Miért van, hogy 1989-2014 között az USA volt, aki nagyon sokat háborúzott, míg 2014 óta passzívak, óvatosak, viszont most az oroszok háborúznak inkább, akik a korábbi időszakban visszafogottak voltak?
Nem értem, hogy az amerikaik korábban miért akartak olyan sokat háborúzni és manapság miért nem akarnak?
Az oroszoknál viszont az a furcsa, hogy korábban olyan visszafogottak voltak, most miért lettek ilyen háborúzósak?
És hogy lehet, hogy Kína nagyhatalom létére sosem háborúzik? (1979 óta nem vettek részt háborúban és könnyen lehet, hogy 50 évet is kibírnak háború nélkül, hacsak nem pont mostanában fog már elfogyni a türelmük, viszketni a tenyerük). Ezen már csak Japán tesz túl.
Van ebben valami ciklikusság, divathullám?
válasza:Amíg Trump volt az elnök, nem indítottak új háborút, ő inább a tárgyalásokban hisz. Az ukrajnai orosz-NATO proxy háború meg annyira kimeríti az USA-t (fegyverekben és pénzben is), hogy máshol végképp nem akar most új konfliktust.
Putyin viszont megunta, hogy folyamatosan átvágják, Ukrajna több vörös vonalat is átlépett.
válasza:#1
Nem hiszem, hogy az USA-t kimeríti az ukrajnai konfliktus. Eddig csak olyan tessék-lássék módon segítettek, nem igazán álltak bele a háborúba, közel sem teljes mellszélességgel.
Az érthető, hogy Oroszországnak, Észak-Koreának, Iránnak most nem üzennek hadat, az szerintem is túl kockázatos lenne, de könnyen találhatnának más célpontot is ha háborúzni akarnának.
Például szerintem Kuba, Haiti, Szomália, Nicaragua, vagy akár Venezuela, Jemen, Szíria lehetne célpont az amerikai politika, hadsereg számára. Ezekben az országokban humanitárius válság is van, az amerikai közvéleménynek el lehetne adni a háborút segítő, jóságos misszióként. Egyik sem lenne nagyobb kihívás, mint a korábbi háborúzós időszakban Grenada, Panama, Irak (első öbölháború), Haiti, boszniai Szerb Köztársaság, Szerbia, Afganisztán, Irak (második öbölháború), Líbia.
válasza:Háborút nem hobbiból indítanak, hanem a politikai-gazdasági akarat kikényszerítésére. Jelenleg nincs az USA-nak olyan "elfoglalandó" terület amit könnyűszerrel be tudna venni. A Közel-Keleten biztosítottak a pozíciói (Irak behúzva, Afganisztánban bár tálib uralom van, de az most nem támogatja a terroristákat). Iránt szíve szerint behúzná, de azt meg támogatják az oroszok és a kínaiak, így túl magas áldozatot követelne.
Plusz változott a közvélemény, benyeltek egy csomó veszteséget Afganisztánban, Irakban így óvatosabbak lettek, érzékenyebbek a veszteségekre. Amit csak lehet másokkal intéztetnek el - ld. Szíria, ott az amcsi légierő, nagyon is aktív a térségben (szóval ha úgy vesszük háborúzik), de a szárazföldi "piszkos munkát" (ami veszteséggel járhat) a kurdokkal és más csatlós szervezetekkel intéztetik.
Már rég tovatűnt a '90-es évek végére jellemző hurráoptimizmus, hogy na most aztán már a SZU felbomlásával mindenhol minden menni fog. Ennek lett a vége a Szomáliai fiaskó. Beküldték a hadseregüket egy katyvaszba, reális stratégiai célok nélkül a nagy büdös semmiért (se olaj, se földgáz, se semmi hasznos nincs ott csak mérhetetlen nyomor és szegénység).
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!