A Világháború már az ajtón kopogtat ? Ahogy Orbán mondta szerdán ?

Igen, jó eséllyel világháború lesz, a kérdés, hogy mikor.

De tény az, hogy minden jelentősebb ország fegyverkezik, mindenki készül egy potenciális konfliktusra.

Távol-keleten a japánok, az észak-és dél koreaiak is, Kína is, USA is.

Itt a szomszédban már zajlik a háború.

Közel-keleten Irán és Izrael.

Persze, senki se akar feltétlenül háborúzni, de a fegyverkezés épp annak a jele, hogy az érintettek nem számítanak rá, hogy a konfliktusaikat biztosan meg tudják oldani diplomáciai úton, ezért aztán a fegyverkezéssel arra az eshetőségre készülnek, hogy hogy háború lesz.

Ami viszont meg arra készteti őket, hogy a diplomáciai síkon is agresszívabban akarják érvényesíteni az érdekeiket, mert hát mindenki úgy van vele, hogy én fel vagyok fegyverkezve, hát minek finomkodnék akkor, miért engednék bármiben is, ami viszont meg nyilvánvalóan még inkább csökkenti az esélyét a diplomáciai megoldásoknak.

Ez egy ördögi kör, ami egyenesen vezet a háborúba.

Olvasd az origót. Ott minden másnap közel a világháború. A többi másnap meg váratlan fordulat és béke lehet.

Az origó a legjobb, mintha több dimenzióban tudósítana!

Nem a Világháború kopogtat az ajtón, hanem a média szakemberek kaptak megbízást arra, hogy szinte minden fórumon kopogtassanak nekünk. És ennek logikája is van, akár csak a nemrég "spontán(?)" lezajlott járványnak.

A logika lényegét ismertetni itt hosszú lenne (bár ha kell, vállalom), de azt kell tudnunk, hogy az elmúlt 50 év fogyasztói társadalma alaposan kibabrált velünk, és közvetve a mentális egészségünkkel. Titokban ugyanis ezernyi, apró drog fogyasztóivá lettünk, mely összességében úgy hat ránk, mint a drogosokra a drog. A hosszú távú következményei is azonosak, és mára már tűrhetetlen állapot alakult ki a fejlett nyugati régióban.

Nem ismeretlen helyzet ez, s az elmúlt évszázadok (évezredek) során újra meg újra felbukkant, igaz csak az uralkodói körökben, ahol a helyi fényűzés elterjedt. A mentális hatás ott is komoly ellenségeskedést váltott ki egyes csoportok között, ami következetesen háborúk kirobbanásához vezetett. Bár történelmi elemzések jelenleg még nincsenek erről, de olyasfajta "megőrülés" lett úrrá az ezt kiváltó uralkodói csoportokban, mint amit ma is tapasztalunk a jólétben, könnyű élvezetek habzsolásában, kényelemben élők között, s amely mentális hatások jól megfigyelhetők egyébként a függőségekkel szenvedők között. Nagy fokú elégedetlenség, egyre többre, és egyre jobbra vágyakozás, melyet ha nem kapnak meg szinte azonnal, akkor az szorongás, hiányérzet, gyanakvások, hogy mások ellen vannak, sőt paranoiába hajló viselkedés alakul ki.

Emellett jellemzően egyre nehezebbé válik, sőt ellehetetlenül a nagyobb erőfeszítéseket igénylő, fáradságos, küzdelmekkel teli cselekedetek elvégzése, amely helyett folyton inkább könnyű kikapcsolódást, élvezeti cikkek fogyasztását igénylik, s amelyre napjainkra hatalmas infrastruktúra épült ki.

A háború a középkorban - a borzalmai ellenére - hasznosnak bizonyult, mert megszüntette a fényűzést, azaz a jelenség mozgatórugóját. S ami egyébként evolúciósan kialakult, biokémiai, hormonális mechanizmusokon keresztül működik, még az állatvilágban is!

A fényűzés megszüntetése (amely az elégedetlenkedés miatt nem is érezhető jólétnek) bár segítene a mai világon, de a legfelső körökben (Orbán feje fölött) még ma is - az atomfenyegetettség árnyékában - csak a régi, bevált módszerrel orvosolnák. Ők a háborúpártiak. S a kór az egész világra elterjedt, tehát világháború kellene nekik, az infrastruktúrák lerombolásához, és arra, hogy a hedonikus létbe csúszott emberiség észrevegye, hogy lehetetlen a jólétet fenntartani úgy, hogy az emberekből hiányzik az erőfeszítés, s nincs aki az infrastruktúrákat komoly szakértelemmel működtethetné.

#15

Ezzel a gondolatmenettel csak az a probléma, hogy nem igaz.

Nem pusztulna bele az emberiség, de még a fele sem.

Már nem a hidegháború korát éljük, amikor volt kb. 70 ezer nukleáris fegyvere a szovjeteknek meg a jenkiknek együtt.

