A NATO-nak azért nincs elég lőszere, mert Kína a lőgyapotot az oroszoknak szállítja?

nem.

egyszerűen nincs gyártókapacitás.

az ukránok néhány nap alatt annyi pl. tüzérségi lőszert lőnek el, mint amennyi a havi teljes gyártókapacitás.

"Inkább azért, mert nem készültek ilyen felhasználási volumenre."

Amit az ukránok egy nap alatt ellőnek azt az USA egy hónap alatt tudja pótolni. Tehát gyártanak, csak többet nem tudnak. Mégsem állhat át minden ország hadigazdaságra és vezényelheti a lakosságát munkaszolgálatra az ukránok kedvéért.

Nyugaton a hadiipart többnyire piaci alapon működő magánvállalatok adják. Piaci alapon meg nem érte meg lényegesen nagyobb gyártókapacitást fenntartani, mint amire a hosszú békeidőszak alatt igény volt. Ez hatványozottan igaz az olyan muníciókra, mint a harckocsi és tűzésrési lövedékek. Ezekből normál időszakban egy év alatt pár száz, max pár ezer ha elfogy a lőgyakorlatok alkalmával. Most meg naponta kellene több ezer. Ilyen szinten meg nehéz felfuttatni a gyártást. Nem lehetetlen, de idő és pénz. Sok pénz, és minimum hónapok, de inkább évek. A második világháború alatt is évekbe telt, mire a hadiipar felfutott.

Nem véletlenül volt az, hogy régen a konzervgyárak átállíthatóak voltak lövedékek gyártására. Még a hidegháború alatt se érte meg egyik félnek se akkora gyártókapacitást fenntartani, amekkorára egy éles háború esetén szükség lett volna. Nem véletlen, hogy mai napig 85 illetve 100 mm a Magyarországon gyártott konzervek leggyakoribb átmérői.

7-es: az oroszoknak is vissza kell már fogniuk picit magukat, náluk a tavaly nyári, őszi 60 000 tüzérségi lövedék/napos tempót még a hatalmas orosz tüzérségi lőszertartalékokkal sem lehet hosszabb távon fenntartani, így ez náluk most már csak 15000-20000 lövedék/napra esett vissza.

Az ukránok elvileg még tartani tudják a saját 6000 lövedék/nap arányt, de kérdés, hogy náluk ez meddig lesz fenntartható. A NATO önmagában ezt nem tudja hosszabb távon ellátni anélkül, hogy jelentős növekedés ne történne a termelésben, de ha idevesszük a különböző nyugatpárti, de nem NATO-tag országokat is (pl. Dél-Korea, amely óriási tüzérségi tartalékokkal rendelkezik, és ott a termelés is elég jelentős, de Japán és Izrael is ide sorolható), akkor ez a probléma valamennyire enyhül. A kérdés persze az, hogy mennyire érdeke a Nyugatnak az, hogy fenntartsa Ukrajna tüzérségi kapacitását.

Szvsz az oroszok tüzérségi visszaesése súlyosabb probléma, mint az ukránoké, mert ellentétben a NATO-doktrínát használó országokkal, az oroszok a mai napig szinte kizárólag szaturációs tüzérségi csapásokat tudnak csak mérni, hiszen a különböző Szpecnyaz-egységeket leszámítva náluk nincsenek harctéri tüzérségi megfigyelők, így minden tüzérségi csapást az offenzívák előtt előre meg kell tervezni, és nem tudják a harctéri körülményekhez igazítani azokat. Az ukránok ezzel szemben nagyon jól integrálták a tüzérségi megfigyelőket a harctéri csapatok körében, számtalan videó készült már, ahol a megfigyelők sikeresen vezetik rá a tüzérséget a különböző harctéri célpontokra, amely jelentősen megnöveli a tüzérség hatásfokát lövedékekre lebontva, hiszen habár az ukrán tüzérség nem tudja tartani a lépést az orosszal mennyiségben, viszont pontosságban nagyságrendekben lehet mérni a különbséget.