Hitler eredetileg nem akart háborúzni a franciákkal és a britekkel?

Nem akart. Ribbentrop a külügyminisztere arról győzte meg őt a háború előtt hogy a franciák és az angolok nem fognak támadni, igazából Hitler a Szovjetúnióval akart harcolni és magával a mélyen utált kommunizmussal a Szovjet területeket meg Németország jövendőbeni életterének tekintette.

Az hogy Ribbentrop a szovjet dimplomatával Molotovval megkötötte a Lengyelország felosztásában megegyező paktumot az csak arra volt biztosítéknak jó hogy ha a Franciák és az Angolok mégis támadnának ahogyan azt tették is akkor ne kelljen két frontos háborúban harcolni a Szövetségesekkel és a Szovjetúnióval is, de a Szovjetúnió jövőbeni megtámadása mindig is tervben volt és miután a németek legyőzték a franciákat 1941 nyarán bele is kezdtek a Szovjetúnió elfoglalásának a kísérletébe.

Idővel lehet hogy akart volna, de a franciák és a britek gyorsabbak voltak. Hitlernek az lett volna jó, ha a szovjeteket minél előbb meg tudja támadni, mert minél többet várt, annál nehezebb dolga volt.

Hitlernek az lett volna az optimális, ha a norvégokat sem kell megszállni, hanem nyugodtan, csendben lehet importálni a nyersanyagokat, ezt a franciák, britek csendben végignézik, Hitler felosztja Lengyelországot, majd megtámadja a szovjeteket. Ha így történik, nincs USA támogatás sem a Szovjetuniónak és a németek valószínű le is győzik a szovjeteket. De nem így lett, a franciák előbb besokalltak a lengyelek megtámadásánál (igaz, gyorsan ráfáztak).

Sokat mond az is, hogy a britek legyőzésével sem foglalkozott, pedig partraszállhatot volna ha nagyon akar, de sokkal fontosabb volt neki a szovjetek megtámadása még úgy is, hogy a másik oldalon még ott volt a brit haderő. Nem akart ő akkor foglalkozni a britekkel, csak zavarták Hitlert, neki a szovjetekre és a nagy keleti területekre fájt a foga.

Ezek csak hazugságok róla, hogy szeretett háborúzni, ahogy az, hogy egy heréje volt...

Egyesek szerint nem akart háborút. Ha a lengyelek visszaadják a lopott területeket, és esetleg nem irtanak ki német falvakat, nincs háború. Meglepte a hadüzenet. Onnan muszáj volt háborúzni, Anglia nem akart békét, mert győzni akart bármi áron. Hitler rohadtul nem akart velük harcolni. Anglia miatt bejött az usa, hogy megvédje az angoloknak adott kölcsönöket, a SZU pedig végig arra várt hogy kimerüljön majd Németország, és akkor támadja meg, ezért Hitler tkp. kényszerpályán volt.

Itt van pl. a keleti élettér, ez csak 41től jött a retorikába, ürügyként, valójában a németek nem akartak -40 fokban élni Moszkvában, értèktelen földeken.

# 2

A sikeres angliai német partraszállásnak 1940-1941-ben két feltétele volt:

1.) Teljes német légi fölény.

2.) Teljes német haditengerészeti fölény.

Ezek közül konkrétan egyik sem állt a németek rendelkezésére, vagyis semmi realitása sem volt az angliai inváziónak, ezt több német tábornok, valamint Raeder és Dönitz tengernagyok visszaemlékezései is megerősítik. A brit haditengerészet ereje legalább hétszerese volt a németnek.

A német légi fölény kivívása sem volt reális, mert a brit hadiipar sokkal több repülőgépet gyártott 1940-1941-ben, mint a német::

REPÜLŐGÉPGYÁRTÁS 1940-1941:

1940

Brit: 15 049 db

Német: 10 826 db

1941

Brit: 20 094 db

Német: 11 776 db

# 4

Miféle ellopott területek?

Azokat a területeket csak 1772-1795 között, Lengyelország három felosztása során csatolták a Porosz Királysághoz. Azt megelőzően több, mint 800 éven át lengyel területek voltak.

Továbbá azoknak a területeknek a lakossága még az 1871-1918 közötti német birodalmi népszámlálások szerint is lengyel etnikai többségű volt, a németek csak kisebbséget alkottak.

Továbbá a britek és a franciák hivatalosa és nyíltan garanciát vállaltak Lengyelországért, azaz tudatták a németekkel, hogy Lengyelország megtámadása azonnali brit-francia hadüzenetet jelent Németországnak. Így is lett, tehát Hitler eléggé ostoba volt, ha nem számított rá.

"Ezek közül konkrétan egyik sem állt a németek rendelkezésére, vagyis semmi realitása sem volt az angliai inváziónak"

Persze hogy nem volt, azért írtam azt hogy ha nagyon akart volna, partraszállhatott volna, de helyette a Szovjetuniót támadták meg. Ha nem a szovjeteket támadják, hanem egy brit partraszállást készítenek elő, néhány éven belül megtehették volna.

De nem a partraszállást akarták előkészíteni és nem akartak arra vesztegetni még néhány évet, hanem egyből mentek a szovjeteknek. Ebből következtettem arra, hogy valószínűleg előbbi kevésbé volt fontos célpont.

Lengyelország lerohanásakor nagyon nem akart volna, mivel a német haderő le volt kötve keleten. 8 azaz nyolc tartalékos hadosztály várta az esetleges francia támadást, s rettegett a kétfrontos háborútól.

Folyamatosan kereste a britekkel a kiegyezés lehetőségét, de akkora a britek belátták, hogy Hitler szava, ígéretei egy lyukas garast sem érnek. Mert minden alkalommal (ld. Bécsi döntések után), minden egyes status quó, nemzetközi megállapodás felrúgása után azt ígérte hogy "ááá ez az utolsó becsszó", de utána kis idővel máris előállt egy újabb követeléssel.