Manapság van ~1500 darab nukleáris fegyverük készenlétben, tehát bevethető állapotban, ettől aztán nem fog kipusztulni még a fél emberiség sem.

Kevés fegyver is elég lehet, csak jó helyre kell találni vele. Képzelj el egy Budapest méretű várost villanyáram és víz nélkül! Elszabadulna a pokol, a kevés élelmiszerért kiírtanák egymást az emberek, nem kell több bomba. Aki megmarad, a kőkorszakban találná magát. Einstein is megmondta, nem tuja milyen fegyverekkel fogják vívni a harmadik világháborút, de a negyediket nyilakkal és kőbaltákkal.

Én reménykedem, hogy nem lesz világháború. De háború nélkül is Damoklész kardjaként lóg a fejünk felett néhány katasztrófa, ami visszavethet a kőkorba. Szupervulkán, óriási napkitörés, óriás szökőár, aszteroida becsapódás. Ezekre kellene felkészülni háborúzás helyett. A klímaváltozást is gyorsítja a háború által okozott pusztítás, és az utána következő ujjáépítés, de ezzel nem nagyon törődik senki.

"Einstein is megmondta, nem tuja milyen fegyverekkel fogják vívni a harmadik világháborút, de a negyediket nyilakkal és kőbaltákkal."

Attól, hogy Einstein mondta, ez még nem lesz igaz.

Egyáltalán nem lenne itt kőkorszak.

Attól, hogy megszűnik (időlegesen) az áram-és vízellátás, a műszaki tudás még megmaradna, ezért részlegesen helyre tudnánk állítani az áramellátást is, a vízellátást is, bár nyilván nem olyan szinten, mint előtte.

Szóval kb. a 19. század végi/20. század eleji állapotok térnének vissza, ahol már volt áramtermelés, és volt vezetékes víz is, bár korlátozottan elérhető.

Nem sokba telik egy fatüzelésű gázturbinás erőművet összedobni, a tudás megvan hozzá bármelyik elsőéves mérnökhallgatónál vagy villanyszerelő/gépész szakmunkásnál.

És azért azt is tegyük hozzá, hogy a napelemes rendszerek sziget-szerűen tudnának némi áramot előállítani a lakosság egy részének, szóval vélhetően a 19./20. századfordulónál némileg jobb lenne a helyzet.

Az mondjuk biztos, hogy az emberek nagy része kénytelen lenne visszaszokni az ásott kutakból való vízvételezésre, meg kézzel kellene újra mosni, és hasonlók.

De pl. az üzemanyag-ellátás sem szűnne meg teljesen, pont a megmaradt műszaki tudás miatt. Még ha az olajkutak le is állnak, pirolízissel pl. a műanyag hulladékból előállítható nem túl jó minőségű, de azért használható üzemanyag a járművekbe, bármelyik elsőéves műszaki egyetemi hallgató össze tud dobni ilyen berendezéseket, de még talán egy szakmunkás géplakatos is.

Én is építettem már ilyet hobbiproject-ként.

Az mondjuk biztos, hogy a mai technológiai fejlettségi szintre nem térne vissza soha többé az emberi civilizáció, de egy aránylag élhető, low-tech civilizációt simán el tudnánk működtetni egy nukleáris világháború után is, persze lenne egy átmeneti 10-20 év, ahol elég nagy szopás lenne az élet.

De ha belegondolunk, valójában sokkal fenntarthatóbb is lenne az emberi faj működése így - megmaradna kb. 1-2 milliárd ember, és azok is egy ilyen low-tech színvonalon éldegélve - kapásból megoldódna az ember által okozott klímaváltozás kérdése, ugyanis az üvegház-gáz kibocsátásunk nagyon durván lecsökkenne, a megmaradt természeti erőforrásokat se zsigerelnénk ki olyan tempóban, ahogy ma tesszük.

"A legfőbb baj a nukleáris tél lenne, évekig szinte semmi nem teremne meg"

Ez csak egy hollywood-i mese, ami egy 80-as években készült, már akkor is elég sok kritikát kapott tanulmányon alapszik, azóta pedig már rengetegszer meg is cáfolták.

Természetesen lenne hatása a klímára egy atomháborúnak, de nagyságrendekkel gyengébb, mint ahogy azt az eredeti tanulmány megjósolta, hogy évtizedekig nincs napfény, meg minusz 30-40 fokok, meg hasonló marhaságok.

Jelen állás szerint legfeljebb néhány fokos kilengést tudna okozna egy atomháború, és csak néhány hónapig tartana az is, a napfénykitakarás sem úgy nézne ki, hogy töksötét 10 évig, hanem ilyen őszies, közepesen felhős időnek megfelelő napfény jutna el a felszínre az első néhány hétben, de aztán tisztulni kezdene, és legfeljebb pár hónap után már pont ugyanannyi napfény érné a felszínt, mint előtte.