A Repülőgép-hordozó valóban túl van értélelve?

Ez országfüggő, politikafüggő.

Egy anyahajó legfőképp arra jó, hogy segítségével szinte az egész világon háborút tud indítani az adott ország, egy erős haditengerészet elengedhetetlen az expedíciós hadviseléshez.

Az oroszok nem szoktak távoli országokat megtámadni, lerohanni, így feleslegesnek tűnhet. A Kuznyecov első éles bevetése a szíriai háborúban volt, ahol a szír kormány harcát támogatták a polgárháborúban, de a repülőgéphordozóra itt sem volt szükség, csak azért vetették be, hogy gyakorolják, használják a dolgot. Egyébként a latakiai orosz légibázis sokkal egyszerűbb, olcsóbb, biztonságosabb volt a hadműveletek, küldetések végrehajtására. Viszont egy repülőgéphordozó nagyhatalmi státuszszimbólum is, valószínűleg ezért ragaszkodnak a fenntartásához az oroszok, akkor is ha nincs rá szükség és nem éri meg a ráfordításokat.

Brazília, Spanyolország, Olaszország, India, Thaiföld számára is fölösleges luxus a repülőgéphordozó ilyen szempontból. Védelmi szempontból felesleges, nem hatékony, támadni, távoli hadműveleteket viszont nem szoktak indítani.

Amerika a világ csendőre és az is akar maradni.

Nagy-Britannia és Franciaország pedig egykor kiterjedt gyarmatbirodalommal rendelkezett a világban és még manapság is számos érdekeltséggel rendelkeznek szerte a világban és olykor Amerika háborúiba is besegédkeznek.

Kína pedig most kezd globális szereplővé válni, fontos gazdasági érdekeltségeket szerez és a dél-kínai tengeren kell erősíteni a haditengerészetet, katonai jelenlétet a helyi konfliktusok miatt.

# 2

Egy szuper repülőgép-hordozót egyetlen torpedótalálattal nem lehet elsüllyeszteni. Minimum 4-5 torpedó kellene hozzá, annyi találatot bevinni azonban nem olyan egyszerű ám a hordozót védő cirkálók, rombolók, tengeralattjárók, repülőgépek és helikopterek állandó védőernyője miatt.

# 2

Egy nagy repülőgép-hordozó hajóteste sok, hermetikusan zárható, vízhatlan rekeszre van felosztva, a hajó túlélőképességének javítása érdekében. Ezen méhsejtszerű felépítés miatt nem lehetséges egyetlen torpedóval elsüllyeszteni, egyetlen torpedó nem képes ugyanis annyi vízhatlan rekeszt megrongálni, hogy a hordozó elsüllyedjen.

A tengeri hadviselésben számtalanszor beigazolódott, hogy többet ér 1-2 repülőgép-hordozó a nyílt tengeren, mint szárazföldi repülőterekre települt nagyobb mennyiségű repülőgép.

1940-ben az olaszoknak jó 1000 db repülőgépe volt szárazföldi repülőterekre telepítve a Földközi-tenger térségében, de ennek ellenére a britek 2 db repülőgép-hordozóra telepített alig 100 db repülőgéppel folyamatos légi fölényt tudtak biztosítani az olaszokkal szemben a tengeri hadműveleteik során. Mert a hordozók repülőgépei állandóan, valós időben a flottával voltak, még az olaszok szárazföldi bázisú gépei az óriási területen való szétszórtság miatt folyamatosan hátrányba kerültek.

Nem mindegy milyen hordozó, mert nem darab darab.

Egy USA Nimitz/Ford class majd egy hónapig tud önmaga harcolni. Azaz annyi üzemanyag és fegyverzet van rajta.

A mozgást sem szabad alulértékelni, mert a reptérrel az a baj, hogy az lesz az első csapás célpontja.

Az USA-nak nagyon fontos, mivel a fél világ az a két óceán ami határolja így azok nagy részét biztosítani kell (a többi világrész szabadon választott opció).

A kérdésre igazából csak gyakorlatban lehet választ kapni. Ha kitör a kínai háború és működnek az agyonmagasztalt kinai csodafegyverek akkor igen. Ha viszont nem akkor nem. Mert minden hadsereg és új csodafegyver lehet kiváló (lásd orosz) egészen addig amíg nem kell használni.

Én inkább arra szavaznék, hogy nem járt le az ideje csak az alkalmazás módját és a telepített gépeket kell átértékelni (meg a kísérő köteléket).

# 9

A példa teljesen rossz.

1.) Az HMS Ark Royal nem egy modern, 100 000 tonnás szuper repülőgép-hordozó, hanem, egy alig ötödakkora, 22 500 tonnás II. világháborús repülőgép-hordozó. Teljesen más nagyságrend és más túlélőképesség.

2.) Az HMS Ark Royalt ért torpedótalálat után a hordozó kapitánya igen súlyos hibát vétett, ugyanis a találat után a hajó 20 percen belül 18°-kal megdőlt, így parancsot adott a személyzetnek a hordozó elhagyására, úgy, hogy semmiféle havária (kárelhárító) intézkedést sem tettek. 49 perc elteltével Sommerville tengernagy látva, hogy a hordozó egyelőre mégsem süllyedt el, kárelhárító osztagokat küldött a hordozóra a megmentése érdekében. De már késő volt. Lényeges, hogy az HMS Ark Royal 1941. november 13-án 15:40-kor kapott torpedótalálatot, de csak másnap, november 14-én 06:19-kor süllyedt el, tehát sokáig ellenállt, 1487 főnyi legénységéből mindössze 1 ember veszítette életét.

3.) Az 1938-ban szolgálatba állt HMS Ark Royal még sokkal gyengébb torpedóvédelemmel rendelkezett, mint az 1940-től szolgálatba állt 4 db Illustrious-osztályú brit repülőgép-hordozó.