A diplomás embereket később hívják be katonának? Vagy nincs különbség?

#12

Hülyeség. A bölcsész simán lehet egy dandár szóvivője, vagy egy hírszerző is, főleg ha beszéli az ellenség nyelvét, vagy pedig a szövetségesekkel közös nyelvet, akkor akár tolmács is. Lövészeknek a fizikai munkás, vidéki fiúk a jók, akik elbírják a menetfelszerelést, meg a fegyvert. Bár, aki olyan gyenge, hogy nem tudná cipelni a menetfelszerelést, az a kiképzést se tudná teljesíteni, nem vessződnének vele, eltennél polgári szolgálatra, azt jónapot!

#12 háborúban nem szóvivőket toboroznak :) a hírszerző munka sem tanulható ki 2 hetes gyorstalpalóban (több év rutin, tapasztalat, képzés kell hozzá).

Arra utaltam, hogy háborúban két tényező számít csak a behívás során, az egyik az életkor, a másik hogy a gazdaság melyik területéről lehet elvonni

a munkaerőt. Ha már bent van az illető akkor nézik meg mire használható. Ha beszél nyelvet akkor értelemszerűen tolmács (nem feltétlenül a hátsó vonalban), de háború esetén teszem fel egy művelődésszervező végzettsége pont annyit ér mint a festőé - semmit, mehet lövésznek.

#14

Egy vézna vagy dagadt bölcsészt hogy képeznél ki frontharcossá? Meghalna a kiképzés alatt már.... Egy normálisan működő hadseregben nem az a cél, hogy a katona feleslegesen meghaljon, hanem hogy teljesítse a feladatait.

#15 ahogy egy vézna vagy dagadt hentest, vagy bárki mást. Háborúban nincs kecmec, ha van kezed-lábad akkor mész a frontra. Az egyéni érdekeknél sokkal fontosabb a háború megnyerése.

Szerinted amikor az oroszok Kijev felé nyomultak, vagy a jelen helyzetben válogatnak hogy ki hány kg? Nem. Megy a kiképzőközpontba és lesz ami lesz. A háború nem kívánságműsor, hanem szükséglet a haza védelme. Ha kövér majd lefogy, ha vékony majd megedződik.