A románok átállása 1944-ben az oroszokhoz alapjaiban változtatta meg a németek stratégiáját a Keleti Fronton?

+/- pár hónapot jelentett. Nem a román hadsereg adta a ruszkik gerincét hanem a sajátjuk (kitömve némi land leasinggel), a románokat csak segédcsapatoknak használták. Hamarabb fel tudtak zárkózni a Kárpátokhoz, de ha a románok kitartanak akkor is átment volna rajtuka a vörös hadsereg.

#4 a nyugatnak esze ágában sem volt ideérni, lepacsizták még Teheránban, Jaltában hogyan osztják fel Európát és ahhoz tartották magukat. Németországban sem ment tovább egyik fél sem ahhoz képest amiben megállapodtak. Sőt hogy ne legyen véletlen incidens hagytak egymás között egy 20-50 km-s üres zónát egy ideig. Egyedül Churchill szorgalmazott egy Balkáni partraszállást, de Roosvelt nem akart erőforrásokat áldozni erre, az angoloknak meg nem volt hozzá kapacitása. Utána Churchill is beérte azzal hogy "elkérte" Sztálintól a görögöket, a jugóknál meg abban maradtak fifti-fifti. Olyannyira tartotta Sztálin a megállapodást hogy egy kanyi támogatást sem küldött a görög kommunistáknak hagyta szépen hogy bajlódjon velük a nyugat.

#5

Teheránban még nem dőlt el, hogy milyen érdekszférák lesznek. Teheránban azt beszélték meg, hogy hogyan hangolják össze a háború további menetét, illetve elkezdték szervezni a háborús bűnösök elleni eljárásokat. A románok 44 augusztusában álltak át, Jalta 45 januárjában volt. Az igazi döntés ott született, és csakis azért, mert mindenki saját serege, amit elfoglalt, saját érdekszférájának tekintette. Ha a románok nem tudnak kiugrani, 45 januárjában a szovjet erők még a Kárpátokban vannak, vagy legalábbis nagy nehezen akkor készülnek átkelni, az angolszászok elérik Ausztriát, a Dunántúlra könnyen ráment volna a Nyugat, elképzelhető, hogy akkor Magyarország is kettészakad.

Ilyen szempontból szintén fontos forduló pont volt 44 nyarán Mark Clark hibája. Clark tábornok ugyanis szétverhette volna az olaszországi német csapatokat 1944 júniusában, de helyette bevonult Rómába, a Wehrmacht pedig egérutat nyert. Ha ott Clark helyesen dönt, elpusztult az ottani német hadsereg, nyár közepére már Ausztria területén lehetett volna a szövetséges haderő, és valószínű, hogy Kelet felé, azaz a Dunántúl irányába elmozdult volna egy hadtest...

#6 már Teheránban is szó esett arról, hogy "osztozkodni" fognak csak még nem állapodtak meg a részletekről. Az anekdoták szerinti "szalvétaegyezmény" '44 októberében történt nem Jaltán.

A "dicső" román hadsereg aligha lett volna annyira combos hogy '45 januárjáig a Kárpátokhoz szegezze a ruszkikat. 1-2 hónapnál tovább még aktív német segítséggel sem tudott volna kitartani.

A Szövetségeseknek eszük ágában sem volt nagyon fokozni az olasz hadműveletek intenzitását. Lényeges erőforrásokat áldozni egy nehéz, tagolt, összetett terepen miközben Németország szívéhez viszonylag sík terepen nyitva állt az út.

Ausztriát meg hiába foglalták el a ruszkik leboltolták egymás között hogy semleges marad - s láss csodát a mai napig nem lépett be a NATO-ba (formálisan).