Kezdőoldal » Politika » Hadsereg, hadvezetés » Kijevet mennyire nehéz elfogla...

Kijevet mennyire nehéz elfoglalni?

Figyelt kérdés
Egy Kijev nagyságú várost mennyire nehéz elfoglalni? Valamint miért mondják, hogy az ilyen nagy városokat nehéz elfoglalni?

2022. okt. 8. 21:47
1 2
 1/12 anonim ***** válasza:
100%

A védekező fél általában előnyösebb helyzetben van. Megerősített épületekben tartózkodik, rendelkezik helyismerettel, ha vannak felhalmozott készletek, az utánpótlást nem kell messziről a helyszínre szállítani. Javítja a morált, hogy ha a katona a saját otthonát védi, elszántabban harcol.

Egyik-másik nagyváros akkora területet foglal el, mint egy kisebb magyar megye, a támadóknak ezt kellene ellenőrzésük alá vonni. A védekező eleve ellenőrzi. És ha sikerül is elfoglalni, a győzelem meglehet csak szimbolikus, a védekező fél vezérkara, politikai vezetői, fő hadereje talán máshol tartózkodik, és még mindig aktív. Van, hogy egyszerűen nem éri meg belekezdeni az ostromba.

2022. okt. 8. 22:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 anonim ***** válasza:
100%

Az attól függ, hogy milyen állapotban akarod elfoglalni.

Ha megelégszel azzal, hogy rommá bombázod, földdel teszed egyenlővé, és úgy foglalod el, akkor az a mai haditechnológiával már egyáltalán nem nehéz ezt megtenni.


Ha viszont nagyjából intakt állapotában akarod elfoglalni, akkor az már más tészta.


Megteheted pl, hogy teljesen körbezárod, és megvárod, míg éhendöglenek vagy megadják magukat, de ha Kijevet akarnád ilyen teljes blokád alá venni, hogy egyetlen ember, jármű, se semmi se juthasson se ki, se be, akkor egy ~150-200 km hosszúságú gyűrűt kéne vonnod a város köré, ehhez viszont egy óriási nagy haderő kell.

És persze rohadt sokáig is tart.


Marad még egy lehetőség, hogy benyomulsz és szisztematikusan, kerületről kerületre, utcáról utcára, épületről épületre járva minden védőt kinyírsz/elfogsz.

Na ez viszont a támadó részről iszonyatos, brutális emberveszteségekkel jár.

Eleve a helyismeret nem neked kedvez, az ott lakók ismernek minden egyes csatornafedelet meg sikátort kb., te meg azt se tudod, hogy merre van előre.

Tele lesz a város barrikádokkal, lehetnek aknák, a harcjárművekkel nem nagyon tudsz haladni.

Amíg egy barrikád felszámolásával szüttyögsz, ki vagy téve mindenféle támadásnak, bármelyik épület bármelyik ablakából leshetnek orvlövészek, rakétavetősök, dobhatnak a járműveidre, vagy a gyalogosaidra gránátot, molotovot, ha találtál egy épületet, ahol ellenséges katonák vannak, akkor az embereknek gyalog be kell menni, hogy kinyírják a bent lévőket, ott bent lehetnek csapdák, bármelyik zárt ajtó mögött lapulhat valaki egy AK-val, aki a közeledés hangjára már az ajtón keresztül tüzet nyit és lazán lekaszál több embert, ehhez se különösebb kiképzés se különösebb ügyesség nem kell, a benyomulók nagyon durva hátrányban vannak.

Ilyesféle harcra külön képeznek ki pl. terrorelhárító egységeket, de még nekik is veszélyes, ráadásul ez egy igen komoly kiképzés és spec. felszerelés, szóval kevesen vannak.

2022. okt. 8. 22:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 anonim ***** válasza:
100%

Az attól függ... mennyire erősen védik. Egy város ostromához legalább 8-10x szeres élőerő és technikai eszköz túlerő fölény kell és biztosítani a város utánpótlástól történő elvágását. Néha még az ekkora fölény sem elég a gyors haladáshoz, ha a védők okosan, jól szervezetten, összehangoltan "mozognak". Falludzsát hatalmas élőerő és technikai fölény ellenére is hónapokig tartott teljesen biztosítania az amerikai hadseregnek.

Miért is a legcudarabb dolog egy város ostroma

a) Nem lehet manőverezni, a harcskocsik csak guruló acélkoporsók, könnyű célpontot jelentenek. Pár barikád, akadály és máris nem tud továbbhaladni. Jól telepíthetőek, álcázhatóak a rejtett robbanószerkezetek. Gyalogsággal, házról-házra kell haladni.

b) A "nehézépületek" (több szintes, masszív kőépületek) ideális fedezéket, védelmet nyújtanak mind tüzérségi tűz, mind kézifegyverek tüze ellen és eleve adva van egy városban, nem kell építgetni.

c) Asszimetrikus hadviselés esetén könnyű elrejtőzni, elbújnia a védőknek, utána kisebb harccsoportokban előbújva tudják támadni az utánpótlást, gyengébb alakulatokat (ld. Falludzsa). Szinte minden sarkon ellenőrző pontot kell felállítani a már "kitisztított" területen is ami elég élőerő-igényes.

d) Sík terepen van 180 foknyi belövési szög, 5-10 potenciális lőállás (ha kiépített védelem van akkor meg 20, de akkor is csak "síkban" elhelyezkedve a talajszinten). Egy városban meg minden épület, minden házfalon lévő apró pár téglányi rés lehet lőállás 50 potenciális lehet előtted minden lövés eldördülése után. Fedezékből, rejtve tüzelve - szóval támadóként nagyon sz.r helyzet.

