Mi volt a pontos oka,hogy a török hódítások idején mi háborúztunk a törökökkel amikor ott lett volna az a lehetőség mint az erdélyi és havasalföldi fejedelmeknek,hogy békésen meg legyünk egymással?

Fideszesek: Az amerikaiak hibája és Brüsszelé

Igaz, amerika nem volt, de fideszesek szerint ők tehetnek róla, ahogy 1848 és 1956.-ról is.

A török haderő a létszámából adódóan csak bizonyos feltételek teljesülése esetén volt hatékony. Az vallási töltetű cél pedig az "egy igaz hit terjesztése volt", - a kereszténység fölé próbált kerekedni. Erdély nem volt török szempontból fontos számukra úgy, ahogy Havasföld sem.

Azt azért fel tudták mérni a törökök is, hogy magas hegyvidéki hadviselésben esélyük nem lett volna - a szűk szurdokokban, völgyekben, vízmosásokban irányítottan hömpölygő és könnyűszerrel felmorzsolható erőkkel. Nem érte volna meg számukra befektetett áldozat, energia az elérhető eredményeket.

Kedves kérdező!

Ilyen lehetőség nem volt a valóságban.

1.) Mert a Habsburg Királyi Magyarország a török katonai felvonulási útjába esett Bécs felé, melynek elfoglalása az Oszmán Birodalom fő stratégiai célja volt 150 éven át.

2.) A Királyi Magyarország nem önálló állam, hanem egy keresztény birodalom, a Habsburg Monarchia része volt, a Habsburgok döntöttek sorsunkról. A Habsburgok pedig az oszmánok fő európai riválisai voltak.

3.) Erdély nem esett a törökök katonai felvonulási útjába, mellesleg Magyarország legszegényebb, legelmaradottabb része volt. A török Erdéllyel kapcsolatban beérte a vazallusi státusszal és az adófizetéssel, de csak Erdély jelentéktelensége miatt.

4.) A magyarság jelentős része a törökben halálos ellenséget látott, akivel nem szabad alkuba bocsátkozni. Dobó István, az egri hős, Zrínyi Miklós a szigetvári hős például a törökkel szembeni végsőkig, akár a halálig való ellenállás hívei voltak.

5.) A három részre szakad Magyarországon belül a Habsburgok Királyi Magyarországa volt a legnépesebb, leggazdagabb, legfejlettebb terület, az 1590-es évek elején a Királyi Magyarországnak 1 800 000 lakosa volt, a török hódoltságnak 900 000, az Erdélyi Fejedelemségnek pedig csak 800 000.

Folyamatos volt a magyar lakosság menekülése a török uralom alatt álló területekről a Habsburg uralom alatt álló részekre.

6.) Az Oszmán Birodalom az 1560-as évektől egy katonailag, gazdaságilag és kulturálisan folyamatosan és feltartóztathatatlanul hanyatló, gyengülő államnak tekinthető. A Habsburg Monarchia ellenben egy folyamatosan erősödő, emelkedő birodalomnak.

# 2

IDÉZLEK: "Azt azért fel tudták mérni a törökök is, hogy magas hegyvidéki hadviselésben esélyük nem lett volna - a szűk szurdokokban, völgyekben, vízmosásokban irányítottan hömpölygő és könnyűszerrel felmorzsolható erőkkel. Nem érte volna meg számukra befektetett áldozat, energia az elérhető eredményeket."

Ez nem igaz, mert Erdélyt pillanatok alatt legázolta a magyarországi oszmán haderő, amikor II. Rákóczi György szembe került a törökökkel. Nem is a török fősereg, hanem csak a budai pasa, Szejdi Ahmed magyarországi török helyőrségekből kiállított serege és egy krími tatár segélyhad elegendő volt Erdély ellen.

Az oszmán seregek villámgyorsan elsöpörték az erdélyi katonai ellenállást, az 1660-as szászfenesi csatában teljesen szétverték az erdélyi hadakat, II. Rákóczi György fejedelem is belehalt a csatában szerzett sebeibe, a törökök olyan brutálisan feldúlták az Erdélyi Fejedelemséget, hogy joggal nevezik az eseményt Erdély nagy romlásának.

# 3

IDÉZLEK: "Szapolyai és az Erdélyi Fejedelemség pontosan ezt csinálta. Szövetségesek voltak a törökökkel. A törökök elleni harcokról alkotott képünket leginkább a Habsburg-párti történetírás befolyásolja. Miután a Habsburgok a Jagellókkal kötött házasság révén megszerezték az országot (I. Ferdinánd), nekik kellett a megszerzett terület, ők háborúztak a törökökkel. Erdélyre viszont nem tudtak szert tenni, Erdély pedig simán szövetkezett a törökökkel, a 30 éves háborúban pedig a Habsburgok oldalán harcoló magyarok ellen harcolt."

Ez így erősen vitatható.

1.) Az erdélyi fejedelmek az 1570-es speyeri szerződéstől mindig elismerték a Habsburg uralkodó, mint magyar király névleges fennhatóságát az Erdélyi Fejedelemség felett.

2.) Az erdélyi fejedelmek hintapolitikát folytattak a török és a Habsburgok között.

3.) Az erdélyi fejedelmeknek bizonyíthatóan nem volt célja a Habsburgok magyar királyságának megdöntése, ugyanis mindig csak korlátozott célú háborúkat folytattak a Habsburgok ellen, a saját hatalmi pozícióik javítása érdekében.

#7 Nem is állítottam, hogy az Erdély Fejedelemség meg akarta dönteni a Habsburgokat. Ennek semmi köze ahhoz, amit írtam. Szövetkeztek a törökökkel, adófizetés és a külpolitikai függés fejében. Ennyi.

A "királyi Magyarország" ezt a békét azért nem tudta megtenni, mert a törökök Bécs felé akartak nyomulni, így ők a törökök útjában voltak, míg Erdély nem. Erdélyt, amikor fizették az adót és elfogadták a külpolitikai függést, békén hagyták a törökök.

Előkerült a helyi "elemző", - borítékolható volt, hogy nehezére fog esni más válaszok "elemzése" nélkül szimplán csak a kérdésre válaszolni!

Bizonyára minden alkalommal be kell dobálnia valamelyik perselybe egy százast, ha csak így tenne és ezért így tud költséghatékony lenni. :D