Vajon elkerültük volna a háborút, ha Ukrajna hajlandó végrehajtani 2015-ös minszki megállapodást és a NATO nem söpri félre Putyin 2021 decemberi ultimátumát?

#13, 14

Mindkettőtöknek igaza van a maga módján.

Grúzia nem támadta meg Oroszországot területileg, de bombázta a Dél-Oszétiában állomásozó orosz békefenntartók bázisát megölve 8 orosz katonát, ezzel agressziót követett el Oroszország ellen. Ez is oka lehet egy katonai válaszcsapásnak, ahogy például egy adott ország zászlaja alatt közlekedő hajó, repülőgép megtámadása is jogtalan agresszió és akár háborús indok is lehet egy ilyen incidens (habár adott esetben az adott országtól távol is történhetett a támadás).

A másik oka az orosz intervenciónak az volt, hogy a grúz invázió, bombázások miatt humanitárius válság alakult ki a dél-oszét fővárosban Chinvaliban és az oszétok nagy része orosz állampolgársággal is rendelkezik, így felmerülhetett, hogy Oroszország felelősséggel tartozik a védelmükért (bár ez vitatott, hogy az oszétok jogosan kaphattak-e orosz útlevelet és az államoknak joguk van katonailag fellépni állampolgáraik védelme érdekében a határokon túl).

#4

Belenéztem a podcast-be, de eléggé csalódáskeltő a színvonal. Már az elején volt benne egy csomó tévedés/hazugság.

Ukrajna célja a háborúban nem a február 24. előtti állapotok visszaállítása, az azóta megszállt területek visszaszerzése, hanem az orosz haderő és a donbaszi szeparatisták teljes legyőzése, az orosz kisebbség felszámolása, a 2014 előtti állapotok, Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának visszaállítása (ami persze érthető álláspont, de a háborús eszkaláció, annak elhúzódásának irányába mutat).

A másik észrevételem, hogy a magyar kormány nem azt szeretné, hogy Ukrajna ismerje el a keleti, déli területek elcsatolását, azok orosz annektálását, hanem hogy legyen tűzszünet és kezdődjenek meg a béketárgyalások, próbálják meg diplomáciai eszközökkel rendezni a konfliktust a szemben álló felek.