Háborúkban miért alkalmazzák azt a módszert, hogy a civil infrastruktúrákat is támadják?

Kérdező, ez scak logika.

A katonai járművek az utakon közlekednek, ahogy a civilek. A járművekhez üzemanyag kell, azt is az utakon kell szállítani.

Áramot használ a hadsereg is, az a civilek hálózatán jut el oda hozzájuk is. Élelmiszerre szükségük van a katonáknak, ahhoz is kell a civil infrastruktúra, ahogy a fűtéshez, mindenhez.

Ahogy 1-es írta, nincs külön rendszer a hadseregnek vízellátásra, áramra, internet szolgáltatásra. Magát az infrastruktúrát támadják, ami ellátja a hadsereget is meg a civileket is. Ha nincs vasúti sin, nincs áramtermelés, nincs fűtés, nincs víz, nincsenek utak - akkor a hadsereg sem tud működni megfelelően.

Az ukránoknál a háború pont szokatlan volt abból a szempontból, hogy nem mentek rá az oroszok rögtön minden ilyen elpusztítására, pedig azzal sokkal kedvezőbb helyzetbe kerültek volna az ukránokkal szemben, akiknek a saját embereik ellátása is megoldandó probléma lett volna még a hadsereg ellátása mellé.

#3 Ahogy írtam "nem mentek rá az oroszok rögtön minden ilyen elpusztítására".

Kezdhették volna azzal, hogy lebombázzák az áramközpontokat, erőműveket, vasúti síneket, reptereket és minden hasonlót már az első héten amikor még Kijevet támadták. Nem tették meg.

Azóta persze hogy már másképp csinálják, de még most se megy olyan szinten ahogy más háborúkban megszokott volt.

Ahogy a #6 írta: leginkább a megfélelemlítés és a terror miatt támadják kifejezetten a civil infrát, bár már régóta tudjuk hogy ennek nincs hatása a társadalomra szóval teljesen értelmetlen.

Fentebb sokan összemosság a dolgokat teljesne hibásan: van olyan infrastruktúra ami katonai szempontból fontos és van olyan ami lényegtelen. Pl: "Áramot használ a hadsereg is, az a civilek hálózatán jut el oda hozzájuk is" << tehát ha lekapcsoljuk az áramot akkor leáll a hadsereg és a világ egyik hadserege sem gondolt még erre a veszélyre? Én egy kicsit furcsállnám :D

Az olajfinomítók,közúti és vasúti hidak, vasúti csomópontok,repterek, fontos alagutak mind részei a katonai logisztikának is, ezek támadása "szükségszerű" háború idején. A kijevi távhőközpontnak pl semmilyen katonai szerepe nincs...

A világháborúban Drezdát és Hamburgot porig bombázták, majd megdöbbenve konstatálták hogy nem értek el vele semmit. A második világháborúban nyílt lehetőrég arra először, hogy hogy komplett nagyvásorokat pusztítsanak el majd és a tapasztalat: ez nem segít. Kb ettől a ponttól a civil lakosság katonai terrorizálása csak lőszerpazarlás.

Ha az elmúlt egy évben az oroszok a polgári célpontok ellen indított minden egyes ballisztikus- és cirkáló rakétát valamint Shahed drónt katonai célpontok ellen indítottak volna, lehet már rég nem így állna a háború ( ha mind betalál ).

Katonai célra igénybe vett, kisajátított objektumokat támadnak általában.

Nem kitűzött célja semelyik fegyveresen konfrontálódó félnek sem, hogy az internet korában támadási alapokat biztosítson teljesen felesleges kegyetlenkedésekkel, pusztítással. Ha valaki egy vöröskereszttel tetején megjelölt épület tetejéről tüzel akármivel akárkire, akkor nem lehet mást tenni, mint viszonozni a tüzet, ill. felszámolni a tűzfészket. Sok esetben történik meg, hogy tudatosan élnek vissza nemzetközi egyezmények által oltalom alá vont objektumok státuszával, - oda telepítenek harcálláspontokat, hírközpontokat, parancsnokságokat, komolyabb tűzfészkeket, légvédelmi eszközöket, oda rejtenek el utánpótlást a háború folytatásához. Nyilvánvaló, hogy ezt a veled szemben álló fél nem fogja pesztrálni!

Ahogy fent is írják az infrastruktúra, avagy kimondottan a civil célpontok támadásának három oka van:

a) Demoralizáció. Van ahol ez bejött (ld. Koszovó, ill. Japán esetében is Hirsima, Nagaszaki adta az utolsó lökéseket), van ahol nem (London, Drezda stb.).

b) Nagyon sok infrastrukturális elem kettős célú. A közlekedési hálózatot a hadsereg is használja, a hadiipari üzemek is ugyanazokból az erőművekből kapják a villamos energiát, a katonai járművek ugyanabból a finomítóból stb. Illetve a II. Vh. idején amikor kevésbé voltak precíziósak a támadások akkor direktben a lakosságot is támadták - közte a munkásokat akik a gyárakban dolgoztak.

c) Erőforrások széthúzása. A városokat védeni kell - elvonja a légvédelmet a frontvonalról, érzékeny célpontoktól. A helyreállítás, a sebesültek kiemelése, ápolása szintén jelentősen megterheli az ellátórendszert, üzemanyag, emberek, járművek kellenek hozzá.

" Japán esetében is Hirsima, Nagaszaki adta az utolsó lökéseket"

A japánok a két atom után folytatták volna, ott annak sokkal nagyobb súlya volt hogy a Szovjetunió is hadat üzent Japánnak augusztus 8-án, majd 9-én meg is támadta.