasztalataik alapján tudták, hogyan lehet életben maradni fogcsikorgató hidegben akár huzamosabb ideig is.

Ezeket aztán elküldték az ezredekhez egyesével és nekik nem kellett harcolniuk, csak járták a tábort és tanították a tiszteket, katonákat, mit kell tenni a hideg ellen, meg próbáltak mindent, amit lehetett korrigálni. Így a ruszkik egy konzervdobozból kályhát csináltak, meg egy kondér teát megédesíthettek egy üveg lekvárral, mert mindenki a nyelve alá tett egy picit, meg hasonló rém egyszerű, primitív fogásokkal segítették a túlélést, ezzel az oroszok meg tudtak ott élni, ahol más nem.

Hangsúlyozom ezek a trükkök pofon egyszerű, sok évszázad tapasztalatai alapján megismert primitív népi eljárások voltak és erősen hozzájárultak a viszonylag jó fegyverekkel rendelkező és egyre jobban felszerelt Vörös Hadsereg primitívségének nimbuszához, de a ruszkiknak komolyan hasznos volt és ez is hozzájárult a győzelem eléréséhez.

A vikingek utódai között ott vannak az oroszok is.

A vikingek nem csak harcosok, kereskedők is voltak, az orosz birodalom felemelkedésének első lépése a kijevi rusz, amit a vikingek alaoítottak meg.

A vikingeket nevezték ruszolmak, varégoknak, és a ruszból lett a ruszki.

Nem minden orosz őse volt viking, de fontos szerepük volt az orosz történelemben is.

Az orosz birodalom amúgy is soknemzetiségű, mái napig sok kisebb-nagyobb népcsoport él ott, amelyeknek alig van közük az oroszokhoz.

#17#

A vikingek hódítók, kereskedők voltak, de érdekes, hogy több meghódított területen is ők olvadtak be az ott lakó népek közé.

Britannia, Franciaország vikingjei lettek a normannok, keleten Kijev megalapítása után egészen Bizáncig eljutottak (ott varégoknak ismerték őket), de ott is beolvadtak a többi nép közé.

Ennek egyik oka talán a klánokba szervezett rendszerük volt, csak sokkal később szerveződtek nemzetté, addigra az északi területektől távolra elvándorolt klánok már elszakadtak az ősöktől, keresztényekké váltak.