Egy globális atomháború után a mai (majdnem 200) ország helyét alig néhány tucatnyi (a háborútól lepusztult, diktatórikus vezetésű és alacsony életszínvonalú) városállam venné át?

Nem pontos az idézetem...egy okos ember azt mondta, hogy nem tudja mivel vívják meg a Föld lakói a harmadik világháborút, de az biztos, hogy a negyediket botokkal, kövekkel...

amúgy felesleges ilyennel vizionálni, mert nem lesz atomháború(sem)

ad1 nem lesz atomháború, mert mindenki tisztába van azzal, hogy fél nap alatt kipusztulna a teljes földi/földfelszíni élet

ad2 a fentiből levezetve a kérdésre a válasz, hogy semmi nem venné át az országok helyét, mert nem lenne kinek-mit átvennie és "államalakulatokról" filozofálnia

Nem lenne ilyen. Egyrészt arról is vita van a modern modellezések alapján, hogy lenne-e nagyobb vagy bármilyen nukeláris tél.

Másrészt atomot nem mindenki kapna, pláne ha mondjuk csak a NATO és Oroszok csapnak össze. Alapból ez csak a föld lakosságának 1/8 része….

Ha esetleg Kína is háborúban lenne, akkor is a legtöbb városnak és országnak semmi baja sem lenne… hogy csak a legnagyobbakat említsem: India, Ausztrália, Afrika, Ázsia nagyobb része, Dél-Amerika és Kanada teljesen okésan meglenne. Egyáltalán nem a nyugatból, oroszokból és kínából áll a világunk, sőt, még a világunk fele sem…

Évtizedekkel vetné ez vissza az emberiséget és hatalmas éhezések lennének (leginkább a gazdasági problémák és széteső központi erő miatt), de egyáltalán nem halnánk ki és továbbra is milliárdan élnének “boldogan”.

NEM. Egy globális atomháború után semmi sem lenne a földön. BÉKE lenne. Ember nélkül, hülyék nélkül, politikusok nélkül. Csak a természet lenne - az az atomháború után is helyreállítaná magát. Tóth Árpád:

„Tán mind elpusztulunk s az elcsitult világon

Csak miriád virág szelíd sajkája leng:

Szivárvány lenn a fűben, szivárvány fenn az ágon,

Egy néma ünnepély, ember-utáni csend,

Egy boldog remegés, és felpiheg sóhajtva

A fájó ősanyag: immár a kínnak vége!

S reszketve megnyílik egy lótusz szűzi ajka

S kileng a boldog légbe a hószín szárnyú béke.”