Ha a tengelyből mindenki tisztában volt vele,hogy a szovjetunió elleni hadjárat sikerességének akkor van a legnagyobb esélye,ha a japánok is mennek akkor végül hogyhogy nem csatlakoztak?

A japánok részvétele nem befolyásolta volna jelentősen a SZU elleni hadjáratot, hiszen Szibériában nem lehet hadjáratot folytatni. Japán amúgy is akkor már 4 éve Kínában bénázott, és a távol-keleti gyarmatoknak is nekiment.

Amúgy a japánok azért sem akartak nekimenni a SZU-nak, mert 1939-ben Zsukov marsall Halhín-golnál szarráverte őket, a japánoknak esélyük sem lett volna a szovjetek ellen.

#4

Akkor nem Zsukov, hanem más szovjet tábornok állt volna a németek útjába. Zsukov egy középszerű szovjet tábornok volt, többen is nagyobb tehetségek voltak. Vatutyin, Vasziljevszkij, Rokosszovszkij, de még Konyev is ügyesebb volt, mint ő.

5-ös: Zsukov a szovjetek egyik legkiválóbb tábornoka volt, de elsősorban nem a harctéri teljesítménye miatt, hanem azért, mert elképesztő ügyességgel tudta navigálni a párton belüli interperszonális és intézményes viszonyokat, gyakran Sztálint is körbemanőverezte, jelentősen megkönnyítve ezzel az alatta szolgáló tisztek és tábornokok munkáját. Rokosszovszkijt kishíján a bitófáról kellett visszarángatni a hadseregbe, és Vaszilevszkijnél is rezgett a léc, hiszen az apja ortodox pap volt.

Zsukov másik nagy érdeme, hogy sikeresen rávette Sztálint és a szovjet vezérkar többi tábornokát, hogy visszatérjenek a Tuhacsevszkij féle mélységi hadviselés doktrínájához, amelyet a sztálini tisztogatások után félredobtak, aminek az eredménye a katasztrófális finnországi téli offenzíva, illetve az 1941-es moszkvai ellentámadás lett. Zsukov 1942-re elérte, hogy a Sztavka jelentős változásokat hozzon a szovjet hadműveleti tervezésbe, amelyek nélkül pl. a sztálingrádi ellentámadás minden bizonnyal sikertelen lett volna.

A szövetségeseknél is voltak hasonló szerepet betöltő "középszerű" tábornokok, mint például Eisenhower, akik sosem a harctéren jeleskedtek, de mégis elképesztően sokat tettek hozzá a szövetségesek sikereihez azáltal, hogy a háborúval járó politikai klímában kiválóan tudtak manőverezni. Minden Rokosszovszkijhoz, Pattonhöz, Mansteinhez kell egy Eisenhower, egy Zsukov, vagy egy MacArthur.

Kedves kérdező!

A japán szárazföldi hadsereg nagyon gyengének számított a II. világháború színvonalán, a legkevésbé motorizált nagyhatalmi hadsereg volt, továbbá nem rendelkezett sem modern páncéloserőkkel, sem modern tüzérséggel, a japán tankok és ágyúk szinte kivétel nélkül kis teljesítményűek és elavultak voltak.

A japán szárazföldi hadsereg minimális mennyiségű tankkal rendelkezett csak a többi nagyhatalomhoz képest.

A japán tankok száma nem érte el a brit tankok számának 5 %-át a II. világháborúban.

Azaz a briteknek több, mint 20-szor annyi, ráadásul sokkal jobb tankjuk volt.

# 9

Nem egészen pontos, amit írtál.

1.) Japán elfoglalt gyakorlatilag mindent, amit akart (a nagy brit, holland, amerikai és francia gyarmatok a csendes-óceáni térségben) . Nem tudom, milyen "déli szigetekre" gondolsz, de feltételezem a Salamon-szigetekre, azok stratégiai jelentősége nem döntő.

2.) Semmit nem jelentett volna, ha Pearl Harbor-ban ott vannak az amerikai repülőgép-hordozók, ugyanis a 8 db akkor meglévő ameriaki repülőgép-hordozóból mindössze 2 db (Lexington, Enterprise) tartozott a Pearl Harbor-i flottakötelékhez, 5 db amerikai hordozó (Ranger, Wasp, Yorktown, Hornet, Long Island) a világ másik végén, az Atlanti-óceánon állomásozott, és ezt a japánok is tudták, 1 db (Sarataoga) pedig javítás alatt állt Kaliforniában (erről is tudtak a japánok).

3.) A Pearl Harbor-ból hiányzó 2 db amerikai repülőgép-hordozó közül az Enterprise visszaúton volt Pearl Harbor-ba és a kikötő közelében járt, repülőgépei majdnem belefutottak a támadó japán gépekbe. A Lexington repülőgép-hordozó pedig repülőgépeket szállított éppen a Csendes-óceán közepén lévő amerikai támaszpontokra, azaz messze a japán flotta hátában járt.

4.) A Pearl Harbor elleni támadás azért sem lehetett döntő, mert akkor már 10 db hatalmas, egyenként 100 db repülőgép üzemeltetésére alkalmas amerikai repülőgép-hordozó állt építés alatt az amerikai hajógyárakban, óriási mennyiségű egyéb hadihajó mellett. 1941-ben az amerikai hajógyárak nagyobb erőt képviselő új hadihajót építettek éppen, mint az egész Japán Császári Haditengerészet teljes ereje.