Spártaiak, poroszok vagy a Napóleoni franciák voltak keményebb katonanemzet?

Mi ez a spártaiskodás meg keménység-fétis manapság a fiatalságban, de komolyan? :D

Ennyire csicskítanak titeket a gádzsik? :D

Sose értettem, hogy ilyen proli kistérségi öngjelölt Don Corleone hülyegyerekek élvezettel nézik a 300 c. filmet :D

Bmeg, az vagy egy női film, vagy egy homoerotikus film b-ziknak, de hogy hetero férfi ilyeneket nem néz, az hótziher :D

Természetesen mi magunk :)

[link]

(Irónia veszély!)

Nehéz kérdés. A válasz előtt szerintem sok előkérdést kell tisztázni.

Az első az hogy mit értünk jelen esetben katona-nemzet alatt? A példáidból (és a felsorolt nemzetek hátteréből) kiindulva én azt mondanám hogy 3 feltételt kéne vizsgálni:

1, mennyire olvadt egybe a katonalét a civil léttel, a hadvezetés az állami vezetéssel/kormányzással?

2, mennyi ideig állt fent egy ilyen államalakulat?

3, mit jelentett maga a katonáskodás?

Menjünk Sorban.

A Napóleoni Franciaország idejében kétségtelen hogy az ország vezető politikai és katonai hatalom volt. A császár volt az államfő és a hadsereg főparancsnoka, a hadsereg pedig rendkívülien fegyelmezett, modern, és ütőképes volt. Mindazonáltal a hadsereg a népesség kisebbik részét tette ki, és a fentebb hivatkozott Grande Armée is csak felerészt (kb 600.000 főből csak 300.000) állt francia polgárokból. Maga a katonai hadvezetés nem hatotta át az ország közigazgatását, és maga a napóleoni időszak ( ha mind3 naplólent nézzük akkor) kb 70 évig tartott.

Mivel a franciák esetében itt nem a nemzet egészét hatotta át a "katonai szellem" így őket kihúznám.

Poroszország már érdekesebb. Ugyebár I. Frigyes amikor megalakította az országát, mindezt a jelentős hadseregének támogatásával tette. A hivatalnokok és a országos notabilitások többsége harcedzett nemesekből nőtt ki, illetve Európában egyedülállóan Poroszországban lett az USA-hoz hasonló "alanyi jogsoultság" a fegyvertartás,mivel a polgárok nagy részét is ex-katona, vagy aktív katona tette ki. Illetve az államalakulat a 16ik századtól a náci hatalomátvételig ( vagy jó 400 évig) létezett MINDAZONÁLTAL, maga a katonaivezetőcentrikusság szerintem poroszország első 100-150 évére volt jellemző,mivel a területi gyarapodás magával hozta a fegyvertartás szigorúbb szabályozását valamint a lakosság "felvizeződését" civilekkel.

A porosz királyság tehát 100-150 évig megfelelt a fentebb említett 3 feltételnek mivel akkortájt porosznak lenni egyet jelentett az országot katonailag szolgálni.

Azonban Nyilvánvalóan Spárta felel meg mind 3 feltételnek maradéktalanul. Állampolgárnak lenni egyet jelentett a szigorú hadászattal átitatott neveléssel, ahol az állampolgári jogok és kötelezettségek a katonai szolgálattól illetve annak minőségétől függtek. Az Államszervezet bármilyen (felelősséggel járó) pozíciójának elnyerésekor a harctéri "bátorság"-nak volt kulcsszerepe , az "közigazgatás "illetve a hadsereg vezetése között pedig nem volt különbség.

Nyilván ez a fajta politikamentes,civilmentes kormányzás okozta Spárta vesztét is mivel (ahogy azt ma már tudjuk) békében, nem működnek a katonai döntésmechanizmusok.

VISZONT legjobb tudásom szerint ez a fajta kormányzás közel 300 évig volt töretlen ( kb IE600-IE300-ig), így a válasz:

SPÁRTA!

# 7

Jókat írsz, de pontosítanék.

A napóleoni korszak csak 1799-1815 között volt.

1815-1848 között restaurálták a francia monarchiát, Franciaország királyság volt. Ez már egyértelműen nem a napóleoni korszak.

1815-1830 között a Bourbon-restauráció koráról beszélünk, ekkor XVIII. Lajos, és X. Károly uralkodott.

1830-1848 között I. Lajos Fülöp uralkodott az Orleans-házból, ez a júniusi monarchia, vagy polgárkirályság korszaka.

1848-1852 a második Francia Köztársaság ideje.

1852-1870 pedig a "második császárság" korszaka, ez III. Napóleon, a "kis Napóleon" időszaka.

Napóleon valóban 600 000 katonával támadta meg Oroszországot, ennek valamivel több, mint a fele volt ténylegesen francia. Azonban Napóleonnak még az oroszországi katasztrófa után is 520 000 francia katonája maradt 1813 tavaszára.

POROSZORSZÁG:

Poroszországban semmiféle, az USA esetéhez hasonló alanyi jogú fegyvertartás, felfegyverzett lakosság nem létezett, éppen ellenkezőleg a fegyveres erőszakmonopólium a legszigorúbbam az állam kezében összpontosult.

Az USA a 18-19. században is egy demokratikus, decentralizált, föderális köztársaság volt.

Poroszország ellenben egy vegletkig centralizált, militarista-bürokratikus abszolút monarchia. Poroszország tipikus "Obrigkeitsstaat" (felsőbbségi állam), az amerikai liberalis-demokratilus alkotmányos rendszer totális ellentéte.

A porosz állam a hadseregre épülő militarista állam a 18-19. században, ellenben az USA esetében az állameletben a hadsereg teljesen jelentéktelen szerepet játszott.