2022. okt. 8. 22:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/12 anonim ***** válasza:
28%

"

Ha megelégszel azzal, hogy rommá bombázod, földdel teszed egyenlővé,"


Mint BHAGDADOT!

2022. okt. 8. 22:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/12 anonim ***** válasza:
100%
#4 Bagdad első ostrománál nem volt már számottevő, érdemi ellenállás, összeomlott az iraki hadsereg maradéka is, menekültek amerre tudtak. A reptérnél volt még kis csetepaté, de annyi. Az USA több lépcsőben akarta Bagdadot bevenni, de az első megerősített, kb. zászlóalj nagyságú harccsoport amit a rezisztencia felmérésére küldtek be felderítési céllal azt tapasztalta hogy nincs ellenállás. Utasították őket a továbbhaladásra és mint kés a vajon, szinte puskalövés nélkül vonult be Bagdad központjáig.
2022. okt. 8. 22:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/12 anonim ***** válasza:

6.

De azért jó szétlőtték a várost civilekkel együtt

2022. okt. 8. 23:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 anonim ***** válasza:
94%
4-es: lövésem sincs, miről beszélsz, hiszen Baghdadot sem 1991-ben, sem 2003-ban nem lőtték rommá. 1991-ben a koalíciós erők nem is támadták földi csapatokkal Baghdadot, csak a légicsapásokból kaptak rendesen, de az oroszokkal ellentétben az amerikai légierő precíziós bombákkal operált, és elsősorban a parancsnoki központokat bombázták, mindössze pár száz civil halt meg (ami azért egy több milliós városnál meglehetősen kevés, főleg annak függvényében, hogy mekkora mennyiségű tüzijáték záporozott ottan...)
2022. okt. 8. 23:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/12 anonim ***** válasza:

Három lehetőség van.


1. a leggyorsabb az hogy szétbombázod mindent elpusztítva

2. házról házra harcolsz, ez viszont rengeteg embert igényel (4 milliós városról van szó) és óriási veszteségekkel kell számolni.

3. Ostrom. ez jár a te részedről a legkevesebb áldozattal ha teljesen körül zárod amint elfogynak az élelmiszer készletek akkor tiéd a város viszont ez eltarthat pár hónapig

2022. okt. 8. 23:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 anonim ***** válasza:
100%

7.

"mindössze pár száz civil halt meg"


[link]


"A közbeeső években a "Terror elleni háború" narratívája az igazolások, magyarázatok, vádak és az elszámoltathatóság hiányának narratívájává vált, amely egy lerombolt és kifosztott államot és egy olyan népet hagyott maga után, amely még mindig harcol a jogaikért. Öröksége az ártatlanok, a tehetetlenek és a szegények, a menekültek millióinak nevében és arcában, az iraki városok utcáiról felszedett, tömegsírokba temetett, azonosítatlan és kéretlen holttestekben rejlik.


Az invázió óta az iraki testszámlálás 185 000 és 209 000 közötti polgári halálesetet regisztrált az erőszak következtében. Ez a szám 288 000-re nő, ha a harcosokat is beleszámítjuk.


Csak a koalíció több mint 24 000 iraki civilt ölt meg, és ez a szám 33 000-re nő, ha beleszámítjuk az iraki állami erők által megölteket is."


"A 2003-2017-es időszakban az iraki testszámlálás több mint 7,000 iraki gyermek meggyilkolását rögzítette, köztük 932-t az Iszlám Államnak tulajdonítanak, míg kétszer ugyanennyi embert ölt meg az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság koalíciója. "


Ne relativizáld a halottakat !

2022. okt. 8. 23:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/12 anonim ***** válasza:
9-es: nem is relativizálom, és magam is elítélem a 2001-es események óta tartó "terroellenes háború" túlkapásait és háborús bűneit. Én csak arra válaszoltam, hogy a 4-es válaszban Baghdad rommá bombázását vízionálták, holott Baghdadot nem érte jelentős károkat okozó bombázás sem 1991-ben, sem 2003-ban. Az iraki kiruccanás civil áldozatainak nagyrésze NEM az invázió során vesztette életét, hanem az utáni következő gerillaháborúban, ahol a civilek sajnálatos módon a koalíciós erők és a gerillák kereszttüzébe kerültek, és mindkét oldal rengeteg háborús bűnt követett el, amiért sajnos érdemben egyik fél sem került nemzetközi bíróság ítélőszéke elé.
2022. okt. 9. 00:11
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!