Amikor Hitlernek felajánlották a géniuszai,hogy csinálnak neki olyan gépet amivel megnyerik a háborút akkor azt miért utasította el?

A náci Németország -- ezt tagadni nem lehet --, technológiailag jóval fejlettebbek voltak mint a szövetséges hatalmak. Nem is a fejletlenségük miatt vesztették el a háborút, hanem más okok miatt:

1. Németország nem rendelkezett annyi energiahordozóval mint az ellenfelei.

2. A központi hatalmak képtelenek voltak összehangolni a háborús lépéseiket, az ellenfeleikkel szemben (és nem csak képtelenek voltak, nem is akarták összehangolni).

3. Sokkal kevesebb ország harcolt Németország oldalán (és aki ott harcolt, az jóval fejletlenebb/gyengébb volt nála) mint az ellenfél oldalán.

4. A német tudósok ódzkodtak az atomfegyverek kifejlesztésétől, mivel egy számítási hiba miatt úgy gondolták, hogy az atomfegyverek az egész Földet felperzselhetik, a dicső Németországot is.

......

Emellett: soha egyetlen ország sem nyerhet meg egy olyan háborút, amit minden oldalról támadnak. Németország pont beleesett ebbe a csapdába: nyugatok a franciák (bár őket sikerült kilőnie), a britek és a jenkik, keleten a szovjetek, északon sem volt teljesen biztonságban, ahogy délen sem, miután megpuccsolták Mussolinit az olaszok.

Az Amerikaiak a Németektől függetlenül kísérleteztek a csupaszárny repülővel, egyenesági fejlődés a Northrop B-2-es Spirit-ig, nem kellett a Horten fivéreket lemásolni.

A Briteknek, sőt még az Olaszoknak is volt önálló sugárhajtómű projektjük.

És a Szovjetek meg éjjellátóval kísérleteztek.

"A náci Németország -- ezt tagadni nem lehet --, technológiailag jóval fejlettebbek voltak mint a szövetséges hatalmak"

Ezzel azért valamennyire vitába szállnék.

A technológia nem csak abban merül ki, hogy ki tudja a legmodernebb prototípusokat készíteni. A németek sok tekintetben előrébb jártak a szövetségeseknél, de ezt egyszerűen nem tudták kihasználni, mert a legtöbb úttörőnek számító fegyverüket úgy vetették be, hogy azok még jelentős gyermekbetegségekben szenvedtek, vagy mert nem szántak elég időt és/vagy erőforrást ezen problémák orvoslására, vagy mert egyszerűen nem volt meg erre a kapacitásuk.

Erre a két legjobb példa a V2-es rakéta, illetve az Me-262, a világ első hadrendbe állított sugárhajtású vadászgépe.

A V2-es rakéta prototípusként valóban jelentős áttörés volt, de mint egy harci fegyver, irtózatosan kiforratlan és a gyakorlatban használhatatlan fegyver volt. Konkrétan a V2-es rakéták több emberáldozatot okoztak a német oldalon a gyártás során, mint a szövetséges oldalon a bevetések során. Ennek az elsődleges oka a kifejletlen gyártástechnológia volt, ami gyakori üzemi balesetekhez vezetett. A tűzvezetőrendszer szintén alkalmatlan volt arra a célra, amire a németek ezt a fegyvert kitalálták.

Az Me-262 szintén egy forradalmi gép volt, de olyan hibáktól szenvedett, amelyekkel egyik szövetséges ország sem lett volna hajlandó egy ilyen gépet hadrendbe állítani. Érdemes összevetni az Me-262 teljesítményét a Gloster Meteorral, amely szintén egy sugárhajtású vadászgép volt: a Messerschmidt egy mai szemmel nézve fejlettebb motorral rendelkezett, viszont ez a típusú motor olyan fémeket és fémművelést igényelt, amelyre nemhogy a németeknek, még az amerikaiaknak sem volt kapacitása, és az axiális kompresszoros sugárhajtású motorok csak jóval később, a '70-es években kezdték leváltani a centrifugális kompresszoros motorokat. A Messerschmidt harci körülmények között mindössze 30-40 órát bírt, amíg ki nem kellett cserélni a motorját. Ilyen katasztrofális üzemi statisztikával a szövetségesek közül az égadta világon SENKI nem rendszeresített volna vadászgépet. A Gloster Meteor addig nem is repült, amíg a motorját olyan szintre nem fejlesztették, hogy az legalább 200 órát kibírjon, és a háború vége felé, miután már több száz missziót repültek velük, egy Meteor motorjának az átlagos üzemideje már 500 óra körül mozgott, mielőtt jelentős javításokat kellett végezni rajta.

Természetesen nem akarom vitatni a német mérnökök érdemeit, hiszen ők valóban elképesztő munkát végeztek nagyon zord körülmények között, de a német gyártástechnológia és gyártásfilozófia egy totális vakvágánynak bizonyult a maga túlbonyolított, alultesztelt járgányaival, és rossz minőségű gyári eszközparkkal.

A harckocsikról könyvet tudnék írni műszaki szempontból. A keleti fronton alapvetően mindkét harcoló félnek nagyon megbízhatatlan, műszakilag csapnivaló harckocsijaik voltak, de ott sem véletlen, hogy a szovjet harckocsik végül begyalulták a németeket, hiszen a Tigris, Párduc, és a T-34-es mind-mind katasztrofális műszaki statisztikákkal rendelkezett, csak ugye T-34-esből a Tankográd egy hónap alatt többet gyártott, mint a németek Tigrisből a teljes háború alatt...

"A náci Németország -- ezt tagadni nem lehet --, technológiailag jóval fejlettebbek voltak mint a szövetséges hatalmak."

Ezt ilyen nagy mellénnyel kijelenteni elég nagy tudatlanságról vall.

Mégis konkrétan miben voltak a németek technológiailag jóval fejlettebbek, mint a többi nagyhatalom?

A hadvezetés terén, főleg a háború első felében valóban jövőbemutató megoldásaik voltak, de technikailag semmiben sem volt kiemelkedő előnyük, a legtöbb téren pedig semmilyen előnyük nem volt.

A kérdésre reflektálva: nem létezik olyan "csodafegyver", amivel egy elhúzódó, totális háborúban nyerni lehet.